Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Veszteségessé varázsolták Harry Pottert

2010.07.30. 19:56
Elég nehéz elképzelni, hogy a Harry Potter-mozifilmek ne termelnének annyi pénzt, hogy hat platós IFA se legyen elég a hazaszállításához. Pedig papíron a kiszivárgott mérleg szerint a legutóbbi Potter-film veszteséget termelt. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

Amikor nálunk valaki vállalkozni kezd, és tapasztalt barátaitól tanácsokat kér az induláshoz, tíz esetből kilencben az első egy ügyes könyvelő felkutatása lesz, mert ilyen nélkül is lehet éppen tigrisfejet mintázó kopogtatókat forgalmazni, csak éppen nem érdemes. Az ügyes könyvelő azonban nem hungarikum, csak éppen másutt nem így hívják, hanem a jelenséget, a kiskapukat és éppenhogy csak legális módszereket alkalmazó könyvelést nevezték el hollywood accountingnak.

A fogalom eredete a filmiparba nyúlik vissza, ahol meglehetősen homályos és átláthatatlan módszerekkel tüntetik el egy-egy sikerfilm valós hasznát, így bukhat papíron a Harry Potter és főnix rendje 169 millió dollárt, miközben az összbevétele 923 millió dollárra rúgott. A trükkös könyvelés lényege, hogy eltüntessék a film hasznát, de nem pusztán az adóhivatal, hanem a befektetők, rendezők, színészek elől is, mert a stúdiók nem szeretnek osztozni a talicskányi pénzhegyen.

potter

A legújabbkori filmkészítésben általános, hogy a nevesebb rendezők, forgatókönyvírók vagy színészek alacsonyabb fix fizetésért, és a várható haszon bizonyos százalékáért írják alá a szerződésüket, azt kockáztatva, hogy ha egy film bukik a pénztárakban, akkor lőttek a húszmilliós sztárgázsinak, marad az előlegnek is alig tekinthető egy vagy kétmilliós alapfizetés. A stúdióknak innentől kezdve (az első ilyen nagyszabású szerződést Jack Nicholson kötötte a Batman forgatásakor, amikor is lemondott a teljes gázsijáról a film bevételének - és nem hasznának! - bizonyos százalékáért) mindent megtesznek azért, hogy a jól kereső filmeket papíron veszteségesnek állítsák be, hiszen eszük ágában sincs lemondani a haszonról.

A hollywoodi módszer során a gyártás, a terjesztés és a marketing költségeit szokás feltupírozni, hiszen itt lehet a legnagyobbakat hazudni. A gyártás működési költségét a stúdiók a teljes gyártási költség 15 százalékának tekintik, attól függetlenül, hogy valóban kell-e ennyit költeni a filmre, vagy sem. Ez az elfogadott szám, nem szokás megkérdőjelezni, mint ahogy a terjesztéshez kapcsolódókat sem, mert arról mindenki tudja, hogy drága, a terjesztőcégek a mozipénztárakból befolyó összeg 30-40 százalékát tartják maguknál. Ami a marketinget illeti, a teljes reklámköltség 10 százalékát szokás rászámolni, de ember legyen a talpán, aki el tudja számoltatni vele a stúdiókat.

19940615 alm s92 334

Ha konkrét példákat nézünk, Winston Groom író annak idején úgy adta el a Forrest Gump filmjogait, hogy cserébe a haszonból részesedett volna. A film költségvetését 55 millió dollárra becsülik, és eddig úgy 700 milliót termelt, de papíron veszteséges volt, így Groom egy fillért nem látott az üzletből. A regény folytatásának jogait már el sem adta, indokként azt hozta fel, hogy nem akar egy ilyen veszteséges iparággal kapcsolatba kerülni a jövőben.

Art Buchwald forgatókönyvíró peren kívül egyezett meg a Paramounttal 1988-ban, amikor a 350 milliós bevételt termelő, és mindössze 30 millió dollárból forgatott Amerikába jöttem című vígjátékot veszteségesnek hozta ki a gyártó, ő meg erre beperelte őket. A Paramount inkább fizetett neki, csak nehogy valaki alaposabban belenézhessen a film könyvelésébe.

bab

A módszer, a főleg fiktív költségek mesterséges tupírozása, a televízióban is ismert: a Babylon 5 című tévésorozat írója és producere, Michael Straczinsky a gyártó Warner Brothers-szel olyan szerződést kötött, melynek értelmében a haszon egy százaléka őt illetné meg. A sorozat 1993 és 1998 között volt látható az USA-ban, majd a világ szinte minden országába eladta a gyártó, és megjelent DVD-n is. A becsült bevétel egymilliárd dollárnál is több, de az író/producer egy fillért nem kapott még belőle, mert a Warnertől legutóbb kapott éves kimutatás szerint a sorozat eddig 80 millió dolláros veszteséget termelt. Straczinsky, sorstársaihoz hasonlóan nem sokat tehet, mert a szerződésekben záradék köti ki, hogy elfogadják és hitelesnek tekintik a stúdiók könyvelési adatait.

A magyar filmeknél túlszámláznak:

A magyar gyakorlatban a költségvetést sokszor azért tupírozzák fel mesterségesen, hogy úgy tűnjön, az állami támogatás mellé a producerek is jelentősebb összeget szereztek. Iparági források szerint a forgatási napok számával szokás játszadozni: egy nap pármilliós pluszköltséget jelent, öt-hat, le nem dolgozott, papíron létező forgatási nappal már nagyobb összeg is összejöhet. Ezzel még úgysem buknak le, hogyha papíron aznapra nem is számláz a stáb vagy a szerződéses alvállalkozó. Az előfinanszírozáson is spórolhatnak, ha csak a film leforgatása után fizetik ki a stáb bérét, sokszor hónapokkal később. Sőt több esetről is tudunk, hogy nem is fizették ki a teljes stábot vagy a helyszínt, de az állami támogatást felvették rá. (A hasonló eseteket ide kérjük.) Ami viszont merőben más a külföldi gyakorlattól, hogy ezek a filmek nemcsak papíron veszteségesek. (Gőzsy Kati)