A KIM reklámban közölte, hogy Fliegauf filmje csak fikció

Index - 2012.02.17. 18:53 |

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a romagyilkosságok által ihletett film bemutatója utáni sajtótájékoztatóján minden székre egy brossúrát helyezett, amiben elmagyarázzák, hogy a film csak fikció, és a magyar kormány sokat tesz a romaintegrációért. A német lapok nem értik az akciót, amiről egyébként se a rendező, se a producer nem tudott.

Frissebb

Fliegauf kapta a zsűri nagydíját Berlinben

Előzmény

(2)

Kapcsolódó

(2)

Címkék

közigazgatási és igazságügyi minisztérium, fliegauf benedek, támogatás, tiltakozás

Nagy sikerrel mutatták be a berlini filmfesztiválon Fliegauf Bence cigánygyilkosságokról szóló Csak a szél című filmjét (kritikánkat itt olvashatja a Berlinben debütáló alkotásról), mégis a bemutatót követő sajtótájékoztatón a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szórólapjai kapták a legnagyobb figyelmet.

A kormány ugyanis német és angol nyelvű anyagában előbb a cigánygyilkosságok történetét mutatja be, majd a romastratégiájukat ismertetik. Az anyagban szükségesnek érezte a kormány kijelenteni, hogy a film az események fikciós értelmezése.

A Reuters is beszámolt arról, hogy a rendező mennyire meglepődött azon, hogy a KIM olyan szórólapokat tett ki, amelyben a film fikciós jellegét hangsúlyozza. Az Origo helyszíni beszámolója szerint a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója már a sajtótájékoztatón szerette volna megtudni, miért tett a KIM minden székre egy háromoldalas anyagot. A filmesek annyira nem tudtak semmit az akcióról, hogy megkérték, adják fel a pulpitusra az anyagot, majd jelezték, hogy a minisztérium munkatársai nekik a brossúráról nem is szóltak.

Mécs Mónika producer kérdésünkre elmondta, hogy a KIM nem egyeztetett velük előzetesen. A Filmunió jelezte, hogy kiadnak majd egy anyagot a sajtótájékoztatón, de erről a producer azt gondolta, a filmmel kapcsolatos szóróanyag lesz. Állítólag az is felmerült, hogy a szóróanyagot eredetileg nem is a sajtótájékoztatóra szánták, hanem a nagykövetségen rendezett, filmet követő beszélgetésre.

A KIM kérdésünkre a következőt válaszolta: "A film egy önálló művészi alkotás, ami nem a valóságot követi. Az általunk megírt háttéranyag viszont részletesen ismerteti a valós történéseket, valamint a kormány romaintegráció kapcsán végzett tevékenységeit. Ezzel is elejét kívántuk venni annak, hogy a filmet félremagyarázva, a valós történéseket nem ismerve, a film hátteréről nem tájékozódó újságírók valótlanságokat írjanak le az ügy és Magyarország kapcsán. Az utóbbi időben a nyugat-európai sajtóban több esetben jelent meg számtalan valótlanság, így fontosnak tartottuk a tényeket is bemutató háttéranyag eljuttatását." A KIM és a NEFMI összesen 18 millió Ft-tal támogatta a filmet, ezzel is jelezve, hogy - mint ahogy azt a rendező is elmondta a sajtótájékoztatón - ma Magyarországon mindenki szabadon dolgozhat fel bármilyen témát.

A szórólap

A KIM által készített háromoldalas szóróanyag azt állítja, hogy Fliegauf filmjét a romák ellen 2008-2009-ben elkövetett sorozatgyilkosságok ihlették. A film cselekménye azonban fiktív, amely nem igazodik a megtörtént eseményekhez. A filmet tehát nem lehet úgy tekinteni, mintha az a rendőrség által kezdeményezett és lezárt nyomozásról szólna.

