Árpád
-2 °C
9 °C

Roma Rómeó és a huszonnégy számítógép

2004.12.09. 12:42
Kapcsolódó cikkek (1)
Egy roma és egy magyar család küzd egymással a Nyócker című animált Rómeó és Júlia történetben. Szabó Győző, Gryllus Dorka és L.L. Junior a szókimondó rajzfilmben, amit huszonnégy személyi számítógéppel készítettek majdnem nyolcvan millióból. Tények és számok a filmről, amiből holnaptól minden kisiskolás fejből idéz.
Először a Tv2 azóta már megszűnt, Lucifer című showműsorában tűntek fel a nyolcadik kerület kétdimenziós, de térben mozgó karakterei, a Badár Sándorra feltűnően hasonlító korrupt rendőr, az animált Bin Laden és még sokan mások. Pár rész után azonban lekerültek a műsorról a Józsefváros rajzolt mindennapjait bemutató sorozat háromperces részei, most viszont itt van az egész estés, színes szélesvásznú, Dolby hangrendszerben dübörgő változat, a Nyócker, amiben egy csapat fiatal utazik vissza az időben, hogy olajlelőhellyé változtassák a Józsefvárost.

Rómeó és Júlia a Gettóban

"A Nyócker semmilyen eddig látott rajzfilmhez nem hasonlít, nagyon remélem, hogy műfajt fogunk vele teremteni. Ha meg kéne határozni a kereteit: animációs akció-vígjáték összesküvés-elméletekkel, multikulti kavalkáddal, romantikus elemekkel és nagyon jó zenékkel" - mesélt a filmről Novák Erik, a Nyócker producere és a történet egyik ötletgazdája. A Nyócker egyébként egy modern Rómeó és Júlia-feldolgozás, amiben egy magyar lány és egy roma fiú próbálja szerelme érdekében összebékíteni az ellenségeskedő családokat.

Kattintson a kezdetekre!
A Nyócker karaktereinek számos híres magyar színész kölcsönözte a hangját, így hallhatjuk Szabó Győzőt, a főszereplő cigányfiút L.L. Junior szinkronizálta, nővérét Gryllus Dorka, apjukat, a Lakatos családv fejét Gesztesi Károly. Nagyon fontos szerepe van a Szőke-filmekből megismert két hülye rendőrnek, Badár Sándornak és Horváth Jánosnak is, és Pindroch Csaba is feltűnik rajzfilmfiguraként.

Hujber Ferenc is szerepet kapott volna a Nyóckerben, de mivel a színész az utószinkron munkálatai alatt már Londonban dolgozott mint pizzafutár, így a szerepét újból fel kellett venni Csöre Gáborral.

A Nyócker különleges technikával készült, hiszen ugyan számítógép segítségével rajzolt, de a Frakk, a macskák réme című sorozathoz hasonlóan kétdimenziós, kivágott figurák mozognak a helyszíneken, amik azonban a Nyóckerben már háromdimenziósak. A film kedvéért ugyanis helyszínfotók alapján megrajzolták, és egy 3D program segítségével teljesen újraépítették a Józsefvárost.

Kétdimenziós szereplők a térben

"Egyedi, látványos, eddig nem látott megoldásokat alkalmaztunk. Komputeren áll össze az egész, fotók felhasználásával készült rajzok, 3D és 2D animációval, kézi rajzzal, hagyományos rajzfilmtechnikákkal" - nyilatkozta az Indexnek Novák Erik a Nyócker vizuális világáról, aminek egyik legfontosabb eleme az, hogy a szereplők arcát valódi karakterekről készült fotók alapján modellezték.

Minden, a filmben feltűnő szereplőnek egy-egy valódi ember kölcsönözte az arcát, gyakran a szinkronszínészek vonásait kapták a szereplők, de nyolc józsefvárosi őslakos is feltűnik majd a filmben, sőt, a stáb tizenegy tagjának arcát is bedigitalizálták. Így például Lakatos Lóri feje a forgatókönyvíróé, Orsós László Jakabé, az időgépet összeeszkábáló osztályelső arcát a másik forgatókönyvíró Damage kölcsönözte, a gyártásvezető, Mórotz Fruzsi csaposként tűnik fel, Novák Erik producer piti drogdílerként, a rendező, Gauder Áron pedig fiatal hackerként jelenik majd meg a vásznon.

