Vilma
-8 °C
3 °C

A Denevérember képregényes életútja

2005.07.11. 13:19
Elcsábította Robint, majd Supermannel párosozott. De a sötét ruhás detektív többnyire egyedül szeli Gotham város légterét. Már 65 éve. Alakja mára megannyi változáson esett át, történetét többször is módosították a rajzolók, akik mindig saját képzeletüket próbálták ötvözni a Batman-tradíciókkal.
A Denevérember 1939 tavaszán született meg Bob Kane tollából. Az akkor huszonhárom éves rajzoló nem sokkal előtte kezdett el dolgozni a kezdetben misztikus, fantasztikus bűntényekről és az azokat megoldó szuperhősökkel foglalkozó Detective Comics havi folyóiratnál. Itt jelent meg először Superman is, aki már a születése évében a legnépszerűbb képregényhősök egyike lett, és ösztönözte a DC alkotóit újabb és újabb rendkívüli képességgel bíró alakok kitalálására.

Denevér születik


Klikk a képre!
Kane írótársával, Bill Fingerrel együtt ötlötte ki a szüleit elvesztő milliárdos üzletember, Bruce Wayne karakterét, akit kezdetben csupán néhány rész erejéig kívántak szerepeltetni a DC sorozatban (első felbukkanása a huszonhetedik részben volt), ám akkora népszerűségre tett szert, hogy kis idő múlva a DC Comics egybeforrt a Denevérember nevével.

S bár Bob Kane rajzolói képességei nem voltak éppen kiforrottak - egyszerű vonalvezetés, elnagyolt alakok -, élete legjobb döntését hozta meg, amikor egyik rokona tanácsára levédette Batman figuráját, amit saját bevallása szerint Superman, Leonardo da Vinci repülő ember rajzai és két film, a The Mark of the Zorro (1920) valamint a The Bat Whispers (1930) ihlette.

Batman sikere valószínűleg a szuperhős két jellemző tulajdonságának köszönhető. Bruce Wayne valójában soha nem rendelkezett emberfeletti képességekkel, így az olvasók sokkal könnyebben azonosulhattak vele, mint a többi szuperhőssel, másrészt Bruce személyes története, lelki sérülése - amit egyébként csak jóval később ismerhetett meg a közönség a Batman című képregénysorozatban - és másik énjének titokzatos, félelmetes éjszakai alakja valami olyant kínált az olvasóknak, amire komoly igény kínálkozott. Batman ugyanis sok szempontból a tökéletes acélember, Superman ellentéte: szűkszavú, komor és hidegvérű. A bűnügyeit sokkal inkább hatalmas tudásával és logikus gondolkodásával oldja meg, mintsem rendkívüli erejével.

Batman pedofíl?

Időrendben
1937. március - megjelenik az első DC kiadvány
1939. május - Batman megszületik
1940. tavasz - megjelenik Joker
1940. április - feltűnik Robin
1941. április - első kör a Batmobillal
1942. február - a Bat-jel első használata
1943. április - Alfred inas debütál
1964. május - negyedévszázados ráncfelvarrás
1966. június - Alfred meghal
1966. december - Alfred feltámad az olvasók kérésére
1967. február - Batgirl feltűnik a színen
1986. március - Frank Miller saját képére formálja Batmant

Ám ugyanezen érvek miatt vált szükségessé egy évvel első megjelenése után egy társat találni Batman mellé. A DC Comicsnál ugyanis úgy gondolták, a gothami történetek túlságosan komorak, rémisztőek a fiatalabb generáció számára, s egy fiatal segítőtárs bevezetésével némileg szelídíthetnek a sztorin. Így 1940 áprilisában újabb taggal, Dick Graysonnal bővült a DC karaktergyűjteménye, aki leginkább az első Robinként vált ismertté. Színesebb ruházata, hirtelen természete és humora sokban oldotta a képregények feszült hangulatát, ám tíz évvel később komoly bonyodalmat is okozott az alkotók számára.

Az ötvenes években Dr. Fredric Wertham pszichiáter Az ártatlanság elcsábítása című könyvében hosszasan elemezgette a képregények szexuális vonatkozásait, komolyan bírálva azok példamutatását a társas kapcsolatokat illetően. Kedvenc vesszőparipája a Denevérember és segítője, Robin nyilvánvalóan a homoszexualitás - sőt pedofília - irányába mutató viszonya volt. Könyve nagy port vert fel, és ennek hatására az amerikai kormány több képregényt is cenzúrázni kezdett, valamint bevezette a Comics Code nevű minősítési rendszert (hasonló a korhatár karikákhoz). A DC, hogy mielőbb megcáfolja a híreszteléseket, 1956-ban ismét egy újabb taggal bővítette a Batman famíliát. Ő volt Kathy Kane, azaz Batwoman, akiből ugyan nem vált olyan népszerű szereplő, mint az 1967-ben megjelenő Batgirlből (Barbara Gordon), a szuperhős másik feminim változatából, de ahhoz elég volt, hogy elhessegesse a viharfelhőket a DC egéről.

Az évtizedek során tizenkét képregény változatban jelent meg Batman karaktere, ebből a legutolsó és egyben legsötétebb verziót Frank Miller alkotta 1986 márciusában. A Sin Cityt is jegyző Miller híres képregényszériája, a Legends of the Dark Knight négy szakaszban ábrázolja a sötét lovag életének állomásait. És mivel az összes Denevérember-feldolgozás közül nem csak a leghatásosabb, de legvéresebb is lett, többször nem is kapta meg a Comics Code pecsétjét.

Batman és Superman kettőse


Klikk a képre!
Bár Magyarországon sokan gondolták úgy, hogy a két legszuperebb képregényhős, Superman és Batman történetei csupán gazdasági szempontból kerültek összevonásra a kilencvenes évek közepén, az igazság az, hogy a párosítást már fél évszázaddal ezelőtt megtette a DC rajzolócsapata.

Amerika jelenleg második és harmadik legnépszerűbb titánja (az első Stan Lee Pókembere) a negyvenes években találkozott össze először, s miután kölcsönösen megismerték egymás titkait, máig tartó szövetséget kötöttek. 1946-tól egészen 1986-ig főszereplői voltak a DC World's Finest szériájának, amelyben különböző szuperhősök közös kalandjairól számoltak be a rajzolók.

Ebben kötelező elem volt Clark Kent és Bruce Wayne párosa, s a sorozat megszüntetése után önálló Superman/Batman kiadványban folytatódtak a rendkívüli sztorik. Ez az, ami - néhány évtizedes késéssel - végül eljutott hozzánk is, s ami néhány évvel később végleg eltűnt az újságosok polcairól. Azóta csupán az animációs és játékfilmek maradtak a hazai közönségnek.

A teljes cikk - Saint írása - a VOX mozimagazin júliusi számában olvasható