Nem próbálok betörni

Miért döntött úgy, hogy hazajön a Rokonok forgatására, aztán meg most a dedikálására?

Nem hazajöttem, hanem alapvetően itt élek, és csak akkor megyek el, ha forgatok.

Más magyar filmesek nem szokták felkérni?

Nem, nem nagyon szoktak felkérni, vagy ritkán visszamondok valamit, ha nem tetszik a forgatókönyv. Ebben az esetben nagyon örültem, hogy Szabó Istvánnal dolgozhatok, és hogy ennek a regénynek a megfilmesítésében az egyik szerepet játszhattam.

A Rám még csaj nem volt ilyen hatással-t mikor látta utoljára? Ez jelentette a betörést, nem?

Szerintem nagyjából akkor, 94-ben láttam utoljára. Nekem az egyik legfontosabb filmem volt, bár nem az első, tehát nem feltétlen az a betörés. De nem csak az én pályám szempontjából volt fontos, ez egy érdekes korkép. Nagyon örülök, hogy Reich Péter ezt a filmet megcsinálta.

Mostanában sokat forgat, főleg külföldön. A Rokonok előtt a kommunista Lengyelországban játszódó Solidarity-ben játszott. Mennyire fontos, hogy forgatásról, forgatásra járjon, és ne legyen üresjárat?

Ez nagyjából úgy működik, hogyha az ember bizonyos számú filmet forgatott külföldön, akkor legalábbis a szakma számon tartja, és nem feltétlenül kell ott lennie, ahhoz, hogy emlékezzenek rá. Ez persze Magyarországon sincs másképp, és nekem nem kell ahhoz már Németországban élni, hogy kapjak ajánlatokat, forgatókönyveket, amikről aztán eldöntjük, hogy akarom-e csinálni, vagy nem.

Ha azt mondja, hogy eldöntjük, akkor kikre gondol?

Természetesen én mondok igent vagy nemet, és az ügynökeim néha megpróbálnak meggyőzni. Volt olyan, hogy az ügynökség mondta, hogy ezt most ne vállaljuk el.

Sok német filmben játszott kisebb-nagyobb szerepeket, ilyenek a Vienna, a Der Templer, A tizedik nyár, vagy A költő. Ezek egy része nem tűnik jelentős alkotásnak. Ennyi forgatással a háta mögött már tud válogatni az ottani felkérések között?

Valóban úgy történt, hogy amikor elkezdtem Németországban dolgozni, akkor lett mögöttem egy ügynökség, akiknek nem csak azok a szempontjaik voltak, hogy művészileg fejlődjek, hanem hogy szélesebb körben megismerhessenek, jobban beszéljek németül, és legyen rutinom a német nyelvű filmszerepek eljátszásában. Jól látja, hogy az utóbbi időben sokkal jobban megválogatom a felkéréseket, és próbálok csak olyan filmeket elvállalni, amikre büszke is lehetek.

A gyengébb osztályzású német filmeket, amikben eleinte játszott, mennyire lehetett látni itthon?

Moziforgalmazásra nehezen vesznek meg német filmeket, de televízióban leadogatták őket.

Németországban mennyire számít ismert arcnak, akár az utca embere számára?

A szakma nagyon jól ismer, és akik láttak filmekben, azok biztos emlékeznek rám. De nem tudom megmondani, hogy mennyire vagyok híres, mint ahogy itt Magyarországon sem tudom, mennyire vagyok az.

Ottani bulvármagazinokban szerepel, ha mondjuk leviszi a kutyáját sétálni?

Nem, nem, nem.

A német színészekhez képest most milyen volt magyar kollégákkal játszani?

Az az érdekes, hogy amikor az ember elkezd egy forgatást, akkor rengeteg hasonlóságot vesz észre, nem csak abban, ahogyan forgatunk, hanem abban is, hogy milyen emberek vesznek részt a forgatáson. Ha az ember megnéz egy világosítót Németországban, akkor szinte ugyanolyan világosító van Amerikában. A színészek is nagyon hasonló emberek. Ezek a felfedezések megnyugtatják az embert.

Szeptemberben fejeződött be a Feast of Love című amerikai film forgatása, amiben Morgan Freeman mellett szerepelt. Volt közös jelenetük?

Közös jelenetünk nem, csak forgatási napunk.

Mi a szerepe a filmben?

Ez egy olyan történet - pont most meséltem valakinek -, amiben nagyon sok szerelmi szál van, és az enyém az egyik legkisebb, a film végén az egyik férfi főszereplőnek az utolsó szerelme. Az egész történet egy idősebb férfinek, Morgan Freemannek a szemszögéből mutat be különböző kicsi történeteket. Nem túl nagy szerep az enyém.

