Címkék

karlovy vary, filmfesztivál, film

Ahhoz képest, hogy átmenetileg leállt a magyar filmgyártás, négy magyar film is szerepelt Karlovy Varyban: versenyen kívül Szabó István Az ajtó és Fliegauf Benedek Csak a szél című filmje, versenyben pedig a két magyar ügynökfilm, ebből Cserhalmi Sára rövidebbre vágott Drága besúgott barátaimnak a világpremierje volt, és Bergendy Péter A vizsgája, ami ősszel futott a magyar mozikban.

Kavar Karlovy Varyban

A Drága besúgott barátaim fesztiválon tartott világpremierjére a filmet 15 perccel rövidebbre vágta Divinyi Gábor. A történet szerint a főszereplőről (Derzsi János) 22 évvel a beszervezése után derül ki, hogy ügynök volt, és saját barátairól (például Cserhalmi) is jelentett. A film filozofikusabb, elnagyoltabb párbeszédekkel, beszédes tekintetekkel azt boncolgatja, hogy a mai környezete hogy reagál az árulására. Tar Sándor története is felrémlik rögtön.

A Drága besúgott barátaimról a fesztiválújság egy nagyinterjút közölt az alkotókkal, de eddig annyira nem keltette fel az érdeklődést, hogy a cseh lapok kritikát is közöljenek a filmről. Még a Hollywood Reporter is csak a film körüli finanszírozási balhéról, civakodásról írt.

A Filmalap nem támogatta ugyanis a film fesztiválszerepléséhez szükséges 11 millióra becsült utófinanszírozását különböző indokokra hivatkozva, például, hogy nem tetszett nekik. Csakhogy a végleges változatot még nem láthatták, hisz a 15 perccel rövidebb csak Karlovy Varyra készült el. A helyzetből adódóan a Filmalap magyar filmek külföldi szereplésével foglalkozó szerve, a Filmunió sem foglalkozott a Cserhalmi-film kint lévő stábjával: Cserhalmi György és Györgyi Anna-színészekkel, illetve Cserhalmi Sára rendezővel.

„Ez tipikusan magyar butaság. Örülni kéne, hogy kijutott a film, és nem erőt kéne fitogtatni" – mondta Cserhalmi György. Hisz a Filmalap a fesztivál kezdete előtt két héttel jelentette be, hogy nem fizeti a fesztiválszerepléshez hiányzó összeget, miután Pusztai Ferenc, a film producere azt nyilatkozta, hogy visszavonták a szereplést, mert a Filmalap nem válaszol a kérésükre. Aztán az Origo Film Group beszállt a hiányzó pénzzel.

Az is érdekes, hogy a film állami pénz nélkül, a Színművészeti Egyetem, a Pusztai-féle KMH Film és az I'm Film közreműködésével készült el 70 millió forintból, és csak a kópiagyártásra kértek pénzt az Andrew Vajna vezette szervezettől. A vita miatt alakulhatott ki az a helyzet, hogy a produkció intézte a fesztiváloztatást, a Filmuniónak két kint lévő munkatársa pedig a versenyfilmek közül A vizsga című filmet segítette, a Cserhalmi-filmet csak távolabbról figyelték.

Más filmnél is történt már olyan a fesztiválokon, hogy a produkció vitte a szereplést (Tarr Béla: A torinói ló, Fliegauf Benedek: Csak a szél, Kocsis Ágnes: Pál Adrienn), de ilyenkor a találkozók megszervezésében, interjúkban azért segített a Filmunió is. Cserhalmi György persze így is feltalálta magát, készítettek vele interjúkat, és több fiatal is autogramot kért tőle, hisz a cseh, Oscarra jelölt, 2003-as Zelary főszerepe miatt itt is sokan ismerik.

Nem robbant be a köztudatba a Drága besúgott barátaim, és bár megtapsolta, kritikát egyelőre nem közölt róla a nemzetközi sajtó. De a film után a közönségtalálkozón nagy volt az érdeklődés: vagy 80-an maradtak, és többen jelentkeztek a kérdéseikkel. „Nem vagyok híve az azonnali beszélgetésnek – berzenkedett kicsit kérdésünkre Cserhalmi György. – Nyilván nem történészek voltak itt, akik komoly szakmai kérdést tehetnének fel, a nézőtől meg nem lehet elvárni, hogy pillanatkész reakciót nyomjon. Én is napokig cincálgatok egy filmet magamban".

A sablonos kérdések között érdekesebb volt, hogy jelenben játszódó ügynökfilmből hány van Magyarországon. Csak ez, válaszolta Sára. Az eddigi magyar ügynökfilmek sora valóban a múltban játszódik: Mészáros Márta: Utolsó jelentés Annáról, Dézsy Zoltán Az ügynökök a paradicsomba mentek című filmje is, és A vizsga is, de Török Ferenc Apacsokja is inkább az utóhatást mutatja be.

