Vilma
-8 °C
3 °C

Meglepetésparti a pizsamás Kállainak

2005.10.06. 00:55
"Hogy ki vagyok én? Elsősorban Mentős Géza - a szerepem szerint -, amúgy Pindroch Csabaként ismer, aki ismer." Már öt hete készül Sándor Pál legújabb filmje, a Noé bárkája, a fiatal színész pedig folytatja a forgatási naplóját.
Először is arról, hogy meglepően nyugodt légkörben folyik a Noé bárkjának forgatása. Nincs kapkodás, idegbaj, veszekedés, nem rohan senki sehová, sokszor üldögél az udvaron az is, akinek már rég leforgatták a jelenetét, és elmehetne. Mégsem megy sehová, mert szinte családias a hangulat. Ennek biztos egyik fő oka az a pesti bérház, amely árasztja magából a nyugalmat, az időtlenséget, és állítólag bár már lakatlan, de most egyelőre még mi, a stáb népesítjük be szerencsére egy jó darabig.


Klikk a képre!
A rendező, Sándor Pál és az operatőr, Szabó Gábor olyan összeszokott párost alkotnak, mintha örök életükben együtt dolgoztak volna, pedig csak most kerültek össze először közös munkában e forgatás kapcsán. Egyébként megfigyeltem, hogy szuper az a kamera, amit használ az operatőr: kicsi, mozgékony, könnyű, és gyakorlatilag alig kell lámpázni, azaz bevilágítani hozzá a helyiségeket, mert sokszor elegendő a saját fénye is, vagyis gyorsan haladhat a munka, az "átállás" egyik jelenet helyszínéről a következőre.

Van még egy titka a kellemes légkörnek: hagyja a rendező a színészeket improvizálni. Például egyik forgatási nap a héten mindannyian álltunk egy közös sorban. A "nagyok" (Kállai Ferenc, Törőcsik Mari és Garas Dezső) éppúgy, mint mi, a fiatalabb korosztályhoz tartozók (Verebes Linda, Ganxsta Zolee, Vida Péter, Szőke Andris, Badár Sándor, Alföldi Robi, Stefanovics Angéla, jómagam és a többiek). Tülekedtünk, taszigáltuk a másikat - és a rendező hagyta. Nem mondott semmi instrukciót előre, csak engedte, hogy mindenki azt csinálja, amit gondol, ahogy ő játszana, ahogy elképzeli, akit alakít. És létrejött a varázslat. Csak játszottunk, "mérgelődtünk", nyomakodtunk, egymáshoz csapódva, szinte felkenődve a falra, mindenki előtérbe akart kerülni, "odatette magát", miközben a rendező szótlanul figyelte a kamera mögül, ami kialakult. Csodálatos volt.

Olyan film forog most egy öreg, lelakott bérházban, ahol még vannak érzelmek, kialakulnak kapcsolatok, szerelmek és gyűlöletek születnek, ahol a fiatal, izgalmas kultuszfigurák, mondhatnám úgy is, a mostani sztárok, a múlt nagyjaival együtt szerepelnek, egy filmben.

Az például szerintem fantasztikus lesz, ahogy Ganxsta rappelni tanítja a Garast, aztán együtt ropják. Most is különben itt ülök a ház udvarán, bár már vége a jelenetemnek, de figyelem a többieket, és ugyanezt teszi mellettem Kiss Mari, Törőcsik Mari (most éppen irdatlan hangon megszólal a mobilja, a hangmérnök hangosan fel is nyög, mert épp felvétel közben történt a malőr), akihez odaül Alföldi Robi is, és váltanak egy-két szót.


Klikk a képre!
Alföldinek egyébként ugyanúgy semmi dolga ma már, akárcsak nekem, és nyilván millió-egy rohangásznivalója lenne, de valahogy ő is itt ragadt, rabul ejtette ez a hangulat. Épp Kállai jelenetét figyeli, ahogy fent az emeleten sorban a gangon odajárulnak hozzá a ház lakói a szerepük szerint, és mind külön-külön kérnek valamit, ha a Tálas Aurélt játszó Kállai nyerne abban a tévés vetélkedőben, amibe kurtán-furcsán benevezett.

És persze mindeni nagyon várja a mai estét. Ami el is érkezik, ahogy kell: sötéttel, lampionokkal feldíszített udvarral, pezsgővel, szendvicsekkel - és millió ismerőssel. Itt toporog este tízkor a hazai színházi és filmes világ színe-java. Szabó István, Bacsó Péter, Jordán Tamás, közben a mai, utolsó jelenete szerint pizsamába öltözött Kállait épp Sándor Pál kíséri oda a többiekhez. Ahol Törőcsik Mari nagy hangon, kedvesen köszönti. Aztán sorban mindenki: Kulka János, Bálint András, Rudolf Péter, Kecskés Karina, Torday Teri, Molnár Gál Péter, Lukács Sándor, Balázsovits Lajos, Kováts Adél, Szarvas József - á, képtelenség mind felsorolni. A lényeg: itt van mindenki, aki számít, mert egy pizsamás óriást köszöntünk, aki épp itt, a forgatás idején tölti a nyolcadik ikszet velünk. Akitől tiszteletet, alázatot, egyenességet tanulhatunk mi, a fiatalabb generáció, és akinek egyre bámuljuk az energiáját. Egy élő legenda nézi az őt köszöntő tűzijátékot, amit a technikusok készítettek, és akinek a kedvéért pukkan most a pezsgő, tolják elé Noé bárkáját - csokoládétortából. Meghatódva kapaszkodik Sándor Paliba, mindenkihez odafordul, figyelmesen hallgatja, mit mondanak neki a barátai, csendes az ünneplés, meghitt az egész. A szeretet árad felé, ő pedig meghatódva, lassan kiballag a házból, hogy másnap reggel hétkor újra itt lehessen velünk.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.