Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
Több fiatal Make animation-feliratú pólóban járkált a fesztiválon, köztük Klingl Béla, aki 98-ban tűnt fel a Meteor-filmmel ugyanitt, majd létrehozta a KGB stúdiót. „Évek óta hallgatjuk a nagy animációs generációtól, hogy számítógéppel könnyű filmet készíteni, hiszen a számítógép sok mindent elkészít magától, szinte csak meg kell nyomni egy gombot, és így elvész a dologból a lélek - mondta. - Ezeken a pólókon ez az elmélet van a végletekig leegyszerűsítve, itt egy gomb van, ha filmet akarsz csinálni, csak megnyomod, ha nem akarsz, akkor nem nyomod meg."
Maga a fesztivál rendesen megünnepelte a rajzfilmeket, mert a filmszemlével ellentétben itt új filmek is voltak, nem is kevés, ha egészestés nem is jött össze. Bár a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) diplomásai külön kategóriát kaptak, a nagydíjat ők is elnyerhették: egy fiatal alkotó számítógépes munkája, a Track32 meg is tette: ami ráadásul inkább trükkfilm, mint animáció. Megadták a fesztivál módját, amit a 80 milliós költségvetés és a szponzorok tettek lehetővé, mégha - ahogy Mikulás Ferenctől, a fesztivál szervezőjétől megtudtuk -, a 20 milliós állami gyorssegély léte csak az indulás előtt négy nappal derült is ki. 570 szakmabeli, 500 film, szabadtéri vetítések, egyéb kísérőprogramok, a neves zsűri mellett egy 57 tagú gyerekzsűri is jelen volt.
A nagy felzúdulást így csak a 70 fölötti film információs blokkba való bezsúfolása jelentette. Az előzsűri részéről sok kesergés hangzott el a tért hódító számítógépes-animációról, amit „az alkotók kényelmi szempontok miatt választanak.”
Az előzsűri kesergéséből szemezgettünk: „Nem lehet annyi értelmes gondolatot kitalálni, mint ahány animációt naponta föltesznek a Youtube-ra – mondta például Tóth Pál animációs filmrendező, aki két, filmszakmától távolabbi társával: Kecskeméti Kálmán fotóművésszel és Kozma Ilonával, a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatójával válogatott a nevezettek közül. „Egyre többen használnak olyan szoftvereket, gyakran lustaságból, amelyekben 2d-ben lehet manipulálni a képet, tehát egyfajta mozgást létrehozni, és így elkészíteni az animációnak tűnő filmet. A bosszantó hanyag dolgokat nem válogattuk be a versenybe" - tette hozzá a rendező, aki csak a 3d-től ismeri el a számítógépes technika komolyságát. A 76-os információs blokkban egyébként 54 volt az egyetemistáké.
Richly örül a számítógépes lehetőségnek
„Szerintem azért került ennyi film az információs blokkba, mert ideömlött egy csomó munka a fiataloktól, nagy munka lett volna előzsűrizni. Pár jó munka áldozatul esett ennek sajnos” – védte meg a fiatalokat Richly Zsolt, aki az idősebb rajzfilmesek közül azon kevesek közé tartozik, aki szereti ezt a technikát alkalmazni, pontosabban szeret azokkal a fiatalokkal dolgozni, akik ezt alkalmazzák: „Nekem már nincs időm arra, hogy megtanuljam a számítógépes animációt, de rendezőként nincs is erre szükségem. Sokszor nemcsak azt kapom meg, amit rendezőként a rajzom alapján kérek, hanem felülmúlják a várakozásaimat.” 70. szülinapját retrospektív vetítésekkel ünnepelték a Kockás fülű nyúltól a Medvetáncig. De most is aktív, tanít a MOME-n és tavaly a rajzfilmes Oscaron, az Annecy-n jelent meg a Kőműves Kelemen című fekete-fehér filmjével, amit a kecskeméti stúdió keretében a KGB stúdió segítségével készített.