Ezek után részletesen ismertetik a romagyilkosságokat, majd megjegyzik, hogy Európa más országaiban, így Németországban is történtek idegenellenes bűncselekmények. utalnak rá, hogy nemrégiben Németországban törökök ellen követett el merényleteket egy később leleplezett terrorcsoport. A szóróanyag ezután bemutatja, mit tesz a magyar kormány a romák integrációja érdekében.

Hangsúlyozzák, hogy Fliegauf filmjét a magyar kormány 18 millió forinttal támogatta. Szerintük ez azt bizonyítja, hogy a téma fontos a kormány számára, és akár a film eszközeivel is fel akarják hívni az EU és az EU-polgárainak figyelmét, hogy ezt a problémát nem szabad a szőnyeg alá söpörni, és a legfontosabb megoldandó feladatként, prioritásként kell kezelni. Ha a film megtekintése náhány ezer ember fejében áttöri a közöny falát, akkor azt mondhatjuk, eredményes harcot folytattunk a fajgyűlölet elleni háborúban, amelyben csak békés eszközök vethetők be.

Rossz fordítás

A Negatív című filmes magazin tudósítója bizonytalan abban, hogy a sajtótájékoztatón kiosztott szórólap valóban a KIM integrációs államtitkárságától származik. Mint írja: "Hogy ez így van-e, abban még nem vagyok egészen biztos, mert a levél nagyon rosszul van lefordítva németre ahhoz képest, hogy egy hivatalos dokumentum". A riporter szerint a Csak a szél a mostani politikai helyzetben éppen olyan film, ami hazájában kritikára számíthat. Egy fesztiválon, mint a Berlinale viszont éppen ezért akár az Aranymedvét is megkaphatná - és ebben az esetben ez ellen nem is lehetne kifogásokat találni.

A magyar kormányt korábban élesen bíráló Die Welt nem teszi szóvá a a szórólapot, sőt a filmet ismertető cikk végén háttéranyagként idéz a szövegből.

A Tagespiegel szerint Magyarország olyan hely, ahol a cigányok, és már egy ideje megint a zsidók sincsenek biztonságban. Ahol a nacionalizmus és az antiszemitizmus a politikában és a médiában újra elfogadottnak számít. A Berlinale sajtókonferenciáján a KIM olyan szórólapokat terjesztett, amely a Németországban is tapasztalható idegenellenességre utalt. Szerintük ez biztosan nem használt a filmnek, amely az Aranymedvére is esélyes lehet. A film producere szerint egyébként ez egyáltalán nem igaz, a film életét véleménye szerint nem befolyásolja a sajtótájékoztatón történtek.

A Kulturzeitnek adott interjúban Fliegauf Benedek teljességgel szükségtelennek nevezte a KIM szórólapakcióját. "Nem gondolom, hogy ez sértené a személyemet vagy a filmet. Ez csak egyszerűen teljességgel szükségtelen. Találkozom riporterekkel, belenézek az arcukba és látom, hogy ez sokkolja őket, és nem értik ezt az akciót. Ez kontraproduktív. Semmi köze a filmemhez."

Fliegauf az interjúban az is elmondta, hogy a sajtósa sem tudott a szórólapozásról. "Nem tudom, miért érezheti magát fenyegetve bárki a filmem által. A film nem egy általánosítás Magyarországról, hanem a rasszizmus működéséről szól, történjen az bárhol a világban. Büszke vagyok a magyar kultúra támogatási rendszerére, büszke vagyok arra, hogy ez a film bekerült a versenyprogramba". A cikk idézte Frauke Greinert, a Berlinale sajtószóvivőjét, aki azt mondta, a fesztivál szervezői közül senki sem tudott a magyar kormány akciójáról.

Magyarországon persze nem ez az első eset, hogy egy film támogatója valamilyen módon közölni akarja, hogy egy film az csak egy film, és nema valóság. Antall Nimród Kontroll című filmjének elején például Aba Botond akkori vezérigazgató olvas fel egy közleményt, ami hangsúlyozza, hogy ez csak egy szimbolikus mű és nem a BKV-ról szól.