Béláim! Miért szeretjük Pelikán elvtársat?

A tanú (1969)

Kállai Ferenc alakja örökre összeforrt a jólelkű Pelikán gátőrrel, aki olyan mondatokkal írta bele magát a magyar filmtörténetbe, mint az örök klasszikus "Magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk." vagy az "Az a gyanús, ami nem gyanús." Persze az évekig fémdobozba száműzött szatíra sikeréhez Virág elvtárs, azaz Őze Lajos is hozzájárult, főleg amikor olyanokat nyögött be faaraccal, mint ez: "Hagyjuk meg a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának". A tavaly elhunyt Bacsó Péter legjobb filmje, a békaemberek ürgebőrbe varrt jelentésén és a többi kultikus poénon még 2069-ben is könnyezve fogunk röhögni.

Az áldozat nem tesz vallomást (60-as évek)

Kállai elképesztően jól alakította a kalapos-bőrnyakkendős, szocialista kisembert. Akinek mindene a szép felesége meg a kis autója, és semmi mást nem akar, csak meló után nyugodtan fröccsözgetni a telken, viszont valami mindig közbejön. Ez az alapkonfliktusa a Közúti Balesetelhárítási Tanács 60-as években gyártott, kellemesen bárgyú KRESZ-leckéinek. A közepesen tehetséges filmgyári munkások ezekben az időkben fekete-fehér kisfilmekben, a szórakoztatva tanítás propagandamódszerével rágták szájba, hogy "a jó elvtárs sosem vezet ittasan autót". Kállai viszont rossz elvtárs: egy balatoni buliból hazafelé tartva halálos közúti balesetet okoz Moszkvics személygépkocsijával, lelép a helyszínről, majd trükközve és izzadva bizonyítékot hamisít, hazudik a rendőröknek, ám azok kiváló nyomozati munkával elkapják.

Gyula vitéz télen-nyáron (1970)

Egy évvel a Tanú után a Kállai-Őze páros Bácskai Lauró István vígjátékában is zseniálisan figurázta ki a szocializmust. Sőt, a népbutító kertévék és a vulgárbulvár fénykora előtt 40 évvel gyönyörűen bemutatják, hogy csak a csöcs meg az akció kell a népnek. A főszereplő Kállai tipikus sztk-szemüveges tévés szerkesztőt alakít, aki az álszent komcsi erkölcsök és a mindenkori pártérdek nevében próbálja átdolgozni a renitenskedő rendező (Őze Lajos) kosztümös sorozatát. Még a bajszos végvári vitézt alakító, csajozós-piálós sörgyári melóst (Koncz Gábor) is ki akarja dobni a filmgyárból, mert a nézők körében a karakter még az országot vezető elvtársaknál is népszerűbb.

Szépek és bolondok (1976)

Régen minden jobb volt, a magyar vígjáték is. Főleg, ha Szász Péter írta és rendezte, Presser meg telepakolhatta LGT-számokkal. Kállai itt is a jól ismert szocialista kisember figuráját hozza (pék és kenyérkihordó), de csak hétköznap. Hétvégente átváltozik harmadosztályú focibíróvá, aki pedáns, szigorú, és utálja a részeges partjelzőket. A mellékszereplők Kállaihoz hasonló zsenik: Bodrogi Gyula és Andor Tamás szintén rövidgatyás bírók, és még Koltai Róbert is jó Kossuth-szakállas ellenőr. Foci, kurvaanyázás és társadalomkritika, nem lehet elégszer újranézni.

Macskafogó (1986)

Még egy film a listánkban, amiből minden konyhába szorult házibuliban idéz valaki. Ternovszky Béla és Nepp József fergeteges James Bond-paródiája tobzódik a zseniális szereplőkben és még zseniálisabb szinkronhangokban (Grabowski: Sinkó László, Mr. Teufel: Benedek Miklós, Safranek: Haumann Péter, Lusta Dick: Mikó István). Kállai Ferencnek az Intermouse rendőrfőnöke, az őszülő Poljakoff jutott.

A legényanya (1989)

A Schwajda György Rátóti legényanya című regényéből forgatott szatíra egyértelműen a mindenkit Bélámnak szólító tanácselnök, Kállai Ferenc miatt lett kultfilm. Természetesen a többi stábtag is brillírozott, élükön Garas Dezső rendező-főszereplővel, nem csoda, hogy kettejükhöz kötődik a legtöbb kultikus idézet a "Béláim az Úrban!"-tól kezdve a "Bassza meg a kutya! És a kedves feleségét is."-ig.

A három testőr Afrikában (1996)

A film legmegbocsáthatóbb túlzása a 71 éves Kállai Ferenc volt a rovott múltú, morfinista orvos, Kvasztics szerepében. Az egyik legjobb Rejtő-regény filmadaptációját Bujtor István 1996-ban forgatta az akkori Postabank-vezér, Princz Gábor támogatásával, de a könyv szereplőit 10 évvel megöregítette. Csülök az akkor 58 éves Koncz Gábor lett, Yvonne Barrét a 38 éves Nyertes Zsuzsa alakította, Tuskó Hopkinst meg a 44 éves Stenczer Béla. Kállait a tunéziái forgatás megviselte, ráadásul a kritikusok sem szerették a filmet. A közönség viszont hálás volt: a Három testőr Afrikában 97-ben megkapta a Moziüzemeltetők Díját, mivel az adott évben ez hozta be a legtöbb nézőt.

A miniszter félrelép (1997)

Andy Vajna 97-ben nagyon jól ráérzett arra, hogy ha magyar környezetbe ülteti Ray Cooney A miniszter félrelép című sikerdarabját, dőlni fog a nép. Pláne, ha kiplakátolja az országot a melleit markolászó, 22 éves Dobó Katával, és alányomtatja: "Ez a test megér egy estet." (ami amúgy Gáspár Sándor hullájára vonatkozott). Kállai Ferenc itt egy kisebb, de annál hálásabb szerepet kapott, a szállodaigazgatóét, aki pókerarccal nézi végig a félrekúró miniszter (Kern András) és hű táskahordozója (Koltai Róbert) kínlódását mindenféle holttestekkel és megcsalt asszonyokkal. Kállai filmvégi üvöltése a telefonba ("Nem hisztéria, Astoria!") kultikus idézet lett, Postássy Juli Puszinyuszi című dala pedig ugyanolyan elbűvölő, mint a Macskafogók Miu-miújságja.

Zsaruvér és Csigavér (2001)

Kozák László utoljára a 91-es Hamis a babában játszotta Purci urat, aki bármikor képes volt lopott szovjet tankot vagy nagy mellű beépített ügynöknőt keríteni. A színész halála után a 2001-ben feltámasztott Ötvös Csöpi-filmekbe új szereplő kellett Bujtor István mellé, mivel Kardos doktor (Kern András) semmiképp sem számított Dr. Watson-kaliberű társnak. Az új Purci úr Havilúd néven Kállai Ferenc lett, a feladata pedig az, hogy modern számítógépekkel segítse a nyomozást, ami végül is összejött: a hideg sört mindig a nyomtatóban tárolta. Nem Kállai hibája, hogy a tévébe száműzött Zsaruvér és Csigavér-filmek (A királyné nyakéke, Több tonna kámfor) a leggyengébb részei a magyar Piedone-sorozatnak: Bujtor hiába hitte azt, hogy a Bud Spencer-pofonokat rendőrlányokkal is ki lehet váltani. (A 2001 utáni Ötvös Csöpi-filmeket az MTV videóarcívumában lehet megnézni.)