Nyugdíjas rendezők élnek az üres dvd-kből

November végén az EU a jogdíjakat kezelő egyesületek monopóliuma miatt támadta meg Magyarországot. Erről tíz nappal korábban, november 17-én az országgyűlés is szavazott, az új szerzői jogi törvény végleges verziójáról december 15-én döntenek.

A Filmjus feszítette a húrt

"Itt egy ipari lobbi áll a háttérben, aminek az az érdeke, hogy ilyenfajta jogkezelés ne legyen, és hogy az üres hordozók után se kelljen jogdíjat fizetni" - mondta az uniós támadásról Kabdebó György, aki 96 óta a Filmjus elnöke. Hozzájuk jutnak el a filmes jogdíjak, például ami az üres hordozókból bejön. "Szerintük a jogkezelés egy gazdasági tevékenység, amire az EU-ban vonatkozik a letelepedés és a szolgáltatások szabad áramlása, ezért nem lehet monopóliuma senkinek” - tette hozzá.

Az Európai Bizottság valóban panasz alapján indított eljárást, ami mögött információnk szerint a főleg amerikai filmproducereket képviselő Agicoa áll. Ők évek óta támadják a Filmjust a jogdíjak felosztása miatt. Azt mondják, hogy a hazai egyesület olyan jogdíjakat is visszatart, amik az amerikai filmeseknek járnának. Itt egy többmilliárd forintos tétel felosztásáról van szó, és emiatt most nemcsak a Filmjus, de a többi közös jogkezelő szervezet is össztűz alá került.

Adózol, de nem jár érte semmi

"Valóban nagyon rossz, hogy jogosulti körönként csak egy-egy ilyen szervezet van. Sikerült olyan pozíciót kivívni maguknak, hogy hatóságként léphetnek fel - erősítette az eu-s irányt Maróy Ákos, aki részt vett az alternatív szerzői jogkezelést lehetővé tevő Creative Commons hazai meghonosításában. - Szerzőként automatikusan bekerülsz a védelmük alá, és kötelezettségeid vannak velük szemben. Másrészt adószedő hivatallá nőtték ki magukat, bármilyen adathodozót vásárolsz, adót fizetsz nekik. Ezért cserébe viszont semmi sem jár. Ha jogdíjas alkotást másolsz, így is bűnöző vagy."

A fájlcserélős perek révén szerzői jogi ügyekbe csöppent Dr. Dallos Zsolt ügyvéd szerint abban nincs vita, hogy a szerzők kapják meg a jogdíjat, csak a módszerekkel nem ért egyet. "Úgy hajtják be a vételárat, ahogy egy normál kereskedő szerencsére nem teheti - mondta. - Ha például veszel egy retikült, azt fizeted, amit megkapsz. Az üres hordozókon lévő átalány viszont azért nem igazságos, mert akkor is fizetsz, ha te nem veszel semmit. Például ha csak saját anyagokat másolsz a hordozóra."

Egy átlag üres dvd utáni jogdíj most 110 forint, ami ahhoz képest feltűnően magas, hogy egy darab lemez ára általában az Artisjus matricával együtt sem sokkal több, mint kétszáz forint. Ennek a megkerülésére ezért egyre jobb módszerek vannak. Szlovákiából például, ahol a jogdíj kevesebb mint a hazai tizede, legálisan házhoz szállítják. Az egyéb adathordozók jogdíja itthon 16 és 8000 forint között mozog (A teljes lista az Artisjus oldalán olvasható.)

A kihalástól mentik meg a beatzenekarokat

"Ha valaki zenét szerez, mondjuk egy beategyüttes, és a lemezeladásból nem tudja magát eltartani, akkor az meg fog szűnni - kezdett bele a jogdíj megindoklásába a 62 éves Kabdebó. - Ezért kell a kompenzáció, amit az üres hordozók után beszedett jogdíjból kap. Ez ellensúlyozza, hogy nem fizet jogdíjat, aki a tévéből vagy a rádióból veszi fel a zenéjüket cd-re.”

„Ha ez nincs, úgy nem lesz kultúra – tette hozzá. – Mi lesz helyette? Amerikai kultúrszemét. Ez ellen minden nemzetnek meg kell próbálnia védekezni. A filmeknél a Filmjus az utolsó bástya.”

A magyar alkotók támogatása valóban nemes cél, akár az amerikaiakkal szemben is, de kérdés, hogyan lövik be, hogy kinek milyen filmjét hányszor másolhatták át, és ez alapján mennyi jár neki a dvd-k, cd-k, memóriakártyák és winchesterek után beszedett jogdíjakból. A válasz egyszerű és kiábrándító.