A Vizsga

A teltházas vetítés után vagy 40-en maradtak ott a Bergendy Péter rendezte A vizsga című film után a közönségtalálkozón. Voltak érdekes kérdések is az 57-es ügynökvizsga egy napját bemutató filmmel kapcsolatban: „Anyukám azt mondta, a magyaroknál enyhébb volt a kommunizmus, de a film alapján nem ez derül ki, nagyon bizalmatlan a légkör, mindenki hazudik a másiknak" – mondta például egy cseh fiatal. A rendező megnyugtatta, hogy ez hiteles film, ez a szigorúság volt jellemző 1957-ben, a megtorlás évében, az enyhébb időszak utána következett.

A magyar mozikban ősszel bemutatott A vizsga lassan beszivárgott a magyar köztudatba, mint jó film. Kevés moziban futott, szájhagyomány útján terjedt a híre, tízezer alatti nézőt hozott össze három hónap alatt. Tévében még nem mutatták be, valószínűleg a következő október 23-ra tartogatják.

Hitelesek a film központjába állított lehallgatóeszközök is, már zsebben is hordtak ilyet, korabeli oktatófilmet néztek titkosügynökökről, és történelmi szaktanácsadáson is túljutottak az alkotók, nyugtatta meg a jelenlévőket Köbli Norbert forgatókönyvíró: voltak ilyen lakások, szituációk, és az államvédelem tisztjeinek is voltak ilyen vizsgái, ahol bizonyítaniuk kellett az új rezsimhez fűződő hűségüket.

És ami a lényeg, hogy bár tévéfilmnek készült hd-kamerával, a vizuális része sem rossz: „Magyarország vizuális kultúráját próbálom javítani" – magyarázta erről Bergendy Péter már a film után tartott fogadáson. Ő épp Nescafé- és T-home reklámot forgat, és már vagy 15 éve nyomja profin a reklámfilmipart, és hét éve leforgatott egy játékfilmet is (az Állítsátok meg Terézanyut). Jelenleg egy első világháborús horrorfilmet tervez. „A fiataloknak is szántam a filmem, nevelő célzattal: közönségbarát filmnek szántam fontos pszichoanalitikus problémákról".

Alapvetően dicsérték a kritikák a fesztiválon a Bergendy-filmet, a Suszter, szabó, baka, kém című filmhez hasonlították, tetszett nekik a sztori. Szerintük a rendezés lehetett volna leleményesebb, mert kicsit kiszámítható volt a fordulat a műfajban jártas néző számára, így az egyébként nagyon jó színészi alakítások helyenként leleplezték a végső fordulatot. Nagyon letisztult, stílusos kis filmnek nevezték mások is: jó ilyet látni kelet-európai régióból.

Kulka Jánost is szerette a közönség az emberséges ávós szerepében, bár ahogy a színész az Indexnek elmondta, sosem indul könnyen a filmes munka. A magyar rendezők mindig ösztönösen aggódnak, hogy hogy válik filmszínésszé a tévésorozatban (Szomszédok, Életképek) elhasznált arcával. Bergendy máshogy kezelte, mint az eddigi rendezők (Gárdos Péter, Goda Kriszta), a ruhapróbáig nem is találkozott vele, és minden aggodalom nélkül bízott benne később is.

„Ez a pszichológiai módszerem, bizalmas hangulatban forgatunk" – magyarázta erről a rendező. A főszereplő Nagy Zsolt nem volt jelen a fesztiválon, de a szeretőjét alakító Hámori Gabriella igen, aki a bedrótozott szeretők csavaros párjátékáról árult el annyit: „Igyekeztünk úgy játszani, hogy minél több maradjon a nézőnek a titok".

"Megéri anyagilag ez a film? Visszahozta a költségeket a mozis és a fesztiválos szereplése?" - hangzott el még egy érdekesebb kérdés, ehhez tudni kell, hogy 130 millió forintból készült, és ez is tévéfilmes támogatásból. "A fesztivál országimázs szempontjából jó, nem forintosítható. De az, hogy egy tévéfilmnek készült film itt versenyzik, az nagyon nagy dolog" - válaszolta a producer Bodzsár István. A film költségvetését nem részletezte, mikor Kulka fizetéséről faggattuk, hogy arányaiban mennyire hasonlít Bruce Willis fizetéséhez, aki a költségvetés 20 százalékát is megkaphatja, csak ennyit válaszolt: "Kevesebbet kapott, mint Bruce Willis, de jobban játszott."

A csehek egyébként nem véltetlen nyitottak az ügynök-témára: a fesztiválon is szerepel egy cseh ügynökfilm Confidant címmel, és a Cseh Oroszlánt nyert Pouta (Bilincs) is azt mutatja, hogy már két-három éve foglalkoznak a vásznon is a kérdéssel.