Kurva is legyek meg szűz lány?

Mit szólsz a fogadtatáshoz?

Ami kritikákat kapott az S.O.S. Szerelem című filmem, az nagyon durva, a tiédnek például még a címe is személyiségi jogi határokat vert. De kárpótolt a Variety, ahol azt írták, hogy Hollywood tanulhat Sas Tamástól. Nekem ez fontos volt.

És a nézőszám? Mindig azt mondjátok, még ha nem is így van, hogy amit szid az itthoni kritika, azt zabálják a nézők.

Ez annyiban sem áll, hogy nem a nézőszám számít, mert nem követi pontosan a filmek minőségét. Mondjuk annyit ki lehet olvasni a nézettségből, hogy ami csak az első héten hozza be a nézőket, az a marketing, ha utána jelentősen csökken a nézettség, máris látszik, hogy elterjedt, maga a film rossz.

Mondanál példákat?

Lora.

Ha Herendi Gábor rendezőnél maradunk, akkor inkább második filmje, a Magyar vándor példa erre, mert a Lorát a marketing inkább eltemette. Ha gagyi, akkor inkább az Egy bolond százat csinál, nem? (Ez utóbbinak Sas volt az operatőre, a szerk.)

Én nem szívesen mondok több példát. Inkább nézze meg mindenki a nézettségi táblázatokat. Annyit mondanék, hogy ez az eredmény azért is lekövethető, mert aki Fekete Pákót követi, olcsó, gagyi, a gyors nézőberántásra megy eleve, ezt hozza is. Ha zenénél maradunk, Madonnát hoznám ellenkező példának, ő már más. Ma már Magyarországon is elterjedt a közönségnek szánt darabokról, hogy az is érték, ha egy minőségi darabot sokan megnéznek.

Akkor maradjunk a pozitív példáknál. Milyen magyar 1989 óta készült közönségfilm tetszett neked? És miért?

Valami Amerika: egy olyan pillanatban, olyan tematikával, vizuális anyaggal állt elő, amire fogékonyak voltak akkor a nézők. Ehhez még hozzá jött az elérhetetlen Amerikához való viszony. De alig tudok más jó közönségfilmet idesorolni: Csinibaba a zene miatt és a Csak szex és más semmi.

Több tömegfilmed volt, még ha el is határolódtál tőlük: Kalózok, Rosszfiúk.

A Rosszfiúktól soha nem határolódtam el. A Kalózoknál az volt a baj, hogy bezavart egy másféle szándék is: szűz is maradjak meg kurva is. Miként kommercializálódik egy ember, miközben hű maradna önmagához. Ez a film által feltett kérdés volt (üzenet), nem az én kapcsolatom ezekkel a kérdésekkel.

És te amúgy most melyik vagy?

Mindkettő. Letisztáztam ezt magamban is. Vannak alacsony költségvetéssel megvalósítható szerzői filmterveim, és közönségfilmesek is, most például egy nagyszabású történelmi komédiával készülök globális filmpiacra.

És szerzői közönségfilm? Ebben nem gondolkodsz?

Nem, a kettő együtt nem megy.

Szóval mennyiben volt más ez a munkád pár szerzői film, és pár, félig bevállalt, vagy idézőjelbe tett közönségfilmed után? Ez az első bevállalt, szabályos közönségfilmed, ha jól értem.

Igen, és ez annyira annak készült, hogy konkrétan betartottam az amerikai szabályokat. Ugyanis közönségfilmet szakmailag nehezebb készíteni. A filmezés száznál több éve alatt rendesen rögzültek a szabályok, és ezek nem légbőlkapottak. Mi a Hogyan írjunk forgatókönyvet? című amerikai könyv alapján készültünk, amit annak idején kacagva olvastunk. Ha azt írták, hogy a 17. percben léphet be az új főhös, akkor nálunk akkor lépett be, hisz annyi idő kell, amíg megszokják az alapszituációt, és az eredeti főhőst. Ha azt írták, hogy a 60. percben kell valami, ami alapjaiban átrendezi a filmet, nehogy bealudjon a néző, megtettük. Ahogy behallgattunk a vidéki előadásokon a nézőterembe, mindig úgy, vagy még jobban reagáltak a nézők, ahogy elterveztük, és a nézőszám is azt mutatja, hogy ez bejött.

És akkor már a pénzügyeket is az amerikai recept szerint intéztétek?

Nem, nálunk például a rendező nem kapott százalékot. Sőt, annyi pénzt kaptam a filmért, amit az elmúlt évben két reklámfilmért, holott ezen egy évet dolgoztam. De hát nem is ez a cél, hanem, hogy ha az embernek van egy szakmája, azt a köz szolgálatába állítsa. Értek a filmezéshez, és van akinek minőségi közönségfilmet kell készítenie.

Tesztvetítést is tartottatok?

Volt két tesztvetítés, ami után jó néhány helyen megváltoztattuk a filmet. Elsősorban a ritmusával kapcsolatban voltak a nézőknek jó meglátásai, de persze a nézőkre sem lehet mindent rábízni.

És a negatív kritikai visszhang után, tíz nappal a bemutató előtt?

Akkor már nem volt lehetőség a kép vágására.

Visszatérve a bevételre. Egy ilyen közepes költségvetésű, 300 millió forintos film Magyarországon hány néző után lesz nullszaldós?

Félmillió néző után, de itt módosítja a képet, hogy van állami támogatás és szponzorok, amikkel együtt 300 000 nézőnél már a banki hiteleket is vissza tudod fizetni. Az S.O.S. Szerelmet eddig ugye 200 000-en látták, ami a Csak szexével mutat hasonló arányszámokat, ami nagyon jónak számít. A szponzorok már jelentkeztek a következőre, ilyen harmóniát a szponzorokkal még nem is tapasztaltam.

És most hogy ítél meg a főleg művészfilmekben ragadt szakma? Javult itthon a tömegfilmek megítélése az elmúlt tíz évben?

Közönségfilm, művészfilm ma már más, mint a hatvanas években. Nagyon el vagyunk maradva, hogy még csak idén adtak ennek hivatalos zsánerfilm, szerzőifilm elnevezést itthon a szemlén. Ezt mutatja az is, hogy még mindig ezen vitatkozik itthon a szakma. Harminc évvel vagyunk elmaradva a nemzetközi trendtől. Világszerte a hetvenes években ért véget az a nézet, hogy a film több, mint cirkuszi mutatvány, hogy a film művészet. Nemrég láttam újra a Nagyítás című filmet, amit, amikor bejött Magyarországra én is, mint mindenki más, imádtam. Most bűnrossz film.

Sok itthon készült művészfilm ugyanilyen hatással van rám, csak Antonioni mellett legyen mondva, hogy ez 1966-os darab volt. Közönségfilmekből viszont időtállóbbakat is sorolhatnék, hisz ezek a szabályok jobban túlélik az évtizedeket olyan filmekben, mint a Casablanca, vagy a Psycho. Most kezdik elfogadni azt, hogy a film is egy ipari termék. Szórakoztasson, és alapozza meg a feltételeket a következőhöz.