Nándor
6 °C
22 °C

Tóth Orsi is esélyes cannes-i díjra

2008.05.25. 11:30
"Kimúlt a fesztivál" - száll be csalódottan a liftbe egy idősebb technikus. "Húsz éve ezen az üres folyosón nem tudtál lépni, annyi ember volt, a városban egész nap szólt a zene, ment a buli, igazi fesztivál volt." Események hiányában péntektől mi is csak a vasárnap este kiosztásra kerülő díjakról faggatóztunk a 61. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

A szakmabeliek is osztják, hogy kifáradt a 61. évében járó fesztivál: alig köttettek nagy üzletek az idei filmvásáron. Az amerikai forgalmazókat a gyengülő dollár mellett a filmek sem érdekelték. A Variety például azt írja, hogy egyre kevesebb szakember jön Cannes-ba, alakít ki itt irodát, mert nagyon sokba kerül, és egyszerűen nem térül meg a befektetés. Ezzel szemben a versenyprogram zsűrijének elnöke, Sean Penn szembeállítaná a fesztivált az Oscarral: szerinte még van akkora elismertsége a fesztiválnak, hogy hangsúlyosan képviselheti az akadémia díjazottjaival szembeni értékeket: "A legjobb, ha nem hagyjuk magunkat befolyásolni a divat nyomásától, hanem az időtálló dolgokat keressük" - mondta Penn az irányvonalról. A díjazásról pedig annyit árult el a Le Monde napilapnak, hogy nem a manipulációt és a jó marketinget értékelik: "eredeti alkotásokat díjazunk". Szombat este már döntött a zsűri arról, hogy a vasárnap esti díjátadón a fesztiválpalota Lumiére termében kik vehetik át az elismerést. De azért találgathatunk.

Sok az egyforma fesztiválfilm

A zsűrinek nehéz dolga lesz, mert egybemosódó, leginkább jellegtelennek nevezhető versenyprogram emlékét hagyja maga után Cannes 2008-ban. Mundruczó filmjét megtapsolták, Soderbergh filmje bukott, és néhány színésznő villantott ugyan a díszbemutató felé, de se hatalmas reveláció, se nagy bukás, se igazi botrány nem borzolta a kedélyeket. A felhozatal idén néhány kivételtől eltekintve olyan rendezők munkáiból állt össze, akik máskor inkább csak a váratlan meglepetésnek helyet hagyva töltik ki a nagy nevek filmjei közötti vetítési időpontokat. A korábbi években a mellékszekciókban felfedezett fiatalabb rendezők, akikre az idei versenyprogram épül, a Croisette kritikusai szerint karrierjüknek elbizonytalanodási pontján vannak: a korábbi megoldások kifulladni látszanak, az új utakat pedig még nem találták meg.

Abel Ferrara azért még itt van

A FIPRESCI Mundruczó Kornélnak adta a kritikusok díját szombat délután, ami jól jöhet a díjazáskor is, hisz a zsűri ezután ült össze a döntéshez. Az, hogy vagy nagyon magas, vagy nagyon alacsony pontokat kapott a kritikáktól, is azt mutatja, hogy bármi megtörténhet. Sokan rendezői díjat tippelnek Mundruczónak, aki már hazautazott Magyarországra, így semmiképpen nem tudná átvenni.

Rangsor a kritikusok pontjai alapján

Ha a megjelent kritikákat tekintjük, a kritikusok pontjai alapján egy vékony hajszállal a török Nuri Bilge Ceylan nyerhet a Három majom című családi drámájával. A film ebben a mezőnyben azért tűnik esélyesnek, mert a rendező megszokott nagyon lassú, hosszú snittekből álló stílusához erős történetet passzintott. Komolyan számolni kell az izraeli Ari Folman animációs dokumentumfilmjével is, amiben a rendező fiatalkori háborús emlékei után indul, és a régi bajtársakkal folytatott beszélgetések során egyre szürreálisabb álomképekkel találkozik. Az első vélemények szerint ezután már nem lehet úgy beszélni filmen a háborúról, mint előtte.

Az egysíkúságot is jelzi, hogy a B-vonalban már sokan tülekednek. Az eddigi tapasztalatok alapján a Dardenne fivérek mindig esélyesnek tekinthetők Cannes-ban, még akkor is, ha idei filmjük, a Le silence de Lorna (Lorna hallgatása) inkább egy jó mestermunka, mint egy remekmű. A húszas években zajló anyaoroszlán történettel Clint Eastwood is igényt tart valamelyik fontos díjra (Aranypálma mellett akár a zsűri nagydíja, legjobb rendező), bár a The Exchange szárazra és lélektelenre sikerült.

