Ingyenélő filmművészek

2006.08.01. 13:41
Egy magyar filmre tavaly 38 néző jutott, idén, először, mégis 187 millió forint külön támogatást kaptak a művészfilmek, amik szupertitkos fázisban vannak. Egyáltalán, melyek a művész- és közönségfilm műfaji jegyeinek megkülönböztetői, ami alapján a Játékfilmes Szakkollégium elosztotta a pénzt? Az Index utánajárt ennek és hogy kit miért támogattak, de az alkotók többsége alig nyilatkozott.

Idén először különítették el a Játékfilmes Kategóriában a közönség és művészfilmeket. Mivel a filmesek is nehezen írják le a két kategória közötti különbséget, Tóth Erzsébethez, az MMK főtitkárához fordultunk, hogy akkor miért is volt erre szükség. "Leginkább az előző évek tapasztalatai, feszültségei miatt volt szükség arra, hogy megváltoztassuk a finanszírozást. Kísérleti jelleggel választottuk szét a művész- és a közönségfilmet, így a körte a körtével versenyzik, az alma az almával."

Erdély csak helyszín

A Magyar Mozgókép Közalapítvány idei pályázatán a legnagyobb támogatást, 80 millió forintot Paczolay Béla kalandorok című filmje kapta, amit a Terézanyut készítő Unio Film Kft., a TV2 és a Filmpartners gyárt. Bodzsár István producert is elsőként a művész- és közönségfilm között feszülő definíciós problémákról faggattuk: "Vallom, hogy minden film a közönségnek készül, minden alkotó úgy áll hozzá, hogy legyen nézője”. Bodzsár első produceri munkája a 160 ezres nézőszámot produkáló Állítsátok meg Terézanyut! volt, amivel elérték a vállalt nézőszámot. A Terézanyu után a következő filmjükre fel is használhatnak az MMK-pénzből 30 millió forintot.

Mivel a rendezőt nem tudtuk elérni, a történetről is a producert kérdeztük: "A Kalandorok egy road movie, aminek középpontjában egy nagypapa, egy apa és egy unoka Erdélyből történő hazautazása áll. A nagypapa konfliktusba keveredik a feleségével, ezért felhívja a fiát, hogy jöjjenek és vigyék el Erdélyből Budapestre. Az utazás alatt sok minden kiderül a családról, illetve érzelmeikről. "A néző végig jól fog szórakozni, de lesznek torokszorító részek is”- mondta el előzetes benyomásait a producer. Decemberben kezdenek forgatni Magyarországon, és 2007-ben folytatják Erdélyben.

"Erdély csak helyszín, játszódhatna a film bárhol, ahol vannak kisebbségek. Persze Erdély még mindig szikár és érdekes táj a nézőnek. Ugyanakkor a film nehezen szponzorálható a témája miatt, és mert nem egy úgynevezett trendi környezetben játszódik, ahol sok lehetőség adódna a szponzormegjelenítésre, ”- mondta a producer a film besorolásáról, míg a szereposztásról hosszú kérdezősködés után is csak annyit árult el, hogy "három hónapig tartott a casting".

50 milliós kárpótlás Herendinek


Herendi a Vaxerelem forgatásán
Klikk a képre!
A Vaxerelem forgatásán értük utol Herendi Gábor rendezőt, aki az MMK pályázatán mindkét kategóriában jelentős pénzösszeget nyert: művész- és közönségfilm kategóriában is 50-50 millió forintot kapott. Hogy miért kapott két kategóriában is ekkora támogatást? "Mert ezzel akartak kárpótolni. Az igazság az, hogy öt évre visszamenőleg a Valami Amerikáért és a Magyar Vándorért annyi pénzt kellett volna kapnom, hogy abból le lehetett volna forgatni egy filmet. Amikor meghúzták a határt az MMK-nál, akkor én kipottyantam, és nem kaptam visszatérítést."

Az utólagos kompenzáció lehetőségéről a rendező elmondta: "A magyar kormány jobban oda figyel a filmre, ezért létrehozták a filmtörvényt, mert számokban is megmutatkozik, mennyivel többen járnak magyar filmekre. Ebben a változásban vastagon benne van az én két filmem 1,1 milliós nézettsége is, és ezért most így próbálták honorálni az eredményeimet.”

Erről Tóth Erzsébetet is megkérdeztük: "Herendi Gábor művészfilmre pályázott először. A pályázata tetszett a zsűrinek, de úgy ítélték meg, a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat - mondta. - A szakkollégiumok 50-50 millió forintot javasoltak, amit a kuratórium kiegészített még 50 millióval, ami elég ritka eset." Hogy mi az oka akkor ennek? "Herendi filmjeit a filmtörvény előtt készítette, így már nem tudta igénybe venni a normatív támogatást, pedig 200 millió forintra lett volna jogosult."

Hogy Herendi hogy írná le a művész- és közönségfilm kategóriáját? A rendező először majdnem elhajtott minket a kérdéssel, de aztán nekifutott a válasznak: "Közönségfilmből is van magas színvonalú, ahogy a művészfilmek között is. Mindkettő esetében találhatunk értékeset, ahogy nagyon művészieskedőt is”- mondta, majd hozzátette: "A szűkebb rétegnek szólnak a művészfilmek, akiknek az igénye nem azonos a szélesebb közönségével, de ezt is ki kell elégíteni.”

