Cserhalmival kéne folytatni a Dögkeselyűt

„Nagyon jól megírta a Munkácsi Miklós, András Ferenc rendező remek formában volt, Ragályi Elemér operatőrnek pedig rengeteg ötlete akadt. Nem véletlen, hogy ez lett a legnézettebb magyar film” – sorolta kérdésünkre Cserhalmi György, aki a film főszereplője is egyben a társadalmi nyomor, a Ladák és Zaporozsecek mellett.

Ezt a filmjét ismerik a legtöbben: „főleg taxiban szokták szóvá tenni", tette hozzá a 64 éves színész, akinek a Szirmok, virágok koszorúk meg a Mephisto című filmeket is gyakran felemlegetik a rajongók, meg persze a kedvencét, az Amerikai Anzixot is. Cserhalmi bár rengeteg magyar filmben játszott, a filmgyártásunk jellegének köszönhetően kevés műfaji filmben szerepelt, krimiben meg pláne. Ezért is kivételes ez a mozi, amiben 34 éves volt az akkor már befutott színész.

András Ferenc rendező a Veri az ördög a feleségét-filmje után épp öt évre el volt tiltva a játékfilmek rendezésétől a Charta 77 tiltakozó mozgalommal kapcsolatos petíció aláírása miatt, amikor Munkácsi filmterve az Objektív stúdióhoz került. András Ferenc a pénzzel kapcsolatban elmondta: „11,2 millió forintból készült a film, akkoriban a maradék pénz egy részét a stáb jutalomként visszakapta, így egymilliót megspóroltunk".

A vezető színész pedig 20 ezret kapott. Ez kétszer annyi volt, mint amennyit a diplomás taxisofőrtől ellop a filmben a két jól szituált öreg hölgy. Azt az összeget, amit az adósságának visszafizetésére gürcölt össze. A tolvajokról kiderül, profi bűnözők, reménytelennek látszik törvényes úton keresni az igazságot, ezért a történetben alvilági módszerekkel kezd egyszemélyes hadjáratba.

Nem szégyen, hogy krimi

Sokat elemezgették a film sikerét, hisz András Ferenc szerint több millióan látták a mozikban, de még a műfajában sem sikerült megegyezniük. "Társadalmi dráma, az értelmiség trónfosztása. Meglopják a főhőst, nincs, aki melléálljon” – jellemezte a rendező. „Társadalomkritika is van benne, abban az időben minden mozi igényt tartott arra, hogy a fennálló renddel szembe menjen. De én nem drámának, hanem kriminek tartom, és szerintem nem kell szégyellni, hogy a film a krimi eszközeivel készült - vetette ellen Cserhalmi. - Remek műfaj, és mára kiderült, hogy jó film, a nézők szeretik, minek vitatkozni utólag azon, hogy milyen eszközökkel érte el?” Ami biztos, hogy nemcsak itthon volt népszerű: vagy hatvan országban megvették, a csehek a remake-jét is elkészítették sutyiban, Franciaországban máig forgalmazzák, a berlini filmfesztiválon pedig Aranymedvére jelölték.

Az egész színészgárda remek: az öreg hölgyeket Temessy Hédi mellett Perczel Zita alakítja, akit Olaszországból hozott a film kedvéért haza a rendező. Remek filmbetéteket is tettek Perczel szereplésével a moziba (tévén megy a 34-es Meseautó), a rendező erről megjegyezte: "a bűnös kapitalista filmekkel szemben akkor kezdtek megenyhülni, és ez jól is ellentétezte a mélyszocializmusos autós vonalat". Végig jó a szereposztás: Blaskó Péter a mindenről lemaradó rendőr, Bács Ferenc a magyar maffiózó prototípusa. A lecsúszott énekesnőt alakító Udvaros Dorottya ledér jelenetét egyébként a forgatás napján írta át a rendező-forgatókönyvíró.

A film zenéje is egyedülálló: bár sokan leírták, hogy Vukán György szintifutamjaira nyomja a gázt Cserhalmi, a friss Kossuth-díjas zeneszerő csak az egyik számot írta, amit Udvaros Dorottya énekelt, és a film zenéjét valójában Kovács György hangmérnök, zeneszerző jegyezte. Kovács klasszikus zene és rockzene (Futurama) előképzettség után lett hangmérnök, és menetközben filmzeneszerző. A Dögkeselyűvel megkapta az év legjobb filmzenéje díjat.