Pedig nem volt különösebb színvonalbeli különbség a versenyprogram és a versenyből kiszelektált filmek között. Klingl stúdiójának egyik filmjét, a Bábelt is információs programba tették, míg három másik náluk készült rövidfilm versenyben volt, és az Ozone-networköt tévéarculat-kategóriában díjazták. „Sok munkánk volt a Bábelben, és bár ez nem jelenti azt, hogy jó film legyen, de szerintem ez az lett, és meg lehetett volna mérettetni a versenyen” - mondta.
Tény, hogy a Koós Árpád ufós filmje technikai szempontból is tele van új ötletekkel; például a számítógéppel készített élethű marionett-bábukkal, a terepasztal önleleplező látványával, vagy az ütött-kopott, rozsdás figurákkal.
A versenymezőnyben is akad cgi
A számítógépes animáció ugyanaz a munka, mint a kézzel készített, és a idősebb generáció is egyre gyakrabban használ számítógépet a munkáikban.
A Rom című, film bár teljesen számítógépes 3D-volt, mégis képzőművészeti jellegűen volt használva, de a diplomafilmek közül a Simon vagyok-ban a rajzi animáció és a 3D keverése volt ügyesen megoldva, magyarázta Klingl. - Itt látható, hogy helyesen alkalmazva megfér a két műfaj egymás mellett.
De például egy homokanimációról könnyen leesnek a számítógépes effektek. Ahogy élesen elvált a Bíborcsiga című intenzív látványú filmben a videótechnika és a cgi, és az Ember tragédiája Londoni színében is elvált a szellemalakok diszkós neonárnyéka.
Persze van, aki meg sem próbálja: Gémes József A walesi bárdok című filmje remek munka lett, de 15 évvel ezelőtti stílusban készült. A Zöldségleves című film a forgó karfiollal, zöldborsóval inkább csak relaxálásra alkalmas, nem technikai forradalomra. M. Tóth Éva képeslapszerű Zenitjéből pedig mintha maga az animáció is hiányzott volna.
A legjobb tévésorozat-díjjal jutalmazott Magyar népmesék sorozat újabb epizódja, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című is számítógéppel készül, hisz ahogy a rendező Horváth Mária mondta, "kézzel, papírra rajzolva készült a forgatókönyv, a figurák, az animáció és a film hátterei, a népmese hagyományos stílusát követve, majd bekerült a számítógépbe és a kifestés, operatőri munka, kompozitálás már ott készült". Horváth Máriát Chicagóban, Japánban és Kínában is díjazták, és a népmesék sorozatból vagy 40-et jegyez. A népmese kialakult vizuális világában is mindig tud újat mutatni. Másik filmje, a szintén a KAFF-on versenyző Lázár Ervin-adaptáció, a Négyszögletű Kerek Erdő a kecskeméti stúdió fiatal cgi-szakértője, Tóth-Pócs Roland segítségével készült 3d-re: vagyis a megrajzolt figurákat a gépben teszik több dimenzióssá: mintha "szobrászkodnának".
Az európai kategóriában a hagyományos filmek nyertek Kecskeméten. A francia filmben, a hagyományos technikával készült Eleonóra titkában még olvasni nem tudó kisfiú próbálja visszaszerezni a nagynéni könyvtárát. Messze kiemelkedett a tévédíjjal jutalmazott lengyel Esterhazy című, jópofa bábfilm a berlini falnál elszaporodó nyulakról kelet-európai humorral, a cseh A padláson egy elrabolt baba körüli akció is egy különleges animáció eredménye lett.
A most 40 éves Kecskemétfilm filmjei között is egyre több lett a cgi-animáció az elmúlt években. Hiába berzenkedik az előzsűri, a fiataloknak köszönhetően évről évre egyre több a számítógépes animáció aránya, csökken a stúdiókban a felpakolt celluloidoszlopok nagysága, és a halomra pakolt háttereké.