Kiderül néhány pletyka Kádárról

További Cikkek cikkek

A 301-es parcellában, a Rajk-per helyszínén és Kádár dolgozószobájában is azt kutatta Muszatics Péter dokumentumfilmjében, hogy ki volt Kádár János. Novák Tamás rendező pedig Biszku Bélát, a Kádár-féle restauráció belügyminiszterét faggatta a témában. A filmeket az egykori magyar miniszterelnök 100. évfordulója alkalmából az Indafilmen lehet megtekinteni.

Bűn és büntetlenség (2010)

Biszku Bélát, a Kádár-féle restauráció belügyminiszterét 72-es visszavonulása után szinte teljesen elfelejtette az ország, 20 évvel a rendszerváltás után néhány embernek eszébe jutott felkeresni a "puha diktatúra legkeményebb öklét", aki Kádár bizalmasaként közvetlenül irányította a forradalom utáni megtorlást. "2008-ban a konzervatórium blog adta az ötletet a Mandiner szerkesztőségének, hogy kutassunk fel még élő, virtigli kommunistákat, és hát volt a Matula Magazinban egy nagyon jól sikerült álinterjú Béla bácsival" - idézte fel a Biszku-film kezdetét a rendező, Novák Tamás, aki Skrabski Fruzsinával készítette a filmet. Biszku Béla az 56-os forradalom után fiatalon és lelkesen vágott neki a megtorlásoknak, hiszen Kádár őt nevezte ki 35 évesen belügyminiszternek. A film letiltása nem várt marketinget jelentett, amit politikai és média felhajtás követett. 2010-ben annak ellenére, hogy dokumentumfilm és hogy egy fillér állami támogatás nélkül készült, a tíz legnézettebb magyar film között volt a mozikban, meghívták számtalan fesztiválra Los Angelestől, Írországon át Szerbiáig. Legközelebb júniusban megy a film Bukarestbe.

Kádár és kora (2010)

Novák Tamásék a Biszku-film forgatása alatt nagyon sokat beszélgettek Kádárról is, hisz összesen 30 óra felvett interjút rögzítettek. Biszku Béla, a Kádár-féle restauráció belügyminisztere nagyon sok érdekes történetet mesélt az élete mellett a rendszerről és Kádárról. A Bűn és büntetlenség-filmbe ezekből csak kevés kerülhetett be, ezért amikor a dvd-t csinálták, kiszemezgették a legérdekesebbeket, elsősorban a kutatók és a téma iránt érdeklődők számára. Így keletkezett a Kádár és kora című tematikus blokk is több más blokk mellett. Mesél kémsztorit is a filmben a Vatikánból, hosszan ecsetelte a téesz-esítés előnyeit, kiderül néhány pletyka Kádárról, meg arról, hogyan döntöttek a csehszlovákiai bevonulás mellett. Szorizott a kommunista forradalom esélyeiről, és arról, hogy elpusztul-e az emberiség.

Kádár (2009)

A híres utolsó Kádár-beszéd dekódolásának szánta Muszatics Péter rendező Buslig Eszterrel közös dokumentumfilmjét. Mint mondta, nem volt céljuk a kádárizmus elemzése: csak a politikus portréját akarták megjeleníteni, függetlenül attól, hogy a kort megélőknek ez fájó vagy boldog emlékeket hoz-e elő. "A Kádár ideális célközönsége a rendszerváltás utáni nemzedék, de bármely érdeklődő laikusnak javallott, kivált a változatos formákban (sajtó, játékfilm, tévéműsor, ünnepi beszéd) megjelenő apológiák, szidalmak és édesbús nosztalgiák helyett" - dicsérte a mozit a Magyar Narancsban megjelent kritikájában Bori Erzsébet. A film dvd-n is megjelent, az alkotók jóvoltából egy hétig az Indafilmen is látható.