Mozikban a nyilvános vécék ódája
Friss levegő
A több külföldi fesztivált megjárt Friss levegőt a tavaly februári szemlés bemutatója után csak 2007. január 4.-től vetítik a magyar mozik. A vécésnéni anyukáról és ruhaipari szakközépiskolás lányáról szóló film fesztiválozós nézői vették a lapot, az itthoni mozikban négy nap alatt 1600-an látták. A rendezővel, Kocsis Ágival interjúztunk.
Korábban azt mondtad, hogy a készítéskor nem gondolkoztatok célközönségben. A bemutató idején nem kezded bánni ezt?
Ezt arra értettem, hogy az baj, ha az ember mondjuk azért, hogy egy bizonyos réteg kedvében járjon, kompromisszumokat köt. Szerzői filmnél az a lényeges, hogy az ember hiteles maradjon, hű saját magához, és megpróbáljon a saját hangján megszólalni olyan dolgokról, amelyek számára fontosak. Természetesen tudom, és mindig is tudtuk, hogy nagyjából kik lesznek a Friss levegőre kíváncsiak.
A főszerepben Hegyi Izabella. Nézze meg képeinket!
Kik?
Akik szeretik, ha egy film nézése kihívás is, ha el kell és lehet rajta egy picit gondolkodni. A vetítéseken viszont azt tapasztaltuk, hogy a Friss levegő ennél szélesebb közönséget is megfogott, nem csak a kimondott filmőrülteknek, vájtszeműeknek tetszett. Azok a problémák, amiket felvet, a magány, a felnőtté válás, a kommunikációképtelenség, sokakat foglalkoztatnak, megérintenek.
Mennyire vagy elégedett az itthoni, eddigi 1600 nézővel?
Ez nagyon jó, örülök, mert azt gondolom, hogy egy ilyen jellegű filmnek ez nagyon jó arány.
A magyar művészfilmek általában ötezer néző körül teljesítenek. Miért fontos ennyi nézővel filmet csinálni?
A fesztiválokon ennél már sokkal többen látták, csak Cannes-ban többezren. A magas nézőszám különben nem feltétlenül érték. Sok külföldi művészfimnek hasonló nézőszáma van Magyarországon. Ennyi embert érdekel ezek szerint itt a szerzői film, és más országokban sem vonz hatalmas tömegeket.
A komor hangvétel mellett azért poénok is vannak benne. Külföldön mennyire vette ezt a közönség?
Általában nagyon jól vették a lapot, de azt vettem észre, hogy mivel nagyon finom a film humora, és sokszor inkább ironikus, a nézők jelentős hatással vannak egymásra. Ha páran nagyon nevetnek, a többiek is felbátorodnak és az egész közönség jobban nevet, ha meg úgy vezetik be a filmet, hogy nagyon komoly, fontos téma, akkor eleinte kicsit félnek, hogy szabad-e nagyon nevetni.
Az Index ezt írta a kritikájában a filmről: "ez a már nem is olyan új generáció szinte semmit sem tudott hozzátenni a tanárok által beléjük sulykolt világképhez és művészi szemlélethez, és csak annyiban térnek el a reumás mesterektől, hogy rájöttek: a nyomor ábrázolásánál is fontos, hogy passzoljanak a színek. Friss levegőt!" Erről mi a véleményed?
Dehát nekem nincs is reumám. Egyébként érdekes észrevétel. Azt hiszem, a szerzőnek meg kéne néznie a tanáraim filmjeit. Különben, ha tudná, hogy hányszor próbáltak lebeszélni, hogy így készítsek filmet. Persze kizárólag pedagógiai szempontból, hogy másmilyen stílusú dolgokat is csináljak. Egyébként nekem a nyomorról más az elképzelésem, és nem is volt szándékunk azt ábrázolni. Másról szól a film, de örülök, hogy tetszettek a színek. Sokat dolgoztunk rajta.
A Friss levegőben nagyon sok a szocreál retroelem. Ezeknek divatja is van egy ideje. Pedig a filmed a mában játszódik. Akkor hogy kerülnek ide ezek a tárgyak?
Semmi olyan elem nincs a filmben, ami a mai emberek életében ne lenne jelen, ezért én ezeket nem nevezném retronak, tehát nem a retrodivat miatt kerültek a filmbe, hanem mintegy jelzésként, hogy a szereplők tulajdonképpen egy kissé benne maradtak a múltban, nincs pénzük újra cserélni a bútoraikat és a használati tárgyaikat. Nagyon sok ilyet látok manapság is, sokan élnek ilyen "díszletek" között. Azonban rengeteg tárgy mai darab, most vásároltuk őket, illetve a ruhákat is a forgatás előtt szereztük be. Bár az igaz, hogy nem a Váci utcában vettük őket.
Igazi nyilvános vécében forgattatok?
Stúdióban nem lett volna pénzünk ezt felépíteni. Így végigjártuk az összes nyilvános vécét Budapesten és környékén. Olyat képzeltünk el, aminek a közepén van egy kis fülke a vécésnéninek, és ez átjárást biztosít a női vécéből a férfibe. Meg nagyobbat kerestünk, hogy beférjen a kamera és a stáb is. Végül csak egy olyat találtunk Újpesten, ami megfelelt ezeknek az elképzeléseknek, mert többet átalakítottak úgy, hogy az egyik fele borozó lett, vagy bezárták őket. Két éjszakát forgattunk az újpestiben, persze amikor zárva volt.
Klikk!
A külső, városi felvételeknél eltűntettétek a reklámtáblákat, amitől egész máshogy mutat Budapest. Ezt mennyire volt nehéz megvalósítani?
Az az igazság, hogy nem is igazán eltűntettük, hiszen arra nem volt pénzünk, hanem inkább nem kerültek bele a kompozíciókba, illetve olyan helyszíneket választottunk, ahol kevésbé voltak jelen. Budapest, és különösen a külvárosi része nincs még annyira tele reklámmal.
Állítólag van egy öt éves forgatókönyterved. Ezt most leporolod?
A régebbi forgatókönyvet még egy kicsit pihentetjük, most írtunk egy újat Andrea Robertivel, akivel a Friss levegőt is csináltuk. Ennek eddig csak az első változata készült el, úgyhogy még sokat kell rajta dolgozni.
Hogy találtatok egymásra?
Akkor kezdtünk el közösen forgatókönyveket írni, amikor a Római Filmfőiskolára jártam.
Hogy dolgoztok együtt?
Ő olaszul, én magyarul, mert az ember az anyanyelvén jobban érzi, különösen a dialógusokat.
Jön a Filmszemle, melyik magyar filmekre vagy leginkább kíváncsi?
Benne voltam az előzsűriben, így már láttam az összes nagyjátékfilmet. Nem árulhatok el többet.
