Judit
3 °C
6 °C

Meséljen 56-ról, Joli néni!

2006.10.17. 01:21
A Hazatérés című mozi fogadásán hiába kerestük a szokásos filmes bagázst, helyette helyes idős bácsikák és nénik majszolgatták a puszedliket, és mesélték saját ötvenhatos sztorijaikat. Az Urániában mutatták be az amerikai magyar Pigniczky Réka '56-os dokumentumfilmjét.
Bombera Krisztina beszélt a film előtt: érzelmes felvezetőjében elmondta, hogy a film rendezőjét New Yorkból ismeri, és szeptember 12-én mellette volt, amikor Pigniczky Réka feltöltötte a terrortámadásról készült képeit. "Ez egy nagyon bátor nő" - jelentette ki Rékáról. Még a "forradalom emberi oldaláról", az "ember tetteiről és nem tetteiről" szólt, majd elkezdett szipogni.

Ez csak megkeményítette szívünket, felkészültünk a kilencven perc szenvedésre, amit egy Amerikában felnőtt magyar nő 56-ról alkotott elképzelései elképzeléseink szerint nyújthat. A Hazatérés viszont kifogott rajtunk, előbb a rekeszizmaink mozogtak, majd addig fokozta a feszültséget, hogy ha nem kellett volna interjúkérdéseken gondolkoznunk, talán el is érzékenyülünk.

Apu hős volt


Klikk a képre!
"Azt meg kell hagyni, hogy a Laci sokat költött, mkey?" - mondja cinkos mosollyal a Hazaérés egyik legjobb idős arca a filmben, mikor Pignicky Réka apjáról, Pigéről kérdezi. Az apuka 57-ben hagyta ott Magyarországot, először Jugoszláviába, majd Olaszországba menekült, és végül az Államokban nevelte fel a lányait, akiknek mesélt néha ezt-azt a Budapest utcáin zajlott fegyveres harcokról.

Itt jön a képbe ötvenhat, és a két Pignicky-lány, akik 2003-tól járták Magyarországot, hogy kiderítsék volt-e alapja az apuka sztorijainak. Vittek magukkal egy kamerát meg egy operatőrt is, jófej öregekkel beszélgettek, akik érdekes történeteket meséltek. A sztori ott válik izgalmassá, mikor Pigniczky Lászlóról kiderül, hogy a forradalom előtt honvéd törzsőrmesterként sikkasztáson kapták, de többet nem spoilerezünk. Nem mellékes egyébként, hogy a fapados minőség ellenére a film is jól néz ki, jól tartja a feszültséget, és az újak mellett régi felvételeket is láthatunk benne. Egy részüket Pignicky László vette Super 8-asra, a többi a Nemzeti Filmarchívumtól származik.

Személyes darab

"Eredetileg édesapámmal együtt akartunk jönni, elmenni mindenhová, és mesélt volna, de meghalt" - mondta nekünk a vetítés utáni fogadáson a harminchat éves rendezőnő, aki jelenleg tévés újságíróként dolgozik az AP-nek. "Inkább személyes dolgokat szeretek csinálni, és ez a film kicsit külföldre készült" - fűzte hozzá. Kiderült, hogy ez az első filmje, ha leszámítjuk egy egyetemi kísérletét.

Ekkor Eörsi László szakított minket félbe, a filmben is szereplő történész: "A film tükrözi a véleményem" - magyarázta, majd rögtön összekaptak a rendezőnővel azon, hogy hány embert is végeztek ki 56 után. "Ezért még egy tockos jár neki, egyébként a film nagyon jó - mondta a számháború végeztével, és megjegyezte - Nem csak a történelmi aspektus van, hanem az érzelmi is. Ráadásul a filmben a képi megjelenítés is meg volt oldva, ami dokumentumfilmnél ritka."

"Nagyon precíz - mondta Eörsiről a rendezőnő, miután otthagyott minket - rohadt sokat dolgoztunk együtt. A felkelőkről, akikkel apám volt, jövőre ki fog adni egy könyvet. Mi is egy kutatást csináltunk, csak forgattunk közben."

Huligánok vs. Hőszigetelők

De az MTV székházának szeptemberi ostromlását se hagytuk ki. "Ott voltam, tudósítottam, és tök ideges lettem, amikor ott álltak a lépcsőn, és mondták, hogy ez forradalom, és olyan, mint ötvenhat. Kérjenek bocsánatot az ötvenhatosoktól. Az ötvenhatos felkelőkre lehet azt mondani, hogy hőszigetelők voltak, meg kétkezi munkások, de nem focihuligánok" - mondta nekünk.

"A filmemmel azt szeretném üzenni, hogy a fiatalok gondolják át, és nézzenek utána, hogy mit csinált a nagypapa. Bennük van az információ, most kell kiszedni belőlük." Ekkor Almási Tamás dokumentumfilm rendező lépett a rendezőnőhöz. "Bejött. Nagyon erős film" - mondta, persze javasolt pár módosítást, és egyúttal ajánlott nekünk egy hasonló filmet, Kékesi Attila rendezését, A forradalom arca: Egy pesti lány nyomábant.

Később a rend kedvéért egy elégedetlenkedővel is találkozunk, Pamper Viktor nyugdíjas fejlesztőmérnökkel: "Nagy kár volt a köztársaság téri lincselést belevágni, de még nagyobb hiba volt Rainer M. János, 1956-os Intézet igazgatójának szerepeltetése" - magyarázta, majd megragadta az alkalmat, hogy elhívjon "a Sára Sándor szerint legjobb ötvenhatos film", a Debrecen elfeledett bölcsessége vetítésére a Polgárok Házába. "Az tudja, hol van?' - kérdezte, nem tudtam, de nem haragudott.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.