Koltai: A lényeg, hogy tele a világ a film hírével

"Teljesen természetes, hogy vegyes kritikák érik a filmet, már a regénynél is nagy zavar volt, hogyan ítéljék meg" - reagált Koltai Lajos rendező a Sorstalanságot érő többnyire negatív német kritikákra a film február 15-i berlini világpremierje után.

Míg a Sorstalanság itthon egy hét alatt százezres nézettséget ért el, a berlini bemutatók közönségsikerét és a Tagesspiegel dicsérő esszéjét leszámítva a német lapokban többnyire negatív kritikák jelentek meg a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól (FAZ) a Die Welten át a Süddeutsche Zeitungig. Volt, aki úgy gondolta, hogy Ennio Morricone zenéje túl giccses, de a forgatókönyvet is sok támadás érte. "Ha nem Kertész írta volna a forgatókönyvet, akkor botrány lenne, így csak szomorú esemény" - írta például a FAZ. A Die Welt szerint viszont maga a Nobel-díjas Kertész-regény megfilmesíthetetlen.

A legtöbben a versenyfilmként szereplő film rendezőjét támadták: hogy operatőr lévén, túl szép filmet akart csinálni, vagy hogy a rendezése annyiban merült ki, hogy a koncentrációs táboros tablóképeket minimális variációkkal egymás után tette. A Perlentaucher portálon írt kritikában Ekkehard Knörer odáig jutott, hogy a "katasztrofális" filmért Koltai "alapos verést" érdemelne.

"Szemtől szembe csak gratuláltak"

"Ha nem érnék negatív kritikák a filmet, attól lehetne tartani, hogy a kritikusok nem merik megmondani a véleményüket, ami, valljuk be, nagyon rossz lenne - jegyezte meg Koltai, akit azonban az újságírók eddig személyesen nem szembesítettek negatív véleményükkel. - Több mint negyven interjút adtam Berlinben minden fontosabb tévének és rádiónak, és egy riporter sem akadt, aki ne gratulált volna a filmhez. Hozzáteszem, mindegyik megtisztelt azzal is, hogy előtte megnézte."

Koltai amúgy nem olvas kritikákat. "Csak hallok róla, és azt olvasom el, amit a figyelmembe ajánlanak - mondta. - A magyarok közül az Élet és Irodalomban megjelent kritikát én is ajánlom másoknak. Ha valaki észreveszi azt, hogy a gyermek arcán rajta van a megtett út, ahogy azt Báron György filmesztéta tette, úgy érdemes filmekről írni."

Németországban vastaps, Németországon kívül pozitív kritikák

Hogy milyen külföldi kritikákat ajánlottak a rendező figyelmébe? "Fantasztikus írásokat, amik a legnagyobb amerikai, angol, olasz és francia lapokban születtek" - válaszolta Koltai. Gréczy Zsolt, a film sajtófőnöke pontosított: "A Guardianban, a Liberationban, a Le Figaroban, a Variety hollywoodi filmes szaklapban és Screen Internationalben megjelent cikkek mind pozitívak voltak."

"Lenyűgözte a fesztivált Koltai második világháborús drámája - áll például a brit Guardian febuár 16-ai cikkében. - Stílusban és tartalomban valamelyest a Schindler listájához hasonlít, de van benne egy nyugtalanító ellentmondás és fel nem oldott fájdalom, ami meg is különbözteti a Spielberg-filmtől" - állítja a cikk írója, amivel a Screen International szerzője is egyetértett. A Guardian elismerően nyilatkozik még a szereplőkről és az "erős film legprovokatívabb pillanatáról", amikor Köves Gyuri nosztalgiával gondol a táborban kialakult barátságokra. A francia Le Figaro napilap 18-ai számában azt áll, hogy a palesztin öngyilkos merénylőkről szóló Paradise Now-ja mellett a Sorstalanság volt a mezőny leghatásosabb filmje.

Koltai a film fesztivál közönségfogadtatásáról elmondta: "Tíz vetítés volt, ebből öt extra, mert a sok kíváncsi néző nem fért be". A rendező hozzátette, hogy a film nemzetközi mozis sikerére is minden lehetőség adott. "A német forgalmazóval percek alatt megkötöttük a fesztiválon a szerződést, májusban már kezdik is a vetítést" - mondta.

"Összességében nagyon pozitív volt a fesztivál - foglalta össze Koltai a Sorstalanság berlinálés szereplését. - A lényeg, hogy el van telítve a világban a hír a filmről, hogy egyáltalán van."