Hamar lepakolt a film stábja a strandon, és egy feltűrt nadrágos mindenes fiú pedig egyenként odament a fürdőzőkhöz, hogy megkérje őket, hogy a fiatal Márai és felesége mögötti sávból távozzanak. Míg a színészeket sminkelték, csak néhány apuka tiltakozott: "majd arrébb megyek, ha az a majom hozzám is idejön", vagy: "majd, ha fizet egy sört". Nem kaptak, de végül így is arrébb álltak. A mindenes srác kitolta még az útból az anakronisztikus cápa és delfin úszógumikat, aztán betettek három nagyobb követ a vízbe, felállítottak egy csillogó parabolaantenna-szerűséget, és este hat körül fotózni kezdték a párt, ahogy szalmakalapban állnak egymás mellett, és ahogy a szalmakalapot elfújja a szél.
A lábatlankodó Indexnek az aranycipős Náray Tamás divattervező segített. Elárulta, hogy a rendezők a dokumentumfilmjeiről ismert Dárday István-Szalai Györgyi páros (elsőként a Jutalomutazás ugrott be a nevükről), hogy a "fiatal Márait" Welker Gábor és a "fiatal Lolát" Balsai Mónika alakítja, és hogy az idősebb megfelelőjüket Bács Ferenc és Gyöngyössy Kati játsszák. Két operatőr is van: Pap Ferenc és Tóth Zsolt, a film producere Hábermann Jenő, gyártó: FilmArt Kft. (Hábermannt, az egyik legdrágább magyar film, a Hídember producereként ismerhetjük, jelenleg pedig az egyik most készülő 1956-os filmet jegyzi, a Mansfeldet.) Az engedélye nélkül senki sem nyilatkozhat, vetette közbe a rendezőnő, de megadta Hábermann telefonszámát. Maga a fotózás még egy óráig eltartott.
Régóta érett a Márai-film
Már valóban érett, hogy egy Márai-film készüljön, miközben az emigrációban meghalt írónak itthon - különösen a jobboldali értelmiség körében - nagy respektje van, addig csak a
Gyertyák csonkig égnek című félresikerült tévéfilm készült egy Márai-műből (ez is inkább a súlyos beteg Agárdy Gábor színész előtti tisztelgésként). Márai könyveinek világszerte kultusza támadt az elmúlt 8-9 évben: több európai ország könyveladási toplistájára felkerült. Az adaptációk terén a Márai-művekből külföldön is a Gyertyák csonkig égnek a legsikeresebb darab, az angol változatát Carol Brown Janeway fordításában, a Viking-Penguin kiadásában 2002-ben mutatta be a Londoni Magyar Kulturális Központ, a könyv ezután bekerült a tíz legjobb irodalmi mű közé a szigetország vezető lapjainak sikerlistáján, majd miután Amerikában is megjelent, kétszer is újra kellett nyomni. A londoni West Enden Jeremy Irons alakította az egyik főszerepet, Hollywoodban pedig Milos Forman rendezésében, Sean Connery és Winona Ryder fősszereplésével készítették elő a filmtervet Embers (Gyertyák) címmel, de ebből eddig még nem lett semmi.
"Most csak fényképeket készítettünk, ezek Márai San Diegó-i otthonában lesznek kitéve a hatvan évvel azelőtti nápolyi nyaralásukról" - magyarázta a producer, akit később Pesten értünk el. Éppen tárgyalásra rohant, de így is elárult pár dolgot: "Hugóék (Dárday) három éve kerestek meg a filmtervvel, melynek előkészületeit a Hunnia Filmsúdióban, Sándor Pál segítségével kezdtük el, amit boldogan vállaltam - hadarta. - Hogy miért? Még nem készült film Magyarországon Márairól. Ez egy nagy adóssága a magyar filmkultúrának - mondta, majd hozzátette: Valamint a könyv is tetszett."
A most készülő film forgatókönyvét egyébként szintén Dárday István és Szalai Györgyi jegyzi. Márai Naplójának 1984-től 89-ig tartó részlete alapján írták, a film címe Lola egy mondata: Minden másképp van. A filmnek az olasz koproducer mellett még egy magyar producere van: Sípos Áron. És hogy mennyiből adóznak itthon a kultúrának? "315 millió forint az összköltségvetés, a magyar rész ebből 260 millió forint, az olasz partner adja a többit. A filmet itthon a Magyar Történelmi Film Alapítvány és tavaly 150 millióval az MMK is támogatta."
Főszereplőnek a 70 éves Bács Ferencet választották, aki egyébként Károlyi grófot alakította A Vörös grófnő-sorozatban és akit most sminkkel öregítenek 90-esre. Hogy miért Bács? "Nagyon sok embert próbáltak ki rendezők, míg rátaláltak Bácsra, akibe beleszerettek. Ő ajánlotta aztán feleségének Gyöngyössy Katit."
A stáb szerdán repülőre szállt és San Diegóba utazott a forgatásra, ott élte le ugyanis Márai Sándor az utolsó éveit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
