Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA Ragadozó 3 könyvben sokkal jobb volt
További Cikkek cikkek
Van Damme, piros melegítőben
Az egész hülye viccnek indult: valaki benyögte a Rocky 4. premierjén, hogy „Sly már mindenkivel megküzdött, csak E.T.-vel nem”. Egy addig ismeretlen író testvérpár, Jim és John Thomas ezt annyira komolyan vették, hogy 1985-ben becsörtettek a Fox stúdióhoz a Hunter forgatókönyvével, amiben egy 50-es éveket idéző láthatatlan ellenfél kommandósokat mészárol a dzsungelben. A sztori az Alien-filmek bevált receptjét követte: az idegen létforma sorra gyilkolja a szereplőket, amíg a legtökösebb katona, az örökké szivarozó Dutch "fél kézzel lóbálom a légvédelmi géppuskát" Schaefer (Arnold Schwarzenegger) le nem darálja. A Predátor itt persze még nem a jól ismert, csáprágós, bogárciripeléssel társalgó, csillagközi fejvadász volt, hanem egy Godzilla-szerű, hangyászorrú szörny:
John McTiernan rendezőnek viszont nem jött be a lény idétlen mozgása és nevetséges fegyvere, ezért megkérte a legendás trükkmestert, Stan Winstont, hogy készítsen egy másik habszivacs szörnyet. A ma ismert befont hajú, maszkos Predátort Winston végül egy James Cameronnal közös repülőúton találta ki: lerajzolta az előttük ülő raszta srácot, Cameron meg bedobta a pókszerű csáprágók ötletét. A mexikói forgatáson egyébként Van Damme volt a Predátor, ő ugrált piros melegítőben a fák között, de mivel sok baj volt vele a forgatáson (nem passzolt rá rendesen a jelmez, elégedetlen volt a szerepével, megsebesített egy kaszkadőrt), lecserélték Kevin Peter Hallra. (Hall 220 centiméter magas fekete színész-kosárlabdázó volt. Nagyon tehetséges sportolónak indult, de a színészet jobban érdekelte. Rendkívüli magassága miatt többnyire szörnyszerepeket kapott Hollywoodban. 1991-ben, 35 éves korában halt meg orvosi műhiba következtében: egy vérátömlesztésnél HIV vírussal fertőzték meg.)
Halálos fegyver, Mel Gibson nélkül
A '87-ben mindössze 15 millió dollárból forgatott Ragadozó 98,2 milliós bevételt termelt, ezért a Fox természetesen (az Alien-filmekhez hasonlóan) megrendelte a folytatást. Joel Silver és producertársai a második részre már 35 milliót adtak, és Schwarzinak is felajánlották Dutch szerepét, de az osztrák testépítőnek nem tetszett, hogy városi környezetre cserélték a dzsungelt, elment inkább Terminátor 2-t forgatni.
John McTiernan sem vállalta a rendezést, mert már a Vadászat a Vörös októberre című Tom Clancy-adaptációt készítette elő. A helyére a Rémálom az Elm utcában 5 direktora, Stephen Hopkins került, aki az akciófilmes elemek mellé horrort is kevert: az új, nagyvárosi Ragadozó jóval több megnyúzva fellógatott hullát hagyott maga után elődjénél, és a munkamódszerei is a jamaicai vudu papok rituális kivégzéseire emlékeztettek. Hopkinsnak ráadásul volt egy zseniális ötlete: elintézte a Fox stúdiónál, hogy a Predátorok hajóján poénból legyen egy Alien-koponya is a trófeák között. Akkor még ő sem sejtette, hogy ezzel indítja el a máig tartó Alien vs. Predátor-őrületet.
A Ragadozó 2-ben Los Angeles utcáin nemcsak hőség és kegyetlen bandaháború tombol, hanem az előző részben jobblétre szenderült Predátor egy távoli rokona is. Hogy a készítők hangsúlyozzák a két Ragadozó különbözőségét, a második lény (bár Kevin Peter Hall volt a jelmezben) a rugóslándzsa és visszahúzható karmok mellé pengedrótból font hálót és élére fent űrfrizbit is kapott. És persze egy új ellenfelet, Danny Glover, azaz Harrigan rendőr hadnagy személyében, aki a végső leszámolásban a frissen szerzett Predátor-fegyverrel olyan pofonokat is simán hárít, amiktől Dutch az őserdőben minimum tíz métert repült volna.
Folytatásdömping regényben és képregényben
A Schwarzenegger nélküli Predator 2 csak 57 millió dolláros bevételt generált, ezért nem készült harmadik rész. A Ragadozók hajóján játszódó utolsó jelenet viszont rengeteg író fantáziáját beindította. A 90-es évek közepén a Fox olyan filmtervet is kapott, ami az 1710-es években játszódott volna, egy Raphael Adolini nevű kalózzal a főszerepben (az ő kovás pisztolyát dobta oda a Predátor-vezér Harrigannek a második rész végén, utalva arra, hogy már évszázadok óta embervadászatokat tartanak a Földön).
