Itt bont formát Ónodi Eszter

A múlt heti csomag után újabb változatos adaggal várjuk az ingyen mozizókat.

Az utolsó blues (teljes méretben itt)

A Szamárköhögés rendezője furcsa misztikus filmet készített 2002-ben a Kulka János alakította Andrásról, akinek két élete van, de nem képes  választani. Legjobb barátját a kopasz Rudolf Péter, a feleségét a vörösre festett Fullajtár Andrea alakítja, bohém lengyel festő barátnőjét pedig a szőke Agnieszka Wagner. Meglepő irányt akkor vesz a történet, amikor a főhős fekete Seatjával Krakkó felé felvesz Paudits Béla személyében egy stoppost. "A kairói filmfesztiválon elhozta az Aranypiramist, ezt én nagyon komoly elismerésnek tartom, mert az elmúlt húsz évben nem rémlik, hogy A-kategóriás filmfesztiválon magyar nagyjátékfilm díjazott lett volna. 2003-ban a Houston Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüstremi díjat kapott, a filmszemlén pedig ifj. Seregi László kapta a legjobb operatőr díját" - sorolta Gárdos Péter, rendező. A mozis bemutató idején 40 ezres nézőszámot produkált, ami egy félig művészfilmtől jónak számított, és legalább tízszer levetítették különböző tévécsatornák az évek folyamán. (Interjú a rendezővel itt olvasható.)

Hajónapló - A Te Országod

2009 novemberében az MTV kortárs magyar írók novelláinak adaptációjával bombázta a tévénézőket. Most a Debrecenben készült A te országodat osztjuk meg a nézőkkel, Hajdu Szabolcs rendezésében. A 2010-ben a Bibliotheque Pascallal nagyot dobó rendező itt is Tar Sándor novellái alapján filmezett egy perifériára szorult embert. Egyébként új filmterve, a Mirage is a hajdúsámsoni író művei alapján készül. A félórás mozi a munkanélkülisége miatt alkoholistává vált román nemzetiségű családapa lecsúszását követi. A román színész a Pascalban az egyik jelentősebb epizódszerepben látható, lányát a rendező lánya alakítja.

Koccanás

Török Ferenc Koccanás című tévéfilmje Spiró György azonos című drámája alapján készült. A film története egy mindennapi nagyvárosi szituáció köré épül: valahol egy budapesti kereszteződésben hatalmas közlekedési dugó alakul ki, ahol a társadalom minden rétegéből verbuválódott szereplők lassan közösséggé kovácsolódnak. A fekete-fehér film formabontó állójelenetek sorával építkezik, a szereplők szoborrá dermedve állnak, a kamera közben körbepásztázza őket, és rádiójátékszerűen nyomják a párbeszédeket. Ónodi Eszter mellett – aki a színpadon is ezt a szerepet játszotta - Anger Zsolt, Thuróczy Szabolcs, Derzsi János, Elek Ferenc, Vajdai Vilmos, Gáspár Sándor, Bánsági Ildikó és Máthé Erzsi tűnik fel a főbb szerepekben. A film tavaly elnyerte a szemle legjobb rendezőjének járó díját, majd a Kritikusok díját is ebben a kategóriában. Külföldön számos fesztiválon szerepelt, a roueni filmfesztiválon fődíjat kapott, a syracuse-i fesztiválon New York államban pedig elismerő oklevéllel méltatta a nemzetközi zsűri. Egyszer ment az MTV-n, és moziban csak a Kinóban futott, meg vidéken egy kópián.

