no

A Blade Runner 2010 legjobb bluray-filmje

2011.02.02. 10:16
Év eleji összegzős és filmvárós cikkeink után megnéztük, mik voltak a tavalyi év legjobb, hiánypótló buray megjelenései. A 6 lemezen terpeszkedő, 52 ezer forintos Alien díszkiadás helyett az otthon is 3D-ben nézhető Alice Csodaországbant, a Blade Runner Final Cutot és a duplalemezes Sin Cityt választottuk.

Szárnyas fejvadász: A végső vágás – 9/10

bladerunner1

A Szárnyas fejvadász egyértelműen 2010 legjobb bluray-megjelenése. A Pro Videótól novemberben kijött duplalemezes változat (bluray a filmnek, dvd a dokufilmnek) hiánypótló kiadvány: a Blade Runner Director's Cut ugyanis 1999 óta hiánycikk.

Bár az eredeti Philip K. Dick-regény, az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? sem volt rossz, Ridley Scott zseniálisan konvertálta át egy akciódús, ugyanakkor művészi scifi-noir-disztópiába. A film hangulata lenyűgöző: a lebegő autókkal és neonfényekkel zsúfolt, esőáztatta metropolisz képei és Vangelis zenéje még majdnem 30 évvel a film készítése után is mellbe vágják a nézőt. De a látványos külsőségek mellett az emberek és a gépek kapcsolata is legalább ilyen hangsúlyos.

A főszereplő Deckardban (Harrison Ford) például alig maradt valami emberi. Ő a rendőrség érzelemmentes gyilkológépe, aki maximálisan bízik a replikánsok azonosítására használt Voight-Kampff-tesztben, és sosem csinálna lelkiismereti ügyet abból, ha utólag kiderülne, véletlenül egy embert lőtt le. Magánélete nincs, ha épp nem szökött androidokat üldöz, akkor whiskymámorban fetreng legénylakásán, és néha unikornisokkal álmodik. Az üldözött replikánsok viszont érzelmektől túlfűtött, esendő ösztönemberek, a depressziós Deckard totális ellentétei. Zhora (Joanna Cassidy) a showbizniszben meztelenkedik táncoslányként, Pris (Daryl Hannah) eleve a katonaságnak legyártott robotkurva, Kowalski (Brion James) az aberráltak torz vigyorával kínozza a dokit a hűtőkamrában, Roy (Rutger Hauer), az übermensch Frankenstein-szörny pedig a teremtőjétől, Dr. Tyrelltől akar kicsikarni egy apa-fia beszélgetést.

De vajon a Nexus 6-osok akkor is ennyit gyilkoltak volna, ha a 4 éves élettartamnál több jut nekik? A testéből élő Zhora vagy Pris az agyával is karriert tudott volna csinálni a földi társdalmában? Vagy ők így is, úgy is az űrkolóniák eldobható, lecserélhető luxuscikkei, és csak annyit számítanak az embereknek, mint „a könnyek az esőben” (lásd Rutger Hauer monológját)? A disztópikus jövő nagyvárosi fertőjében egyedül a gátlástalan gyilkos Roy Batty vizsgázik jelesre emberségből: utolsó üzemképes perceiben megmenti Deckard életét, holott meg is ölhette volna. A ki az ember és ki a gép?-kérdéskört Ridley Scott végül tovább bonyolította azzal, hogy nála Deckard maga is replikáns: Gaff (Edward James Olmos) azért hagy a lakása előtt egy origami-egyszarvút, mert ismeri a fejvadász (vélhetően Dr. Tyrell által beprogramozott) unikornisos álmát.

A 2007-es Final Cut kiadásból Ridley Scott (a Director's Cuthoz hasonlóan) kivágta Harrison Ford narrációit és a stúdió nyomására leforgatott happy endet a hegyekben autókázó Deckarddal és Rachellel. Teljes terjedelmükben élvezhetőek a moziverzióból kitiltott véres jelenetek (Roy kinyomja Tyrell szemét, szöget döf a saját tenyerébe, stb.), és digitális utómunkával el lett tüntetve minden korábbi baki (a járőrkocsikat lebegtető kötelek, a kaszkadőrnő arca Zhora halálánál). De ami a legfontosabb: a második lemezre felkerült Charles de Lauzirika 3 és fél órás dokumentumfilmje, a Végzetes napok: Így készült a Szárnyas fejvadász.

