Meghalt Michelangelo Antonioni

2007.07.31. 11:00
Ingmar Bergmannal egy napon, hétfőn este elhunyt Michelangelo Antonioni világhírű olasz filmművész, a Napfogyatkozás, a Nagyítás és az Egy nő azonosítása rendezője.
Michelangelo Antonioni

A világhírű olasz filmrendezőt kilencvennégy éves korában, otthonában érte a halál, értesítette az olasz sajtót felesége, Enrica Fico színésznő. Antonionit holnap hamvasztják a római Capitoliumban, temetését csütörtökön tartják szülővárosában, Ferrarában. "Antonionival nem csak az egyik legnagyobb rendező, de a modernitás egyik mestere is távozott" - méltatta az elhunytat Róma polgármestere, Walter Veltroni.

Cannes-ban először még kifütyülték

A rendező Bolognában szerzett közgazdasági diplomát, de már fiatalon a filmszakmát választotta. Kritikusként kezdte, a Mussolini-rendszer hivatalos filmlapjához, a Cinemához szerződött, de haladó nézetei miatt néhány hónap múlva felmondtak neki, ezután másoknak írt forgatókönyveket. Első önálló filmjét, az Egy szerelem történetét 1950-ben rendezte.

60-ban kezdett bele híres trilógiájába, aminek első darabját, A kalandot lehurrogta a cannes-i közönség, mert hiányolták belőle a párbeszédet és a cselekményt, de a kritikusok imádták. Ezt követte az Éjszaka a filmtörténet legszebb szerelmes levelével, amit Jeanne Moreau olvas fel filmbéli férjének, Marcello Mastroianninak, aki nem emlekszik arra, hogy ő írta a nőnek, amikor fiatalok voltak. A hármas záródarabja a Napfogyatkozás, ebben kedvenc színésznője, Monica Vitti a brókert játszó Alain Delon szeretője lesz. Első színes filmjében, Vörös sivatagban Vitti labilis feleségként keresi önmagát erősen színezett ipari tájakon.

Az amerikai diákmozgalmaktól a kínai kulturális forradalomig

A hatvanas években Angliába költözött, itt forgott Nagyítás, ami az első kasszasikert hozta Antonioninak. A filmben David Hemmings játszotta a füvezéstől és nőügyektől megcsömörlött divatfotóst, aki az egyik felvételén gyilkosság nyomaira bukkan. A filmet a Cannes-i Filmfesztiválon 66-ban az Arany Pálmával díjaztak, és két Oscarra jelölték. Később az amerikai diákmozgalmak az Államokba vonzották, itt rendezte a Zabriskie Pointot, amihez a Pink Floyd, a Grateful Dead, és a Rolling Stones is szerzett zenét. A két főszerepet Antonioni a szinészi tapasztalattal nem rendelkező Mark Frechette-re és Daria Halphrinre osztotta. 1972-ben a Mao Ce-tung-féle vezetés meghívására Kínában forgatott a kulturális forradalom után, de Chung Kuo című dokumentumfilmjét Peking később élesen elítélte.

Az 1982-ben visszatért Olaszországba, és elkészítette az Egy nő azonosítását, amibe az elektonikus zene uttörői, a Tangerine Dream és John Foxx is bedolgoztak. A főszerepét az akkoriban népszerüsége csúcsán álló Tomas Milian játszotta. 1989-ben a 90-es olaszországi világbajnokság alkalmából tizenegy rendezőtársával együtt, többek között Bertoluccival, Monicellivel, Rosival és Zeffirellivel készített dokumtumfilmet tizenkét olasz városról, Antonioni rendezhette a Róma epizódot.

Némán is forgatott

1985-ben agyvérzést kapott, emiatt részlegesen lebénult, és többé nem tudott beszélni. Ennek ellenére tíz évvel később Wim Wenders segítségével leforgatta a Túl a felhőkönt. Ugyanebben az évben Jack Nicholsontól, a Foglalkozása: riporter című filmjének főszereplőjétől vehette át az életművét elismerő Oscart, de a szobrot pár hónappal később ellopta egy betörő. 2004-ben Steven Soderbergh-el és Wong Kar-Wai-jal közösen készítették el az Erost.