Kész cirkusz

"A kedvenc rocknroll marhaságomként tartom számon, és mindig szívesen emlékszem rá" - mondta Dyga Zsombor a békásmegyeri lakóközösségről készült 2005-ös játékfilmjéről, aminek a bemutatásával a fiatal rendező életművében a Köntörfalaktól visszafele haladunk. Sok-sok szereplővel, rengeteg filmes utalással, gombfocizó főhősökkel - Welker Gábor, Schmied Zoltán, Elek Ferenc - és egy mindenki által kiszemelt titokzatos Retiküllel a főszerepben lepereg gyorsan a 74 perc. A film mese a véletlenek csodás alakulásáról a paneltömbök sűrűjében, a rendező szándékai szerint Guy Ritchie és Tarantino nyomdokain, Uptown Felaz és Barabás Lőrincz filmzenéjével. A rendező így fogalmazott: "Ez volt a második filmem, és hatalmas színészekkel (a fentiek mellett még Udvaros Dorottya, Csuja Imre és Ónodi Eszter), rengeteget röhögve, eleget tanultam belőle."

Eső után

A grúziai színművészeti egyetemen végzett Mészáros Péternek a mélabús szerelmi történet forgatására a húga adta kölcsön a pénzt, késve nevezték be a cannes-i fesztiválra, mégis nyertes lett a rövidfilmes kategóriában, 2002-ben. „Kisfilmre nem jellemző módon az Eső utánt Londonban mozik is játszották, Hollandiában meg televízió vetítette, becslésem szerint több mint százötven fesztiválra meghívták, és talán több országba eljutott, mint ahova nem. Több díjat kapott – Új- Zélandon, Törökországban, Oroszországban – sorolta a rendező, aki 2006-ban a Kytherával kamaradrámát rendezett a szerelem elmúlásáról, legutóbb pedig Grúzia, majdnem szeretlek címen forgatott dokumentumfilmet a 2008-as orosz-grúz háborúról.

Extázis 10-től 7-ig

Az 1969-es Extázis 7-től 10-ig címen készült dokumentumfilmre reflektált Czabán György és Győri Csilla filmje. Az eredetit az Illés, a Metró és az Omega aranykoráról, a beatmozgalom frontembereiről és ellenzőiről készítette Kovács András, amikor a felforgatást a hosszú haj és a rock&roll jelentette. A címben is rá hajazó doku 2002-ben készült, amikor 10 előtt nincs parti, a főszereplő a dj és az elektronikus zene; a pszichedelikus spacerock meg az újabb fogalom. A Közgáz Vizuális Brigád ebbe a világba követte Palotai Zsoltot, zenéltek a Vajdaságban, az Állatkertben és a Szajna partján is. Hogy a 21. század hajnalának éjszakai életét miért épp dj Palotaival mutatták be? „Nagyra becsülöm a Zsoltot, régóta ismerem, valami olyan hihetetlen képesség van a paliban, ami kevés más dj-ben - mondta Czabán. - Képes az embereket megmozgatni reggel 5-ig, de van olyan is, hogy más dj-k elhívják segíteni, mert a közönséget nem tudják felállítani a székről. Képes folyamatosan felhúzni az embereket, miközben régi típusú dj, aki sokféle zenét ismer, az avantgárd jazztől a technóig.”

Naranzs, Minyon és Dartanyan

Ezzel a svéd-magyar koprodukcióval nyitották meg 2005-ben az Anifest fesztivált, és a svéd írónő, a Kukacmatyiról ismert Barbro Lindgren is elégedett volt vele. Főhőse az éretlen apuka, Naranzs, aki nem akar dolgozni, inkább üvöltöző popzenét hallgat, és játszana egész nap. Fiával, és a kissé személyiségzavaros Dartanyan nagyapával laknak. Erkel András, a rajzfilm producere elmondta: „Lindgren az egyik legismertebb skandináv írónő, jórészt saját családi élményeit örökítette meg a könyvben, a bolond apuka karakterét férje inspirálta. El is váltak. A könyv nagy sajtóvisszhangot váltott ki, Skandináviaszerte megosztotta a közönséget, sokan kifogásolták, hogy az anya alakja hiányzik". A mese célja nem is a példaértékű család modellezése, hanem az apa-fia közti szeretetteljes családi légkör bemutatása. Ez volt az első magyar animációs film, az új filmtörvény után, ami kihasználta a 20 százalékos adó befektetői részt. Ment a Minimaxon, moziban viszont nem, mert csak 50 valahány perc és a forgalmazók nem kaptak rá támogatást.