A 2007. évi magyar filmszemlén először választják ketté ezt a két kategóriát,erről Herendi Gábor a következőt nyilatkozta: "Nem örülük neki, mert kérdéses, hova nevezik a filmet. Almodóvar összes filmjét szereti és keresi a közönség, de mégis művészfilmnek tartom. Akkor hova sorolják?” "Nem szégyellem a közönségfilmet- mondta még a közönségfilm negatív értékítéletével kapcsolatban, bár hozzátette: Úgy gondolom, a készülő filmem a művész- és a közönségfilm határán próbál lavírozni." A filmben egyébként egy vak lányt ér utol a szerelem.

3 jelenet 5 millióért

A főiskolás Faur Anna volt a következő, akit elértünk. Művészfilm kategóriában öt millió forintot ítélt meg a zsűri a Lányok című filmtervére, ami egyben a Színművészeti Egyetemen a diplomafilmje is: "Most diplomázom a színművészetin, és az öt millió forintot arra ítélték meg, hogy elkészíthessek egy rövid pilotot, ami alapján eldöntik, megkapom-e a pénzt. Reményeink szerint szeptemberben elkezdhetünk forgatni”. Faur Anna az MMK elnökének, Grunwalsky Ferencnek az osztályába jár, ahonnan egyedüliként pályázott.

Mire fordítod a pénzt? - tettük fel a kérdést a rendezőnek, aki elmondta: "Az öt millió forintból két nap alatt három jelenetet tudunk leforgatni augusztus végén.” A rendező a filmtervéről nem volt hajlandó elárulni semmit: "bárki megcsinálhatja és nagyon babonás vagyok”. Öt percnyi faggatózás után a titokzatos forgatókönyvről annyit elárult, hogy egy "megtörtént bűncselekményről szól”.

Faur Anna nem szívesen válaszolt arra a kérdésünkre sem, hogy az egyetemen milyen definíciók vannak e két kategória megkülönböztetésére, egy kisiskolás evidenciával tért ki a válasz elől: "Én olyan filmet szeretnék készíteni, amit én is szívesen megnéznék: legyen maradandó, igényes és eredeti, de nézzék meg sokan.”

Közép-európai bénázás

Az Inforg Stúdió 40 millió forintot kapott Lakatos Róbert Bahrtalo- Jó szerencsét! című filmjére, ami „két erdélyi magyar bénázását, seftelését mutatja meg Közép-Európában”- avatott be a részletekbe Muhi András az Inforg producere. Az osztrákok az Európai Uniós csatlakozás miatt több részes dokumentumfilm-sorozatot készíttettek, aminek egyik részét Lakatos Róbertre bízták, aki ekkor készítette el a harminc perces filmjét ebből. A dokumentumfilm Jihlavában megnyerte az első díjat, amivel kijutott az amszterdami fesztiválra, ahol szintén győzött, ráadásul öt televíziós társaság megvette a forgalmazási jogokat.

A filmről Muhi András elmondta: „A Budapesti Iskolát követve készítünk belőle egy dokumentum-játékfilmet, mint a Jutalomutazás vagy Tarr Béla Családi tűzfészek című filmje”. A nagyjátékfilmben is a két amatőr szereplő játszik majd, akik új kalandokban vesznek részt Egyiptomban, ahol a film negyven százalékát forgatják, de Erdélyben és Ausztriában is vesznek fel jeleneteket. „Valószínűleg a teljes filmet le tudjuk majd forgatni ebből a pénzből, mivel kis stábbal dogma-stílusban forgatunk”- beszélt a tervekről Muhi.

A pályázaton a legtöbb pénzt, 62 millió forintot Szőke András kapta a Hasutasok című filmje megvalósítására. A Vattatyúk és a Kiss Vakond kultfilmekkel ismertté vált függetlenfilmes nem szokott ekkora állami támogatást kapni, így 2000 óta több ízben jelezte is, hogy visszavonul, "mert így nem érdemes". De aztán 2004-ben leforgatta a Zsigulit és most a Hasutasokat. Hogy hogy áll jelenleg a munkával, arról már nem tudtuk megkérdezni. "Megkérdezem a producert (Sándor Pált, a szerk), nyilatkozhatok-e a filmmel kapcsolatban" - mondta, majd egy napig nem értük el. Végül annyit tett hozzá: "Olyan állapotban vannak az előkészületek, hogy még nem szeretnék beszélni a filmről." Ugyanígy később Sándor Pál producer sem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

Nemcsak azt nehéz megfogalmazni tehát, hogy mik a művészfilmek. Konkrét kérdéseinkre is többnyire elutasító választ kaptunk a támogatásban részesített művészfilmes alkotóktól. Szupertitkos fázisban van tehát a magyar művészfilm-kategória. "2005-ben 38 fő volt átlagosan egy magyar film előadásán"- olvasható az Állami Számvevőszék éves jelentésében. Az biztos, hogy ezzel a döntéssel nem a nézettséget kívánják növelni, sőt. "A közönségfilmek esetében 50 millió forintra limitált a megpályázható összeg, míg az igényesebb filmek esetében nincsen felső határ. A mi támogatásunkkal már el kell készülnie a filmnek" - tette hozzá Tóth Erzsébet.