Valerij Todorovszkij új filmje, a Mostohatestvérem, Frankenstein azt a szakadékot próbálja ábrázolni, ami az orosz civilek és a csecsen fronton harcoló orosz katonák világa között húzódik. A történet középpontjában Pavlik, a cím csúnya, szeretetéhes Frankensteinje áll. Pavlik hazatér a frontról, de képtelen beilleszkedni a békés moszkvai életbe.
Háborús béke
Todorovszkij filmje erősen elüt a témában eddig leforgatott filmektől. A Mostohatestvérem, Frankenstein nem az ország déli határain harcolókat mutatja be, hanem azt a világot, ahova a veteránok végül hazatérnek.
A film plakátja
Orosz orvosok régóta beszélnek az úgynevezett csecsen-szindrómáról, de Todorovszkij az első orosz művész, aki megpróbálta feldolgozni a frontról hazatérő katonák problémáit. A filmet október 20-án mutatták be Oroszországban, de csak néhány mozi játssza. A nézők első reakciója szerint a Mostohatestvérem, Frankenstein túl nyomasztó ahhoz, hogy élvezhető legyen.
"Nincs nagy sikere" - meséli Todorovszkij. "A forgalmazók attól tartanak, hogy az orosz közönség nem akar egy ilyen felkavaró filmre beülni. Azt mondták, válasszak vidámabb témát."
Beszlán
A nézőket különösen a beszláni túszdrámára emlékeztető képsorok aggasztották: Pavlik elragad két gyereket, hogy megvédje őket a képzelt ellenségtől és nem hajlandó szabadon engedni őket.
"Tavaly nyáron forgattuk le a filmet, és nem sokkal a bemutató után jött Beszlán. Mindenki azt kérdezte tőlem, honnan tudtam előre, mi fog történni. Úgy érzem, a levegőben volt valami ilyesmi" - nyilatkozta a rendező.
"Ha nem tetszett a filmem, az sem érdekel. A lényeg, hogy emlékeztetem őket egy olyan háborúra, amiről alig írnak az újságokban, pedig nap mint nap heves harcok folynak. Azért csináltam ezt a filmet, hogy felébresszem az oroszokat."