Betiltott filmek az Urániában

Dobozba zárt filmek általában a rendszerváltás után kerültek a közönség elé, hogy betöltsék helyüket a filmkánonban. Az utolsó tánctanár doboza viszont olyan messzire került, hogy csak most ismerkedhetünk meg vele, a filmből Magyarországon nem maradt kópia. Sőt, szövegkönyv sem, a forgatókönyvet is jegyző Gyarmathy Lívia közreműködésével kellett szájmozgás alapján újraszinkronizálni a német nyelvű változatot, árulta el az özvegy, akit a két film vetítése előtt a mozi folyosóján sikerült elkapnia az Indexnek.

Az utolsó tánctanár a ZDF számára készült, a hazai televízió egyik vezetőségi tagja azt mondta a házaspárnak, hogy amíg él, nem kerülhet itthon bemutatásra, ami mai szemmel nem igazán érthető. A film kerüli a direkt társadalomkritikát, pláne a politizálást.

A kópiát egyébként a Duna tévé találta meg a ZDF archívumában, tudtam még meg a rendezőnőtől, aki még elmondta, hogy az Urániában sajnos mindkét filmnek csak a beta videóra másolt változatát vetítik. A kis vetítőterembe tizenötödmagammal ültem be.

Az utolsó tánctanár

Az utolsó tánctanár egy tánctanár és fiának történetét mutatja be, akik a Hortobágy egyik falujában szervezik az éves nagy bált, amit harminc évvel korábban még a család előző generációjának feje bonyolított. Az apa sokáig nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni, hogy a bálozás ideje lejárt, a fiatalok már a beatzenére indulnak be. A film ezzel a felismeréssel párhuzamosan alaposan körbejárja azt a kulisszát, amit a műcsikósok, és parasztok alkotnak, és amit magyar valóságnak lát a turista, mögötte megmutatja az erőszakos hétköznapokat, és az ingázókat, a falut elhagyó fiatalokat. A film egyes jelenetei az alkotópáros korai műveinek groteszk hangulatát idézik, mint a mulatsághoz szükséges hangszer begyűjtése a templomból, vagy a bál cseh filmekből ismerős művelődési házas esetlensége. Máskor a realista ábrázolás kerekedik felül, ha az ingázók vonatkocsijának, vagy egy erőszakos férj bemutatásának témája éppen azt kívánja.

Hungarian Dracula

A Hungarian Dracula Müller Péter forgatókönyve alapján készült, és a legkeményebb Rákosi érában játszódik. Főszereplője a kiöregedett profi bokszoló, akit előbb meghurcol az ÁVH, ezért kirúgják a gyárból, majd hirtelen szükség lesz rá, hogy egy kollektívák közötti sportnapon ráoszthassák a bokszzsák szerepét egy ifjú bajnokkal szemben. A film valószínűleg nem is az ötvenes évek nyomorának bemutatásával érdemelt parkolópályát, hanem mert ezzel szemben nem emberarcú szocializmust, hanem az "ántivilág" felfogását kínálja. A Dzsoko Roszics által játszott Kovács Csungi Dracula egyrészt ugyan egyszerű, kemény (és keményfejű minkét értelmében), őszinte kisember, akivel szemben a hatalom egyszerűen nem tud mit kezdeni, másrészt viszont dörzsölt profi, akit a becsület mellett a felkínált pénz is erősen motivál.

"Müller Pétert is meglepték"

Az ÁVH-s kihallgatások jeleneteinek realizmusa az Andrássy út 60-at, és Recsk-et megjárt Böszörményitől származnak, mondta el a rendezőnő a vetítés után, majd hozzátette: "Müller Pétert is meglepték, amikor ezt végleges formájában a vásznon viszontlátta."

"Halála óta lelki kötelességemnek éreztem, hogy ezeket bemutassuk" - jegyezte még meg Gyarmathy Lívia a szabálytalan életmű (Böszörményi Géza negyvenhét évesen rendezte meg első nagyjátékfilmjét) két későn megkerült, játékfilmes igényességgel elkészített tévéfilmjéről. A filmek közreműködői között találtuk Koltai Lajost, Madaras Józsefet, Bánsági Ildikót, Bálint Andrást. A vetítésen egyikük sem jelent meg. Közelmúlt iránt érdeklődő mozirajongóknak a beta láthatóan rosszabb minősége ellenére is mindkét film kötelező.