Tudták például, hogy a Blade Runner első forgatókönyvében még nyoma sem volt cyberpunk hangulatnak meg lebegő kocsiknak? Csak félhomályos szobabelsők voltak a helyszínek, és Rachel öngyilkos lett volna a film végén. Aztán a következő verzióban Deckard puhakalapot meg ballonkabátot kapott, és egy tanyán lőtt fejbe egy robotot, mint valami keménytökű képregényhős (a dokufilmben a jelenet teljes storyboardját megmutatják). Ezek még az első forgatókönyvíró, Hampton Fancher ötletei voltak, akit néhány durva vita után lecseréltek David Webb People-re. Nála a film a vallatójelenet helyett még Rutger Hauer szökésével nyitott volna, de az ő ötlete volt az is, hogy Battyt ne lőjék le a végén, inkább egy monológgal búcsúzzon. A dokumentumfilmből egyébként az is kiderül, hogy a Szárnyas fejvadász jövőbeli Los Angelese igazából csak azért lett esős, ködös, sötét épületek útvesztője, mert Ridley Scott nem akart pénzt költeni a Warner stúdió lepukkant városdíszleteinek kijavítására.

A Szárnyas fejvadász bluray-megjelenése egyetlen dolog miatt nem kaphat 10/10-et: a Pro Viedo sajnos lespórolta werkfilmről a magyar feliratot. Mert ha angolul akarunk Blade Runner-érdekességeket hallgatni, arra ott az ötlemezes gyűjtői kiadás, amihez ráadásul origami-egyszarvú is jár.

Alice Csodaországban 3D – 7/10

alice3d1

Bár tavaly márciusban ízekre szedtük Tim Burton Csodaországát, óriási élmény volt otthon, 3D-ben újranézni, fejünkön a térélményt adó búvárszemüveggel. Az LG-től kölcsönkapott 3D-projektor ugyan néha durvábban zümmögött, mint egy csúcsra járatott szagelszívó, de a közeli, nagy arcokat is szép felbontásban mutatta, és csak az ordítóan digitális jeleneteknél pixelesedett be a kép egy pillanatra. A filmről persze nem sokat változott a véleményünk: Burtonnek a vlágirodalom legismertebb gyerekmeséjét a saját kis gótikus mesevilágába kellett volna beépítenie, ahol Batman egy esőben ázó, békepárti gargoyle, Pingvin meg egy robbanószermániás, árva gnómocska.

A bluray változatban viszont már sokkal erősebben kijön a különbség a régi, csillogó Csodaország és az új, posztapokaliptikus változat között, mint a moziban. Johnny Depp továbbra is zseniális, Mia Wasikowska, a szegény ember Gwyneth Paltrowja 20 évesen egyszerre képes tinilány és jónő lenni, Helena Bonham Carter pedig hiába néz ki úgy, mint egy torz fejű rajzfilmfigura, az arcjátékát a csúcsszámítógépek CGI-animációjával sem lehetne helyettesíteni.

Az otthoni 3D-mozizás nagy hátránya, hogy a tökéletes élményhez szinkronosan kell nézni a filmet, máskülönben a felirat belerondít a térélménybe. Az Alice Csodaorszgban szinkronja viszont botrányosan rossz, nem jönnek át belőle azok az apró finomságok, hogy a sárkány, Szajkóhukky hangját Christopher Lee kölcsönözte, Johnny Depp pedig mindig skót akcentusra vált, ha a Kalapos megkergül.

És még egy negatívum: a kiadvány extrái nevetségesen soványak. A tok hátoldala három werkfilmet ígér, nézőcsalogató címekkel (A bolond kalapos, Alice nyomában, Csodaország trükkjei), de ezek valójában csak 6-6 perces videók, amiket nem is kellett volna szétdarabolni.

Sin City: Bővített változat – 9/10

sincity200

A Frank Miller-kérpegényekből összedrótozott Sin City tipikusan az a film, amit ötvenedjére is újranéz az ember, pedig már a második alkalom óta kívülről tudja a párbeszédeket. A Dashiell Hammett Véres aratása és a többi keménytökű (hard boiled) krimi mentén felépített Basin Cityben minden főhős monologizál és ballonkabátot hord, minden nő gyönyörű és veszedelmes és mindig a zuhogó eső mossa le a vért az utcakőről. Gonosz, erőszakos és velejéig korrupt világ ez, ahol a gyengéket védelmező, talpig becsületes fickók, mint Hartigan nyomozó (Bruce Willis) vagy Marv, az öntörvényű verőlegény (Mickey Rourke) eleve halálra vannak ítélve. A kérdés innentől már csak az, mekkora maffiózó-hullahegyet hagynak maguk után.