Most a The Company című sorozatban játszik, aminek Ridley Scott az egyik producere. Forgattak már Önnel?

Igen, már három hete tart a forgatás, és nekem is volt már jónéhány forgatási napom, de én csak a Magyarországon forgatott részekben szerepelek. Főleg Budapesten forgatunk, és Fóton is a filmstúdióban. Egy orosz származású zsidó nőt játszom, aki csak a sorozat legvégén meg az elején jelenik meg.

A magyar részek 56-ban játszódnak, ez hogyan kapcsolódik a sorozat történetéhez?

Ez a film a CIA-ről szól, és a hidegháborús időszakról. Negyven évet ölel át, egy epikus mű. És a hidegháború egyik legfontosabb pillanata az 56-os forradalom volt.

Régebben egy amerikai akciófilmben is szerepelt, a Lopakodók 2-ben. Abban a filmben magyarok játsszották a szerbeket, magyarul, magyarországi helyszíneken.

Ez nem ritka eset, hogy nem magyart kell játszanunk, hanem, teszem azt egy amerikai filmben egy nem amerikait. De egy ausztrálnak is kell amerikait játszania, vagy egy kaliforniainak texasit, tehát ez a feladatba belefér.

Egyébként a Ridley Scott-filmben meghal?

Nem halok meg, de én nem is a magyar, ötvenhatos részekben szerepelek, hanem azokban, amik Oroszországban játszódnak, és az oroszországi helyszínek Magyarországon forognak. A film végig vissza-visszatér Oroszországba, hiszen az amerikai CIA-nek az egyik legfontosabb ellenpólusa az orosz KGB.

Nagy színészekkel, akik szerepelnek benne, vannak közös jelenetei?

Érdekes, hogy mindig a nagy színészekre kérdez. Igen. Bár nem tudom, hogy Magyarországról Rory Cochrane mekkora nagy színésznek számít, de szerintem egy nagyon nagy formátumú színész. Vele van sok jelenetem, és Alfred Molinával még néhány. Nagyon jó velük dolgozni, de forgatás közben vagyunk, és az ember ilyenkor nehezen beszél a munkájáról. Nagyon élvezem minden pillanatát.

Hogyan sikerült bejutnia ezekbe a hollywoodi produkciókba?

Van egy filmem, a Szomorú vasárnap, amit Amerikában is forgalmaztak, és a forgalmazás alatt megkeresett egy amerikai ügynökség szerződési ajánlattal. Abban a pillanatban, hogy leszerződtem velük, megpróbáltak nekem szerepet találni. A Lopakodók 2 volt az első kicsi szerep, ami sikerült. Ezt nem én találtam, vagy kerestem. Nem én indultam neki a hollywoodi karriernek, hanem ők terelgettek arra.

Mennyire fontos Önnek, hogy betörjön Hollywoodba?

Valahogy úgy látom az életemet, hogy nagyon jó dolog, hogy nagyjából három országban kapok forgatókönyveket, és hogyha azokból egyet-kettőt forgatok, és egy-két rendezővel dolgozok, akkor nagyon örülök. Nem keresek filmeket, nem próbálok betörni, ahogy fogalmazott. Megpróbálok a saját lelkiismeretemnek megfelelni, és olyan filmekben szerepelni, amikben jól érzem magam.

Újabb magyar filmes szerepek?

Van egy-két felkérésem, ezeknek a büdzséjét most próbálják összeadni, pályáznak pénzekre, úgyhogy majd meglátjuk.

Tervben van például egy kisköltségvetésű Terror Háza című magyar koprodukciós film, amiben el van kötelezve...

Nem vagyok elkötelezve, és nem is tudom, hogy lesz-e ez a film. Ezt a forgatókönyvet évekkel ezelőtt kaptam meg, és szerintem most is dolgoznak azon, hogy legyen rá pénz. Ez mindig egy hosszú folyamat.

A nyelvtudáson kívül mit kell tennie egy színésznőnek ahhoz, hogy külföldön eladható legyen?

Furcsa, hogy folyton az eladhatóság, meg a sztárok oldaláról közelíti meg a dolgokat. Mi soha nem abban gondolkodunk, hogy engem Németországban, vagy Amerikában mennyire fognak tudni eladni. Nagyon örülök, hogy van egy rendező, aki életem meghatározó filmjeit rendezte, és velem szeretne, akár egy kicsi szerepet is eljátszatni. Nagyjából ez a határa a gondolatainknak. Fogalmam sincs, hogy mi az, ami eladható.

Nem a karrier miatt utazott Németországba?

Egyáltalán nem, mert minden, ami külfölddel kapcsolatosan történt velem, szinte csak a véletlen műve, és valamilyen nem várt dolog következménye.