A magyarok bolondok

A legutóbbi rendezésed a 2011-ben bemutatott Lázadás volt, ami nálunk a Titanic fesztiválon futott. Nem aratott nagy sikert a francia mozikban. Ez a film inkább a művészfilmeket kedvelő rétegnek szólt?

A filmeket egy ipar készíti, nem a művészek. Néha jó filmeket, néha pedig rosszakat. A francia nézők depressziósak voltak a Sarkozyvel töltött 5 év után, és olyan filmeket akarnak nézni, amin nevetni tudnak, nem olyanokat, ami a kormány tehetetlenségéről szól. Ezt teljesen meg tudom érteni.

Mi az új filmterved?

Sokadik éve dolgozunk az M.N.P. munkanéven futó filmemen, ami egy űrállomáson játszódik majd. Ennek az előkészítése igen időigényes, többek között a nullgravitácós térben készített felvételek miatt.

Miért költöztél Los Angeles-be a családoddal Franciaországból?

Úgy éreztem, hogy Franciaországban már mindent megtettem, amit lehetett, és most valami újat kell kipróbálnom. Mindig is szerettem több projekten dolgozni egyszerre, de otthon erre nem volt lehetőségem. Itt pár lépéssel mindig előre lehet gondolkozni, ami sajnos hiányzik a francia kultúrából. Az elmúlt időben talán már elkezdtünk fellazulni, és nyitottabban hozzáállni az ilyen több szintű működésre, de a legtöbben csak akkor kezdenek új projektbe, amikor az előzőt már befejezték.

A szintén M.N.P. nevet viselő cégünk, ahol producerként dolgoztam, már megszűnt. Hat filmet készítettünk itt, amikre nagyon büszke vagyok. Sosem voltam viszont egy nagy pénzcsináló és ülzetember, úgyhogy nem tudtam kellőképpen az üzletre koncentrálni. Kockáztattunk, jött a válság, és nem jöttünk ki jól belőle. Plusz inkább a saját filmjeimre akartam koncentrálni, mint hogy másokét pénzeljem.

A céged vett részt a Hajdu Szabolcs által rendezett Fehér tenyér elkészítésében is. Hogy kerültetek a produkcióba?

Édesapám, Peter Kassovitz többször dolgozott már Budapesten, így rajta keresztül számos rendkívül tehetséges emberrel ismerkedtem meg. A Fehér tenyér forgatókönyvét Kovács Gábor, a film egyik producere küldte el, ami azonnal megtetszett nekünk. Az M.N.P. Entreprise-on keresztül anyagi támogatást nyújtottunk, az amúgy igen alacsony költségvetésű filmhez.

Apád révén magyar származású vagy, van ennek valamilyen befolyása az életedre?

Természetesen, hiszen mindenkinek fontos, hogy honnan származik, nekem a szüleim belém nevelték a származásukat. Én például kifejezetten örülök, hogy egy ilyen kulturális keverék lettem. Ez egy jó elegy, a magyar eredet mellé jól jön a francia lágyság. A magyar emberek túlságosan bolondok: apám is bolond, az összes barátja is bolond, Sarkozy, és a magyar kormány is az.

Színészként is dolgoztál 2005-ben Budapesten, Spielberg Münchenének forgatásán. Milyennek találtad a környezetet?

Érdekes volt, főképp mivel a történet szerint valójában Párizsban voltunk. Így egy olyan Budapesttel találkoztam, amit egy amerikai változtatott Párizzsá a saját elképzelései szerint. Néhány dolog nagyon hülyén vette ki magát, mások azt hiszem működtek. Maga a forgatás azonban nagyon jó volt, az emberek kedvesek voltak, és a technikusok elképesztő munkát végeztek.

A magyar filmfinanszírozási rendszer élére nemrég Andrew Vajna producer került, akinek a kezében összefolynak a filmek támogatására szánt állami pénzek. Mi a véleményed erről?

Nem ismerem személyesen Vajnát, csak azt hallom, hogy nem tetszett neki az eddigi magyar filmgyártás. Szerintem sok csodálatos magyar film született, mindig elképedek amikor a fesztiválokon látok egy-egy magyar filmet. Szerintem, amikor meg kell küzdened a filmed létrejöttéért, akkor születhetnek meg az igazán jó filmek. Amikor pedig egy ilyen harcból jó film születik, akkor az tényleg igazán jó film lesz. A pénzhiány egészen addig serkenti erősen a kreativitást, amíg azért valamennyit adnak.

Te is kevés pénzből csináltál jó filmeket?

Igen, a legjobb film, amit egy rendező valaha készíthet, az élete első három filmje lesz. Ilyenkor még van hozzá elég energiája. Amikor még teljesen kezdő vagy és ismeretlen, nincs semmennyi pénzed, és senkinek sem kellesz, akkor nincsenek elvárások sem. Franciaországban az a jó a támogatásban, hogy előírások nélkül támogatják egy kisebb összeggel a kezdő filmeseket. Amint valamennyire befutottnak számítasz, már több pénzt adnak a kezedbe, de már konkrét elvárásokkal.

Mi a véleményed a francia elnökválasztás végeredményéről? Francois Holland változást fog hozni a franciák életében?

Mindenképp pozitív változásnak tartom, mert Sarkozy szörnyű volt. Ebből a szempontból természetesen pozitív eredmény, de nem hiszek benne, hogy alapvető változások jönnének. Ehhez nem elég Franciaországban változásokat elérni, az egész világnak meg kéne változnia.

Holland még korábban beszélt róla, hogy megváltoztatják az internetkalózkodás ellen hozott HADOPI törvényt, amit sokan kritizáltak a magánélethez és magántulajdonhoz való jog megsértése miatt.

Nem hiszem, hogy tényleg megváltoztatják, bár a kalózkodás ellen szinte teljesen hatástalan. Annyit sikerült elérniük vele, hogy az  emberek többet használják a VOD-szolgáltatásokat, és könnyebb lett internetes tartalmakat vásárolni. De az egész igazából süket duma, csak azt szolgálja, hogy Franciaország nagyobb befolyással lehessen az internetre.

A londoni zavargások után több helyen játszották a Gyűlölet című filmedet, ami a francia külvárosok szegénynegyedeiben kitört zavargásokat dolgozza fel. Az egyik megnyitón így nyilatkoztál: "Remélem a filmem segít majd felidézni, hogy miért harcolunk. Nincs igazság." Át tudod érezni az ilyen környezetben felnőtt fiatalok helyzetét?

Ha nem tudod megérteni azt, ami körülötted történik, nincs értelme az egésznek. A barátaim nagy része ilyen külvárosi telepekről származott, együtt nőttem fel ezekkel a srácokkal. Nekem volt akkora szerencsém, hogy egy valamivel kényelmesebb életet éljek. A szüleim nem voltak gazdagok, másképpen éltünk mi is, mivel az egy másfajta korszak, a hippi korszak volt. Bele tudom képzelni magam egy utcai hajléktalan helyzetébe is, mivel lehetne akár egy barátom is, viszont meg tudom érteni a gazdagok problémáit, mert vagyok olyan szerencsés, hogy később ezt a tábort is kipróbáltam. Minden réteg problémáit meg kell értenünk, legalábbis én így próbálok élni. Így lehet csak érdekes filmeket készíteni, és hatással lenni mások életére.