Robert Rodriguez (a Sin City író-rajzolójával, Frank Millerrel az oldalán) úgy adaptálta vászonra az eredeti képregényeket, ahogy előtte valamiért egy filmes sem próbált meg: erőltetett egyénieskedés helyett storyboardnak használta a képkockákat (2005-ben Leszámolás Macsófalván című cikkünkben áradoztunk róla). A Nehéz búcsúból és a Sárga rohadékból persze ki lett vágva egy-két jelenet (Hartigan felesége, Marv anyukája, stb.), de ezeket Rodriguez szépen visszapakolta a Sin City újravágott verziójába, ami a duplalemezes bluray-kiadás egyik extrája.

És ha már extrák: a Gamma Home Entertainment szerencsére nem követte el a Pro Video hibáját, és a több órányi extrát ellátta magyar felirattal. Így még a hadaró Tarantinót is könnyedén megértjük a Robert Rodriguezzel közös audiokommentárban (a másodikban Rodriguez Frank Millerrrel sztorizgat a szereplőkről, a harmadikban pedig Galambos Péter színész-moderátor, Ábrai Barna képregényrajzoló, Láng István fordító-szerkesztő és Kubiszyn Viktor filmkritikus beszélgetnek Frank Miller munkáiról).

A Frank Miller meggyőzése 5 percben mondja el a jól ismert sztorit: Rodriguez úgy vette rá a Sin City-képregények atyját a közös munkára, hogy megmutatta neki az egy nap alatt felvett nyitójelenetet és annak felturbózott változatát. A Vendégrendező: Quentin Tarantinóban Rodriguez és QT 7 percben mesélnek röhögve a közös munkáikról. A Keménytetős, jó erős motorral igazi autóbuzi werkfilm: 7 percben mutatja be a képregényben és a filmben felbukkanó kocsikat Wendy ’55-ös Porsche Spyderétől Hartigan Buick Century-jéig. A 11 perces Piák, csajok, pisztolyokban Frank Miller csodálkozik rá a hollywoodi kellékesek alaposságára: a képregényben előforduló összes colt, öngyújtó és kés másolatát kiöntötték műanyagból, Miho mongol íját pedig egy magyarországi íjkészítőnél gyártatták le. A Ballonkabát & neccharisnya 7 percben mutatja be a kurvák bőrcuccait, a 9 perces Így készültek a rémekből pedig kiderül, Frank Miller végig amiatt parázott, hogy Marv maszkja béna lesz és Mickey Rourke egy ronda klingonra fog hasonlítani a filmben.

Rodriguez 15 perces filmes iskolája az egyik legjobb extra. Tudták például, hogy a sárga rohadék habszivacs feje és hája valójában kék volt, és csak az utómunka alatt színezték át? És azt, hogy Jessica Alba soha nem forgatott Mickey Rourke-kal, a közös jelenetükben a rendező olvasta fel a szöveget? A Hosszú beállítás szintén egy rendhagyóan jó, 17 perces extra: Tarantino vendégrendezését, az esőben kocsikázó Dwight és Jackie Boy vágatlan, zöld hátteres jelenetét mutatja be vicces bakikkal, Benicio Del Toro levágott nyakát csinosítgató maszkmesterrel, a szövegét motyogó Clive Owennel.

Meg lehet nézni egyébként a film effektek nélküli, eredeti zöld hátteres verzióját is, amit Rodriguez 12 percbe sűrített bele, hogy ne legyen annyira unalmas. A 10 perces főzősuliban a rendező folytatja a Volt egyszer egy Mexikóban megkezdett hagyományt, és a stúdió-haciendáján összedob egy nagy adag tacót, és kapunk még egy 10 perces koncertfelvételt is Bruce Willis bandájáról, az Acceleratorsról, akik egy stábbulin nyomtak elképesztően jó szájharmonikás bluest. Na az ilyesmit nevezik a bluray-bizniszben profi 2 lemezes extra kiadásnak.