Magas sarkúban is John Malkovich

Miss Potter

A 77 évet élt Beatrix Potter brit meseíró életét feldolgozó film igazi hétvégi családi mozi. Az IMDb szavazói 7,2-re értékelik, és ha azt nézzük, hogy Reneé Zellweger eddigi legismertebb filmje, a Bridget Jones naplója 6,9 pontot kapott, ez nem is rossz. A szőrösszívű amerikai kritikusoknak is inkább tetszett Miss Potter (75 dicsérő, 40 lehúzó kritika a Rotten Tomatoes-on). Nem csoda: az ismert író-rajzoló illusztrációi sokszor animációban elevenednek meg a filmvásznon, miközben egy melodramatikus sikertörténet bontakozik ki. Lehet nevetni a rajzolt állatkákkal, sírni, amikor a szerelmesek nem lehetnek egymáséi, de mindenekelőtt lendületet nyerni az önmegvalósításhoz. A film plakátja azt a képi világot sugallja, amiben az egész másfél óra lubickol: pasztellszínek, Nyúl Péter és barátai, gyönyörű skót tájak. Ewan McGregor pedig bajusszal is irtó sármos.

Zodiákus

Az első számú pszichopatát nem Jake Gyllenhaal játssza, mint a Donnie Darkóban, a Zodiákusban a dús szemöldökű színész egy kissé zizzent karikaturistát alakít. A Chronicle nevű lapnál dolgozó Robert Graysmitht rabul ejti az újsággal levelező sorozatgyilkos, és titkosírással mellékelt üzenetei. A Zodiákus a hatvanas években szedte áldozatait, és még javában levelezett a sajtóval, mikor 71-ben elkészült történetének első filmes feldolgozása. Az Államok egyik leghíresebb megoldatlan bűnügyét két évvel ezelőtt Alexander Bulley is vászonra vitte névtelen színészekkel, sőt, 2006-ban egy Fassbinder mellett nevelkedett német B-filmes is forgatott róla egy horrort. Fincher beszélgetős thrillere az IMDb szavazatai szerint messze lekörözi az elődöket. További bíztató jel, hogy a rendező a Hetedik és a Játsz/ma után újra együtt dolgozott Harris Savides operatőrrel. Bár 65 millió dollárba került, de csak 59-et hozott vissza. A játékidővel nem spóroltak, úgyhogy készüljünk nagy adag popcornnal az elhúzódó bűnügyi rejtélyre, és vigasztaljon minket az, hogy Fincher a Paramount kérésére 2 óra 40 percesre vágta meg, eredetileg több, mint három órás volt.

Kubrick menet

A magyar forgalmazó egyértelműen A John Malkovich menet címére utal, amikor a Kubrick menetnek fordítja a Color Me Kubrickot angolból. A magát Stanley Kubrick filmrendezőnek hazudó, és így tiszteletet és rajongókat szerző John Malkovich igazi erkölcstelen ám mókásan piperkőc alakot játszik a Kubrick menetben. A szerep kedvéért még pocakot is eresztett. Mivel a főszereplőnek nem sok fogalma van arról, hogy ki az a Stanley Kubrick, eleinte csak 20 dollárokat kér az emberektől, hogy segítsék ki, aztán amikor rájön, hogy a rajongóknak sincs sokkal több sejtése arról, hogy mit is csinált igazából Kubrick, megkockáztatja a nagyobb csalásokat. A film még Malkovich rózsaszín napszemüvege ellenére sem volt túl népszerű az IMDb szavazók közében (5,9 pont), a Rotten Tomatoes összegyűjtött kritikái szinte fele-fele arányban szerették és utálták (53 százalék). Azért ez nem olyan rossz eredmény Brian W. Cooktól, akinek ez az első rendezése. Korábban olykor producerként, de leginkább első asszisztensként dolgozott olyan filmekben, mint az Equilibrium vagy a Zongorista. De tudják, kinek volt még az első asszisztense? Ki nem találnák: Stanley Kubricknak.

Aranykapu

"Az új olasz mozi lehangoló - támadta Tarantino nemrég Cannes-ban az ország filmgyártását - Mindegyik filmjük egyforma, vagy a felnőtté válásról, vagy válságban lévő házasságokról, vagy szellemi fogyatékosok nyaralásáról szólnak." Fellini, Antonioni és Coppola országa most az Aranykapuval bizonyíthat, annyi legalábbis biztos, hogy Tarantino egyik leírása sem illik rá. Az Aranykapu Szicíliában kezdődik, a főszerepet egyszerű, fokhagymaszagú farmerek játsszák. Salvatore idős édesanyjával az 1900-as években vándorol ki Amerikába, majd a hajóúton összeismerkedik egy brit asszonykával, akit az Álom tudománya kislányos főszereplője, a vörösre festett Charlotte Gainsbourg játszik. Ketten elhatározzák, hogy az Új Világ földjén házasságot kötnek, de mielőtt erre sor kerülhetne, még a határon megszívatják őket a bevándorlási hatóságok. Bár az Aranykaput Emanuele Crialese régebb óta tervezte, mint előző rendezését, a Grazia szigetét, ez készült el másodszorra, mivel a kosztümös mozit csak hétszer annyiból, 14 millió euróból tudták kihozni. A filmet az Államokban Scorsese ajánlásával forgalmazzák, ráadásul az olaszok ezt nevezték Oscarra, igaz, végül a jelöltek közé nem került. Hazai terepen viszont, a Velencei Filmfesztiválon hat különböző díjat gyűjtött be. Az olasz mezőnyből tehát biztos kiemelkedik, de az amerikai kritikusokat ezzel nem győzte meg (65 százalékot ért el a Rotten Tomatoes-on).