89-ben a Dark Horse kiadó még külön sztorikban szerpeltette az Alieneket és a Predátorokat, de egy évvel később összeeresztette őket. Az akkor még cím nélküli, később Prédának elkeresztelt képregényből kiderült, az Alienek tojásait a Predátorok szokták ledobálni egy-egy bolygóra, hogy utána az újoncaik a kikelt szörnyekre vadászhassanak.
A képregény Ragadozóinak az ember sosem volt ellenfél, csak egy csupasz majom a többi lárvahordozó állat közül, pont ezért lepődnek meg (és kezdenek rugósládzsával mészárolni), amikor a Ryushi telepesbolygó farmerei felrobbantják a Predátor-űrhajót. Különösen elszántan küzd az emberek között egy japán nő, Machiko Noguchi, aki miután több Aliennel is végez, és megvédi a lázongó harcosaitól a Predátor-vezért, tiszteletbeli Ragadozó lesz (Noguchi később a Vadászok bolygója és a Háború című regényekben, valamint az idén megjelent Three World War képregényben is felbukkan). Ezek a karakterek és a scifi környezet kitűnő alapanyag lett volna egy jó AVP mozifilmhez, de sajnos Paul W. S. Anderson csak néhány elemet vett át a saját verziójába, a még borzasztóbb második részről pedig jobb nem is beszélni.
Az első, Alienek nélküli Predátor-folytatás, a 90-es Betondzsungel volt, ami szintén képregénynek indult, aztán a Prédához hasonlóan regényváltozat is készült belőle (nálunk mindkettő megjelent a Szukits kiadónál). A sztori itt a két mozifilm keveréke: a főszereplő az első rész kommandósának, Dutch Schaefernek az öccse, aki New York-i rendőrként kénytelen felvenni a harcot a Földre kiránduló csillagközi hobbivadásszal.
Schaefer nyomozó több folytatásban is felbukkan: a Jég és vérben Szibériában hajszolja a Ragadozókat (ez képregényben és könyvben is megjelent itthon), a Nagy játszmában pedig egy navajo indián származású katonával kommandózik Új-Mexikóban. Az egyelőre csak képregényváltozatban olvasható (és itthon magyarul jó eséllyel soha meg nem jelenő) Dark Riverben Schaefer visszatér Conta Manába, abba a fullasztó dél-amerikai dzsungelbe, ahol a testvére, Dutch csapott össze 1987-ben a Predátorral.
Made in Hungary
A 90-es évek elején, kihasználva a szocializmusból megörökölt, zűrzavaros szerzői jogot és kiskapuit, a magyar szerzők futószalagon hamisították a Predator-regényeket. Ráadásul ezek a művek a legtöbb rajongó szerint sokkal jobbra sikerültek, mint a hivatalos folytatások, mivel az írók nem tököltek azzal, hogy felépítsenek a semmiből egy újabb Schaefer- vagy Harrigan-rokont, hanem gátlástalanul lenyúlták az eredeti főszereplőket.
A 90-es évek magyar könyvpiacán ugyanaz játszódott le, amit az olaszok műveltek a VHS-filmiparban egy évtizeddel korábban. Ők a Terminátort a halál megsemmisítő harci gépezeteként (Paco Queruak) hasznosították újra, mi viszont magát a szögletes állú Arnie-t raktuk a könyvborítókra. A Cherubion kiadónál Kornya Zsolt és barátai Mark F. Wilson álnéven 94-ben a keresztes háborúk idejére küldtek vissza egy Halálosztót (Démon a jövőből, Orgyilkos és társai), a Valhalla Páholynál pedig ekkortájt jelent meg az Alien vs. Predátor dupla kötete, a Kelepce és a Túlélők, a kiberzsoldossá operált, Idegeneket és Ragadozókat halomra lövő Dutch Schaeferrel.
Utóbbi könyv a 90-es AVP-képregény, a Préda sajátos átdolgozása lett a Damien Forrestal álnevet használó Gáspár Andrástól: a fentebb bemutatott Machiko Noguchit átkeresztelte Carrie Wongra, behozta a történetbe az Alien-filmek kiborgját, Bishopot, és olyan zseniális csavarral (egy új szereplővel) rántotta egybe az Alien és a Predátor univerzumot, amire sem Steve Perry 94-ben megjelenő Préda-regényében, sem a többi hivatalos AVP-folytatásban nem láttunk példát.
Kyle Sternhagen, alias Szántai Zsolt kevesebbel is beérte: ő csak a Predator 2 főszereplőjét, Harrigan hadnagyot vetette be a keleti parton randalírozó Ragadozók ellen, Alienek nélkül (2017 - Hőhullám New Yorkban). Rick Fraser, azaz Bihon Tibor viszont nem bírt magával 99-ben, és a Ragadozó 3: Új vadászokban közös Predátor-mészárlásra küldte Harrigant és a jó öreg Dutchot, amikor az űrraszták elugrottak a Földre a társaikkal végző humanoidok koponyáiért.