További Cikkek cikkek
Egill, a 3D animációs film igazi vikingekkel
Gauder Áron és Novák Erik 2005 óta készülő Egill – Az utolsó pogány című filmjének tengeri csatáit, harci jeleneteit, és tulajdonképpen az egész film mozgásainak felvételét december végén sikerült befejezni a hajógyári-szigeti Digic Pictures tulajdonában lévő Digic Motion motion capture stúdiójában, ahol a próbákkal együtt hat hétig forgatott a stáb.
A film producere, Novák Erik szerint a most hetven százalékig kész, 10. századi izlandi költő harcosról készült mozi ugyan animációs film lesz, de mégis szükség volt élőszereplőkre. A motion capture ugyanis a valós szereplők mozgását ülteti át digitális modellekre, így élethűbb lesz az animáció. Az először az orvoslásban használt technológiát a kilencvenes években fedezte fel a filmipar, azóta az animációs filmeken kívül a valódi szereplőkkel beszélgető vagy verekedő virtuális karakterek is így készülnek. Motion Capture vagy röviden csak mocap például Gollam is a Gyűrűk Urából.
Arra, hogy az agresszív izlandi vikingről készült film karaktereinek mozgása valós szereplők alapján készül, az élethű mozgáson kívül talán az a legjobb bizonyíték, hogy az egyik szereplőnek egy forgatási balesetben egy dárdával, vagyis a dárdát szimbolizáló bambuszrúddal megsértették a fülét.
A vikingeket megszemélyesítő színészek, mozgásművészek, harcművészek precíz próbák után forgattak: ki-be ugráltak a hajókból, és kemény harci összecsapásokat vettek fel. A motion capture felvételekhez készítettek egy hajómakettet, a helyszínek térbeli elemeit is jelölték a felvételi térben, a stúdióban, a szereplők referenciapontokat jelző markerekkel ellátott fekete kezeslábasban, fakardokkal, fadárdákkal püfölték egymást.
Ezek az úgynevezett passzív markerek határozzák meg a karakter mozgásának a térbeli koordinátáit, ezek határozzák meg az animált karakter mozgását is, bár később még rengeteg másodlagos animációs munka van: a filmbéli karakterek vázára igazítják a markereket, majd a felvett mozgást átviszik a 3D karakterekre, és a film háromdimenziós helyszíneibe helyezik, majd az operatőrrel közösen beállítják a kameraállásokat és a mozgásokat. Mindezt snittenként.
Az Egillnél annyi nehézség volt még a szokásos mocapfelvételekhez képest, hogy legalább négy karakter nyüzsgött egyszerre a színen, ami megnehezíti az adatfeldolgozást. Egyébként a rendező és a producer is statisztált néhány jelenetben a színészek között.
Fakard és VICON T160-as
Mikor a Digic Pictures mocapstúdiót meglátogattuk, kiderült, két technikus dolgozik itt, ők felügyelik az olykor bérbe adott stúdióban a munkálatokat, így történt az Egill produkciónál is. A stúdióban egy nagy üres tér körül tizenhat kamera van elhelyezve ellipszis alakzatban. Később kiderül, VICON T160-as, infavörös fénnyel működő kamerák.
Az Andrew Vajna tulajdonában lévő InterCom nevű forgalmazócég alapította vállalkozás inkább a gémerek világában ismert világszerte. A Digic a nemzetközileg ismert, számítógépes játékok renderelt intróanimációikkal foglalkozó cégek egyike, egy szinten mozog a Blur, a Blizzard és a Square nevű cégekkel. A filmszerű előzeteseiről ismert Digic Pictures Bohus Eszter kommunikációért felelős producerasszisztens szerint azért Hollywoodban sem ismeretlen: mozifilmekben eddig a Terminátor 3 – A gépek lázadásán dolgoztak, illetve a magyar Szabadság, szerelemben működtek közre.
A Digicnél több mint hatvanan dolgoznak egy-egy számítógépes játék promóciós trailerén, és van, hogy hat hónapig tartanak egy kisfilm munkálatai. A legjobb előzeteseiket a feltöltés után pár nap alatt akár egymillióan is megnézik, és az elmúlt két évben is a legnagyobb cg-, azaz számítógépes animációs fesztiválokon nyertek elismerést: 2009-ben az Assassin's Creed 2-ért a Siggraph Asia 2009 Best Technnical díjat és az Animago Best Post-Production díját vihették haza, 2010-ben ugyanezeket az elismeréseket kapták meg a Civilization V filmjükért is.
„Tánc- és harci jeleneteknél nagyon hasznos a mocap” – mondta Bohus arra utalva, hogy azért dolgoznak élőszereplőkkel, mert nagyon nehéz realisztikus emberi mozgást kézi animációval létrehozni. A mocap és a karakterek építése egyébként nem egy lineáris folyamat egy-egy állomása, hanem egymással párhuzamosan folyik, tudtuk még meg a rajzolók munkaállomásánál, ahol a karaktereket utólag megépítik, felöltöztetik az emberszerűen mozgó pálcikákat arc-szem-bőr textúrával, haj- és ruhaszimulációval.
„Mi arról vagyunk ismertek, hogy a legapróbb részleteket is kidolgozzuk” – mondta Eszter. Valóban, ahogy az az alábbi videón is látszik, filmjeiken a galambok repülésétől a ráncos tokáig minden stimmel.
„A hagyományos filmforgatás és a motion capture technikával való forgatás és rendezés között az alapvető különbség az, hogy itt a plánok beállítása utólag történik – magyarázta Zorkóczy István rendező a legnagyobb különbséget amellett, hogy nem a végleges kosztümökben, kinézettel dolgoznak a szereplők a stúdió limitált területén. – A forgatáson az akciót minden irányból rögzíti a rendszer, és utána szabadon lehet mozogni a kamerával a 3D programban újraépített jelenetben.”
Ez nem jelenti azt, hogy nem is kell előre megtervezni a plánokat, természetesen kell egy konkrét vízió a rendező fejében, amit alapul kell vennie, de nagyon fontos, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel hozzá, mert utólag a plán is változtatható.