Nyócker
A végeredmény - Klikk a képre!
A filmben szereplő arcokról egyenként háromszáz különböző fényképet csinálták, például felvették, hogyan képezik az abc betűit, illetve milyen arcot vágnak, ha dühösek vagy nevetnek. Ezeket a fényképeket azután bedigitalizálták, így a Nyócker karakterei a rajzfilmszereplőkhöz képest az érzelmek szokatlanul széles skáláját képesek kifejezni.

A Nyóckerben feltűnő akciójeleneteket ráadásul úgynevezett motion capture stúdióban vették fel, ahol különleges érzékelőkkel ellátott ruhába öltöztetett kaszkadőrök verekedtek, majd az így felvett mozgást átrajzolták az alkotók.

Pizza és az áram

Először a film főszereplőjének arcát is L.L. Juniorról akarták mintázni, de végül a rapper túl idősnek bizonyult a szerepre, így csak a karakter hangját adta, illetve számos betétdalt írt a filmhez.

A filmben rajta kívül még Ogli-G, Ganxta Zolee, a Ludditák, Dj Mango és Dr. Dermot, a Kamikaze, a Space Cafe játszik a kifejezetten a Nyóckerhez készült, eredeti számokat. A másfél órás Nyóckerben 145 ezer filmkocka kergeti egymást, ezeket huszonnégy egymáshoz kapcsolt csúcskategóriás személyi számítógép modellezte több héten át. A filmet egy Király utcai lakásban készítették, itt dolgoztak a grafikusok és a számítógépes szakemberek, és ide telepítették a bérelt számítógépeket is. A stúdió áramellátásához a szomszédból kellett átvezetni a kábeleket, mert a mosógépre és hűtőre tervezett áramellátás nem bírta a megterhelést. A forgatás kezdete, 2003 nyara óta a stáb másfél tonna szemetet termelt, és becslések szerint több mint ezer pizzát rendeltek.

Minden kezdet nehéz

A digitális technikával készült rajzfilmet eredetileg októberre ígérték az alkotók, de a kezdeti jogi viták és a pénzhiány miatt csúszott két hónapot a premier.

"A TV2-nél látták a Nyóckerhez készült három perces demofelvételt, és felajánlották hogy a mozifilm előtt rövid kisfilmeket készítsünk a karakterek felhasználásával. Minden részt egy hét alatt kellett elkészítenünk, a Lucifer szerkesztői által megadott témában" - idézi fel a kezdeteket Novák Erik, aki szerint azért romlott meg a kapcsolatuk a csatornával, mert a szoros határidők miatt néha csúsztak, a csatorna munkatársai pedig gyakran előzetes egyeztetés nélkül vágták meg a már elkészült kisfilmeket.

Később a filmet gyártó Lichthof Productionsek jogi vitái is támadtak a kereskedelmi csatornával, amit azonban sikerült peren kívüli egyezséggel megoldaniuk, és a film befejezéséhez szükséges milliókat is elő tudták teremteni az alkotók. A Nyócker költségeit eredetileg 65 millió forintra tervezték, végül azonban 78 millióba került a kilencven perces rajzfilm. Azonban még így is rendkívül szegényes volt a film büdzséje, hiszen Nyugat-Európában nem készítenek egész estés rajzfilmet 300 millió forint alatt.

Magyar Mozgókép Közalapítványtól kapott a produkció 40 millió forintot, de ezt csak akkor nem kell visszafizetniük, ha a filmre legalább nyolcvanezren váltanak jegyet. Ezenkívül a film több pályázaton nyert kisebb összegeket, legutóbb az MMK Animációs Szakkollégiuma támogatta őket 10 millió forinttal. A 78 milliós költségvetésből kellett kifizetni stáb bére és a számítógépek tízmillió forintos bérleti díja mellet az úgynevezett nullkópiát és a Dolby Digital hangrendszer licencdíját is. A film forgalmazási költségvetése bruttó 26,5 millió forint, de a forgalmazónak ebből kellett állnia a mozikba kerülő húsz kópia előállításának költségeit is, így nem sok maradt reklámra.