Csak pillogtak a Skodákból

A bűnügyifilm akciójeleneteit egy szombat délelőtt forgatták a Kerepesi úton, akciórendező akkor még nem volt, Ragályi Elemér operatőr segítette a rendezőt. (A Totalcar az évforduló alkalmából újraforgatta ezeket, a videót interjúval itt lehet megtekinteni).

"Az üldözéses jelenet úgy zajlott 81-ben, hogy volt pár beépített autónk, és betettük a Kerepesi úton a forgalomba. Kétségbeesett emberek pillogtak ki a Wartburgokból, Skodákból. Mindenféle rendőri kíséret nélkül őrjöngtek a kaszkadőrök - kapcsolódott be a sztorizásokba Ragályi. - Mi meg többnyire egy 450 köbcentis lélekvesztő Citroënből filmeztünk, az nem zötykölődött, és a falábú Józsi bá' vezette. Az Örs vezér térnél Zaporozseccel karambolozott is az egyik autó, megfizettük a kárát, és le volt a dolog rendezve." Emlékei szerint útvonalbiztosítás, rendőrautós felvezetés nem volt.

Ragályi steadicamezett itthon először, és épp ezzel a filmmel: "tíz nap alatt tanultam meg Münchenben, aztán amikor próbaképp kergetőztünk Cserhalmival, elestem, pozdorjává törtem. A németek megjavították, de utána nagyon óvatosan dolgoztam vele, sokszor nélküle kézikameráztam a filmet. Kézikamerával ugyanis mindent meg tudok oldani, kivéve a hátrafelefutást" - nosztalgiázott a most 73 éves operatőr. Fia, Ragályi Marcell egyébként steadicamoperatőr, a Borgiák harmadik évadára készül.

A Dögkeselyűben Cserhalmi saját maga kaszkadőrködött is, amikor ellopja a Zsigulit. „Nem volt olyan nagy trúváj nyomni vezetés közben a gázt, mégha alig láttam is ki a szélvédőn. Valós veszélyben Ragályi és Gonda Géza kameraman voltak. A Zsiguli motorháztetője le lett szedve ugyanis, egy deszkatreplit tettek a helyére, azon utaztak a kamerával.” Egyébként a színészt saját filmjeiben általában úgy engedtek kaszkadőrködni, hogy az utolsó forgatási napokra tették a veszélyes helyzeteket, és ezt is csak az első 30 év után. "De kaszkadőrként is dolgoztam vagy tíz évet magyar és külföldi filmekben", tette még hozzá.

Egy 60-as taxisofőr is lehet vagány

Ragályi szerint, ha lenne folytatás, Cserhalmival kéne elkészíteni: "Még el tudná játszani a Dögkeselyűt, jó pasi még mindig. Egy 60-as taxisofőr is lehet vagány". A technika lenne más az operatőr szerint, ha most nekiállnának. "Ott érhető tetten az idő vasfoga. Azokat manapság már jobban csinálják itthon is, bár főleg reklámok jutnak magyar példaként eszembe. Nem Zsigulival rendeznénk az üldözéses jeleneteket, meg a koreográfia vadabb, és merészebb lenne. "

Cserhalmi alapban nem szereti a folytatásokat: "A főszereplő fia akkor óvodás volt, maximum vele lehetne folytatni, de nem szeretem az utángyártásokat. Volt pár remek film, amiket kár volt folytatni, a legjobb példa A tanú vagy a Szerelem. Egyik remek, másik gyönyörű film, de tudjuk, mi lett a folytatásokkal. Ráadásul nem tudok továbbgondolni egy történetet, aminek halál a vége."

Volt egy folytatás-próbálkozása ennek a filmnek is, ugyanez a gárda alkotta, a címe a Törvénytelen, de a színész szerint jobb lett volna, ha nem készül el.” András Ferenc rendező -forgatókönyvíró nem bánná a Dögkeselyű 2-t: "Bogarat ültetett a fülembe- válaszolta. - Ha nekivágnánk, akkor mindenben más lenne: ez ugyanis a mélyszocializmusban játszódott”.