Osztanak, szoroznak, fizetnek

„Mi január elsejétől szilveszterig monitorozzuk az országos televíziókat, így pontosan tudjuk, mikor ment például az Ereszd el a hajam című film – kezdett bele az elnök. - Megállapítjuk a percek jogdíjtartalmát, majd a százalékok alapján kiszámítjuk a szerzőknek járó összeget. Erről kimegy nekik a lista, hogy mennyi jár az üres hordozókból, mennyi a kábeltévés díjból. Tegyük fel, hogy Makk Károlynak 2007-ben egy filmje sem ment tévében, ebben az esetben egy fillért sem kap. Különben egy egyszer vetített százperces film után nagyjából 28-35 ezer forint jut a rendezőnek.”

Azaz, az illegális másolások címén beszedett sarc leosztása köszönőviszonyban sincs azzal, hogy ki milyen filmet másolt. "Mélyen igazságtalan, hogy nincsen összefüggés a kettő között. Van, ahol más az algoritmus, de az sem igazságosabb" - mondta erről dr. Dallos Zsolt. "Mivel a monitorzást veszik alapul, ez azt jelenti, hogy a mainstream szerzőket támogatják. Pedig sokszor pont olyan filmeket töltenek le az emberek, amiket nem hogy a helyi tévé nem játszik, de még csak a helyi piacon sem lehet megvenni" - tette hozzá Maróy Ákos.

Vissza a VHS-korszakba

A rendszer ebben a formában nagyjából a bevezetése körüli állapotokat tükrözi, a VHS és a kazettés magnó idejét, amikor tényleg rádióból és tévéből vettünk fel sokat. Azóta viszont a környezetünkben megforduló dvd-re másolt filmek jellemzően netes letöltésből származnak, vagy legális dvd-kről.

"A kollektív jogvédő szervezetek egy olyan kőkori rendszert szeretnének konzerválni, ami az internet korában nem működik - általánosított Dr Dallos. - Ez olyan, mint a nyomtatott és az online sajtó viszonya. Azok a mamutok, akik az adathordozókon forgalmazott filmekre építik a cégüket, ki fognak halni, az innovatívabbak pedig átveszik a helyüket."

Bár az üres hordozók után beszedett jogdíj felosztására ezek szerint nincs jó megoldás, ez a Filmjus évi átlag 600-700 milliós bevételének mintegy negyven százalékát teszi ki. A maradék hatvan százalék a kábeltévés jogdíjakból jön.

Segély nyugdíjas filmeseknek

Kabdebó Györgytől azt is megtudtuk, hogy a teljes jogdíjbevételből tizenhárom százalék megy el a Filmjus működtetésére. De kiadásuk még ezen felül is van. „Az éves bevétel öt százalékát a Filmjus Alapítvány kapja, ami segélyekre, nyugdíj-kiegészítésre és a forgatókönyvírói pályázatunkra megy el” – tette hozzá. Az amerikai lobbinak az ezekkel visszatartott 18 százalék is fáj, nemcsak a szerzők közötti megosztást kifogásolják.

„A szociális kiadások aránya egyre magasabb, sok filmes kolléga van, aki éhezik - folytatta az elnök. - Van, akinek 41 ezer forint a nyugdíja. Így azoknak a nyugdíjas korú filmeseknek, akiknek a havi átlagkeresete nem haladja meg a százezer forintot, havi húszezer forintos nyugdíjkiegészítést adunk. Ha valaki nem nyugdíjas, de például nem tudott már két hónapja lakbért fizetni, akkor alkalmi segélyt kaphat.”

Nyugdíjasotthont is terveztek, de aztán lemondtak róla. "Ez a mostani gazdasági helyzetet tekintve jó döntés volt. Most a legnagyobb problémánk az, hogy hogyan védjük ki a novemberben indult uniós eljárás esetleges hatásait.”

A változás szele

Információink szerint az EU-s eljárás előbb-utóbb mindenképp az Európai Bíróság elé kerül, és egy-másfél éven belül döntés várható az ügyben. Ha a monopóliumok megszűntetéséről születik határozat, akkor ezt nemcsak nálunk kell majd betartani, de abban a másik kilenc tagországban is, ahol ugyanez a rendszer működik. Az utána létrejövő versennyel pedig kialakulhatna egy sokak számára igazságosabb helyzet. A filmes produceri jogdíjakért például már a Filmjusból kivált Prodjus és az Agicoa által alapított Agicoa Hungary is küzd.

De akkor is változhat a helyzet, ha a monopóliumok maradhatnak. Ha a parlament megszavazza, hogy a jogkezelők felügyelete az Oktatási Minisztérium mellett az Igazságügyi Minisztérium hatásköre is legyen, akkor szigorúbb ellenőrzés várható. Ott ugyanis komolyan átvizsgálnák a jogjdíjak mértékét és felosztását rögzítő szabályzatokat, amiket az OKM eddig csak formálisan hagyott jóvá.