Minimum felelőtlen gazdálkodás az MMKA-nál

"Nagymértékű túlköltés folyt az elmúlt években a Mozgókép Közalapítványban, de nem lopásról beszélünk" - reagált Kőrösi Zoltán a pletykákra, amik az alapítvány egy hónappal ezelőtti auditjának lezárása után keringtek. Határozottan cáfolta azokat a híreket is, hogy Grunwalsky Ferenc, az MMKA egykori elnöke, Tóth Erzsébet, a főtitkára és Szakácsi Lajos kontrollingvezető ellen rendőrségi feljelentést tennének. "Ezek a milliárdok leforgatott filmekre mentek, a Közalapítvány éves beszámolóját - beleértve az ellenőrző Bizottság jelentését is - az illetékes Kulturális Minisztérium minden alkalommal elfogadta. Minimum felelőtlen gazdálkodásnak hívom az elmúlt éveket - tisztázta a fogalmakat. - 5,5 milliárdos banki elkötelezettség mellett 2,5 milliárd prolongált hitelről van szó. Ez az összeg a következő években hiányozni fog" - tette hozzá.

Mint egy hete megírtuk, Tóth Erzsébet titkárságvezetőként marad az alapítványnál, Szakácsival július 1-én szerződést bontottak, Grunwalsky a Mozgókép Mestereként januártól havi félmilliót kap továbbra is az MMKA kasszájából, hisz ennek a díjnak az évi 200 milliója is az alapítvány kiadásait terheli sok más mellett: az alapítvány intézi a filmgyártástól kezdve a nemzetközi tagdíjakon és hazai artmozi hálózaton át a folyóiratok támogatását.

Ugyanakkor likviditási gondokat okozhat az alapítványnál, hogy az MMKA információink szerint június óta nem kapott pénzt a kulturális tárcától, és az éves 5,12 milliárdos támogatás összegét is csökkenteni fogják: a legfrissebb tárcaközeli hírek szerint 1,5 milliárdot zárolnának. Kőrösi Zoltán szerint 750 milliót. A 1,5 milliárdos helyzetben, ha egy forint adóssága sem lenne az alapítványnak, sem tudna tovább működni. Kőrösi erről azt mondta: "A Mozgókép Közalapítvány működését elsősorban a Filmtörvény írja körül és a finanszírozását az illetékes minisztériummal kötött szerződés garantálja. Ez a szerződés jelen pillanatban 2013-ig él. Ha mindehhez képest most a csökkentés kérdését veti fel valaki, akkor abból óhatatlanul bizonyos feladatok elláthatóságának a kérdése vetődik fel, illetve a konszolidáció lehetőségének az eltávolítása".

Bár nemcsak a játékfilmek támogatása folyik az alapítványnál, ez viszi el a legtöbb pénzt, így a spórolásra koncentráló új költségvetés egyik eleme, hogy most mégsem tudják állni a tavasszal beígért támogatásokat: "Egyenként meg kell vizsgálnunk a megígért, szerződéssel támogatott filmeket, és el kell döntenünk, van-e fedezet a forgatás elindítására" - mondta erről, miután a játékfilmek túlköltekezéséről beszélt. "Jelen pillanatban nyolc olyan film létezik, amelyek már vagy befejezték a forgatást, vagy éppen forgatnak, vagy napokon belül kezdik a munkát. Nem tehetünk mást, mint sorrendet állítunk fel, tárgyalásokat folytatunk, kárt mentünk." Egyébként jelenleg dokumentum, animációs, tudományos ismeretterjesztő filmek gyártására van kiírva forduló, a játékfilmekre ebben az évben tervfejlesztési pályázatot és kisjátékfilmes pályázatot áll az alapítvány módjában kiírni.

Ami még jelentősen növeli a hiányt, hogy a közalapítvány az elmúlt években a pályázati kérelmekre, elnyert támogatások egy részére úgynevezett visszatérítendő támogatást, kamat nélküli hitelt adott. Miközben nyakra-főre utalgatták ezt, elvétve fordult elő, hogy azt valaki valaha is visszatérítette volna. Sokszor átminősítették a visszatérítendő támogatást vissza nem térítendővé, azaz egyszerűen elengedték a sokszor pályáztatás nélkül elnyert kölcsönt. Bőven másfél milliárd forint fölött van a jelenleg vissza nem fizetett visszatérítendő állomány, közte nem kevés lejárt határidővel. "Akinek lejárt, az nem pályázhat, így érdeke lesz, hogy visszafizesse. De az eseteket egyenként is megvizsgáljuk" - mondta erről.

19 év alatt sem történt meg az alapítvány 25 alapítójának  szelektálódása, mert nem lehetett ezeket a szervezeteket lemondani, átadni, örökölni, maximum jogilag szűnhetnek meg, mint közülük tette a Mozgókép Innovációs Társaság és a Hétfői Műhely. A szerepeket már évtizedes vélemények szerint a nemzedékek, műhelyek és irányzatok esélyegyenlősége szerint kellene újraosztani. "Most a nemrég elfogadott országgyűlési határozatnak az értelmében lehet változás, ami nonprofit káeftékké való átalakítást tűzi ki célul minden közalapítvány esetében. Nyilván felmérik a jogalkotók a közalapítványi forma nem kevés nehézsége mellett a szakmaiság és célszerűség igényeit is - mondta erről az elnök. - Nem tartom lehetetlennek, hogy olyan változások jönnek, amelyek révén hatékonyabb, felelősségteljesebb formában lehet megoldani a magyar filmkultúra finanszírozását, szakmai hátterét, s elmondhatom, hogy akár a kurátortársaim, akár én ezért dolgozunk."

Kérdés, hogy az MMKA-nak a hitelező kereskedelmi bankokhoz fűződő viszonya a túlköltekezés miatt megnőtt banki hitelállomány nyilvánosságra hozatala után változik-e. "Olyan megoldást keresünk, amelyek a Közalapítvány teljes hitelállományának kezelésével együtt kedvezőbb feltételeket teremthetnek a közalapítvány számára".

Az MMKA marad a fő pénzosztó szerv, de 3-4 évig alig költhet pénzt. Miért éri így meg megtartani az alapítványt?, kérdeztük még az elnöktől. "Nem az a gond a jelen helyzetben, hogy mi a Mozgókép Közalapítvány hosszú távú sorsa, vagy hogy ki a fő pénzosztó, hanem az, hogy miként lehet konszolidálni a közel 8 milliárdos elkötelezettség-állományt. Ezek a banki szerződések ugyanis nem csupán a Közalapítványt terhelik, hanem magukat a hiteleket az adott filmkészítők vették fel. Magyarán: jelenleg a magyar filmes társadalom túlnyomó része eladósodott, mégpedig oly módon, hogy ugyan a szerződés megkötéséhez lényegében az állami támogatást vették garanciának, ám a szerződések felszámolása az egyes filmkészítőket, cégeket, projecteket is sújtaná. Ezt az adósságállományt konszolidálni kell, még akkor is, ha rövid távon gyártási visszafogásokat jelent. Megtették egyébként ezt például a csehek is, igaz, ők nem a múlt bűnei miatt, hanem takarékosságból, a jövőért állították le a rendszerváltás után két évre a gyártásukat."