Judit
3 °C
6 °C

1956-os elefántürülék a Toldiban

2006.01.30. 14:05
Kapcsolódó cikkek (1)
Hétvégén a Toldi mozi nézői között láthattuk Tillát és Jancsó Miklóst, a vásznon pedig olyan, szemlére be nem jutott alkotásokat, mint Mundruczó Kornél új kisfilmjét. Az utolsó film éjjel kettőkor érdeklődés hiányában elmaradt, de addig egyfolytában pörögtek a dokmentumfilmek, kísérleti és kisfilmes blokkok, végül egy nagyjátékfilm is. Az Inforg stúdió vetítette le 2005-ös termését.
Halász Péter Herminamező című filmjénél már saját szememmel is meggyőződhettem a teltházról, ami Muhi András, a stúdió vezető producere szerint Groó Diána délelőtti dokumentumfilmjére is jellemző volt: "még a csilláron is lógtak" - magyarázta. "Rengeteg tolószékes kisgyerekkel és hozzátartozóikkal valóban megtelt a Toldi az Előttem az élet című film alatt - mondta később a Groó-filmről egy érdeklődő. - Ők azonban kifejezetten a témája miatt jöttek."

De térjünk vissza a későbbi Halász-filmre, amin egyébként a színész-rendezőn és az érdeklődőkön kívül két celeb is megjelent: Tilla és Soma. Persze külön jöttek. Majd megérkezett Jancsó Miklós is, puszival üdvözölte Halászt, és jókedvű volt, de amikor le akartam fotózni, határozottan elfordult.

Tilla a vécében

#alt#
Herminamező
Klikk a képre!
A Herminamező experimentális film témája és ideje 1956, rendhagyó főszereplője egy Hermina úton lakó lokálpatrióta, szereplői játékbabák, akiknek néha-néha hús-vér emberek kölcsönöznek testrészt, helyszíne pedig a Hermina út, az Állatkert, a Széchényi fürdő és környéke a babákhoz illő vagy éppen nem illő méretű makettekből. Végig egy narrátor közvetíti ironikusan a környékbeli emberek életét. Például, hogy az állatkerti gondnoknak milyen sorrendben kell összeszednie az állatok ürülékét. Ahogy a mesélő részletesen kitért minden egyes állat szarára, a közönség hangosan nevetett, de a teremből kifele menet egyikük megjegyezte: "Ez kifejezetten gusztustalan volt!".

"Éppen a Toldi mozi vécéjében forgattunk tíz éve Halász Péterrel, mert azt tartottuk jó stúdiónak az akusztikája miatt - tért ki Tilla az Index "hogy tetszett a film?" kérdése elől vetítés után, majd így folytatta: A Vákuum tévének készítettünk egy műsort Halász Péterrel, aki pont azt a versét szavalta, az Ima Zsebi lelkéért, ami most a film végén elhangzott."

Tilla mást nem nagyon tudott mondani, de Iványi Marcell rendezőnek pozitív jelzőket is sikerült kérdésünkre sorolnia a Halász-filmről: "izgalmas, humoros, bölcs és játékos". Majd hozzátette: "rajongok az ilyen típusú színházért".

Iványi visszatért

#alt#
Ballada
Klikk a képre!
Az inforgos napon Iványi Balladáját várták a legjobban, hiszen amióta az Arany Pálmát elhozta Cannes-ból a Szél című kisfilmjével tíz éve, ez az első filmje. A tavalyi Velencei filmfesztivál versenyfilmjének ráadásul ez az itthoni debütálása. A stilizált filmet végig zöld háttér előtt forgatták le, összesen egy asztallal és egy ággyal, az összes többi díszlet digitálisan került a szereplők mögé. A történetet követni ugyan nem tudtam, de nézni jó volt a festményt imitáló képsort.

A Ballada végén láttuk a képet: Giuseppe Pellizza 1901-ben készült Il quarto stato című festményét, ami Iványi szavaival "beindította" a filmet. (Iványi a Szél történetét Lucienne Hervé Három asszonyság 1952-es, fekete-fehér fotója alapján találta ki .) "Többnyire mindenkinek van valami vizuális inspirációja, ha sokszor nem is vallják be. Engem a kép jobban megihlet, mint az írott szó" - magyarázta kis gondolkodás után.

"Egyáltalán nincs hiányérzetem, - mondta, amikor a tíz év kihagyásról kérdeztem- úgy érzem jó ritmusban haladok. Ez idő alatt sok mindent csináltam: színházi műhelymunkát, játszottam itthon és külföldön, gyártottam és írtam is a rendezés mellett. 32 évesen kezdenek beérni a dolgok és most egy dokumentumfilmre és nagyjátékfilmre van anyagom. De még nem tudom, hogy mikor kezdhetek neki."

Szemlén kívül

#alt#
Rövid ideig tartó csend
Klikk a képre!
A Ballada azon kevés kisfilmek között van, amit a szemle zsűrije beválasztott a versenyprogramba, Mundruczó Kornél Rövid ideig tartó csendje viszont nem tetszett a zsűrinek. (Ez a Johanna nagyjátékfilm előtt készült és egy Lost and Found című szkeccsfilm része.)

"Előfordulhat, hogy a három-hat tagú zsűrinek nem tetszik a film - mondja Muhi, - de ilyenkor kellene egy fesztiváligazgató, aki azt mondja, márpedig ez a film bekerül, hiszen ennek a rendezőnek már egy életműve van, és ha szart csinál, azt is látni kell". Muhi szerint ez a szakma részéről egyfajta visszavágás. "Tavaly a Fliegauf Benedek filmje nem került be (Pörgés című rövidfilm, a szerk.), idén Mundruczóé."

Az inforgos dokumentumfilmeket sem választották be idén a szemle versenyprogramba. Tavaly Muhi még azt mondta, hogy az Inforg dokumentumfilmes nagyhatalom lesz, de mostanra letett erről a vágyáról. "A számok alapján én mindent megtettem ezért, de ahhoz, hogy itt komoly dokumentumfilmek legyenek, teljes szemléletváltás kell. Külföldön minden dokumentum filmre készül és százhúszezer euró alatt egyiknek sincs a költségvetése, itthon viszont egy és ötmillió forint között kap támogatást egy munka."

"Én már régen Európának dolgozom" - fogalmazott Muhi, utalva arra, hogy a látszattal ellentétben nem tulajdonít hatalmas jelentőséget annak, hogy milyen Inforg-film nem került be a 37. Magyar Filmszemlére.

Szemlére került Inforg-filmek:
Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél 95'

Kísérleti és kisfilm:
Buvári Tamás: Kivégzés
Dési András György, Móray Gábor: A 639. Baba
Halász Péter: Herminamező
Iványi Marcell: Ballada
Köves Krisztián Károly: Tóbi
Politzer Péter: Csendes éj

Dokumentumfilm:
Lakatos Róbert: Moszny