Zsűrielnök akcióban

A Delta más díjakra is esélyes lehet: a Croisette-en a legtöbben, úgy gondolják, hogy a Delta főszerepét alakító Tóth Orsi érdemelné meg a legjobb színésznőnek járó díjat. Ebben a versenyben Orsinak azonban Angelina Jolie-val kell konkurálnia, az amerikai kritikusok szerint ugyanis az Eastwood-filmben eddigi legjobb alakítását nyújtotta.

Az Aranypálma esélyesei között kell számontartani a versenyprogram dél-amerikai szekcióját, az anyaság kérdését Eastwoodnál sokkal megrázóbban és szélsőséges körülmények között kutató Leonerát és a Sao Paoló-i családtörténetet rendkívül ihletetten feldolgozó Linha de passe-t. A mi kedvencünk az olasz maffia tevékenységének eredményét keményen, a politikai szálak helyett a kisemberek sorsára koncentrálva bemutató Gomorra, bár elképzelhető, hogy túlontúl kényes témája miatt marad ki a díjesőből.

A legjobb színésznek járó díjért csak Philippe Seymour Hoffman jöhet számításba, aki Charlie Kaufman közepesre sikerült, túlbonyolított filmjében, a Synecdoche, New York-ban magát is meghaladó beleéléssel alakítja a tájékozódási pontjait elveszítő színházrendezőt.

Szombat reggel, a fesztivál utolsó napján került vászonra a versenyprogram egyik legizgalmasabb vállalkozása. A francia Laurent Cantet a dokumentumfilmekből ihletődött cinéma vérité eszköztárát felelevenítve készítette el Entre les murs (Falak között) című középiskolai történetét, ami annak ellenére érdekes volt, hogy nagy részében franciaórai és osztályfőnöki beszélgetéseket láttunk. A lenyűgöző, csöppet sem didaktikus filmet szerintünk a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv elbírálásánál vehetik figyelembe.

Azért a magyarokat jól futtatták

Mundruczóék a vörös szőnyegen - még kedden

A technikusnak annyiban igaza volt, hogy még nem tűntek ilyen üresnek a cannes-i fesztiválhelyszínek a befejezés előtti napokban. Sehol senki nem állt sorban, bármilyen későn érkeztem, jó helyeket kaptam a tájékoztatón és a vetítéseken. Az utcán is megfordult az arány: sokkal több belépőkártya nélküli turistát lehetett látni, mint fesztiválozót. Cannes talán csak idénre csengett le, bár lehet, hogy igaza lesz Sean Pennek és jövőre feltámad.

Az biztos, hogy a magyarok idén támadtak fel. Mundruczó mellett másik Aranypálmáért is izgulhatunk. A rövidfilmes Aranypálmáért zajló versenyben Erdélyi Dániel dunai hajós balesetről szóló filmje, a 411-Z is bekerült, de ebben a kategóriában még ennyire sem lehet megjósolni a nyertest. Erdélyi azt nyilatkozta az Indexnek, ha nyer lefekszik a szőnyegre, és megiszik egy fél üveg viszkit. Persze viccelt. (Videó lent.) Viszont nagy meglepetésre a fesztivál előtti napokban, mikor a rövidfilmek listáját körbeküldte a cannes-i sajtóiroda - nem túl korrekt módon - a román rövidfilm címét kiemelte az email szövegében, interjúlehetőségeket is ajánlgatva a rendezővel az újságíróknak, míg a többiről csak a csatolt listában, felsorolásszerűen esett szó. Ez alapján Marian Crisan Mégatron című filmje nyerheti a rövidfilmes pálmát.

A magyar filmek magukhoz képest minden korábbinál nagyobb publicitást kaptak a fesztiválon a 38 milliós NKA-s támogatásnak köszönhetően, a különböző fesztiválkiadványok címlapjain lehetett a Delta és a többi Cannes-ba meghívott magyar alkotás plakátjaival találkozni, és a Mundruczó-film bemutatójának napján tartott bulinak is híre volt még néhány napig a fesztiválon. Az biztos, hogy tavaly, mikor Tarr Béla volt versenyben, ennek a felhajtásnak a töredékét sem láttuk, sokkal kevesebben is beszéltek A londoni férfiról, mint most a Deltáról. Hogy ennek lesz-e valami eredménye a zárógálán, az csak ma este derül ki.

Az Index tippjei:
Aranypálma: Waltz with Bashir (Ari Folman)
Zsűri nagydíja: Linha de passe (Walter Salles, Daniela Thompson)
Legjobb rendezés: Gomorrah (Matteo Garrone)
Legjobb forgatókönyv: Entre les murs (Laurent Cantet)
Legjobb színésznő: Tóth Orsi (Delta)
Legjobb színész: Philippe Seymour Hoffman
Legjobb operatőr: Three Monkeys (Nuri Bilge Ceylan)