Gedeon, Johanna
2 °C
21 °C

Sorstalanság: Érzelem és pofonok

2005.02.09. 12:10
Kapcsolódó cikkek (1)
Koltai Lajos óriási pofont kever le egy kisfiúnak, a stáb nem akar haláltábort építeni, a producer félretolja a németeket, az operatőr a szépségre hajt. Az Index a rendezővel, Hámori András producerrel és Pados Gyula operatőrrel beszélgetett.

Koltai: Érzelem és pofonok

"A Sorstalanság veretes művészfilm. Arra figyeltem, hogy érzelmes legyen, de ne érzelgős" - foglalta össze röviden rendezői koncepcióját Koltai Lajos. A rendező az Indexnek elmondta, a forgatás egyik legnehezebb eleme mégsem közvetlenül művészi kérdésekkel, nem is a rekordköltségvetéssel volt kapcsolatban, hanem a testi fenyítéssel. Koltai elmondta, hogy a főszereplő fiú tapasztalatai közül hiányzott a fizikai szenvedés élménye, és nem tudta volna hitelesen eljátszani a jórészt ilyen jellegű megpróbáltatásokból építkező szerepet.

A tapasztalatszerzésre végül rendezői instrukció szerint került sor. Nagy Marcell egy jelenetben ugyanis hatalmas pofont kapott, miközben ő csak a szokásos, színházi legyintésre számított. "Marcell olyan családból jött, ahol soha nem verték. A pofonra borzalmasan kiborult, és nem csak ő, hanem a mama is, aki a forgatáson látta mindezt. Egy órán át sétáltunk kettesben Marcellel, és megbeszéltük a dolgot. Tudtam, hogy okos srác, és meg fogja érteni, miről van szó. Nem lehetett úgy játszani, hogy már előre félt a fizikai fájdalomtól, egyszer például attól, hogy egy napig hidegben forgatunk, tudva, hogy a színészek fázni fognak".


Koltai Lajos Nagy Marcellal
Klikk a képre!
A Magyarországon egyedülállóan magas költségvetésű film készítésének másik problémás mozzanata a koncentrációs tábor felépítése volt. A munkát nehezítette, hogy a stáb az építés ellen volt. "Azt szerettem volna, ha a díszlet önmagáért beszél - magyarázta hajthatatlanságát Koltai. - Egy gyereknek nehéz elmondani, hogy játsszon úgy, mintha nem kék lap, hanem a láger volna mögötte. A díszlet felépítése több százmillió forint volt (egy átlagos magyar film ára. a szerk.), de megérte. Ezután nem volt kétséges a színészeknek, hogy miről van szó".

A forgatókönyv Koltai elmondása szerint jórészt követi az eredeti regényt, és csak néhány jelenet készült direkt a filmhez. "Szükségem volt olyan részre, ahol a főszereplő egy, a sajátjára emlékeztető családdal találkozik, és úgy gondoltam, először egy rögtönzött színházi előadáson figyel fel rájuk. Imre mondta, hogy emlékszik egy ilyen fellépésre, és ezt bele is írta a forgatókönyvbe. Ez lett a jelenet, amikor sanzont énekelnek a táborban."

Koltai biztos benne, hogy a Sorstalanság után folytatja a rendezést. "Drámai filmet szeretnék, olyat, ami a lelket kutatja" - ábrándította ki a rendező azokat, aki vicces-lövöldözős sci-fit vártak volna. "A következő filmem is itthon készül, magyarul, magyar forgatókönyvből."

Hámori: Nem művészfilm

A Sorstalanság nem művészfilm, alapérzelmekkel dolgozik, nem intellektussal" - mondott ellent a film rendezőjének Hámori András producer.

A filmes szakember, aki a forgatás felénél vette át a kudarcot vallott Barbalics Pétertől a Sorstalanságot, spekulációkra adhat okot megjegyzésével, miszerint "máshogy nézett volna ki a film, egész más lett volna a vizuális világa, a kreatív struktúrája, ha kezdettől fogva én vagyok a producer". Hámori András azonban nem formálhatta saját elképzelései szerint a filmet. "Az alapok sajnos már le voltak fektetve. Művészileg rendben is volt minden, a financiális struktúra azonban rossz volt". A Kanadában élő producer szerint a régi típusú, európai és az angolszász finanszírozási rendszer keveredése okolható a problémákért.


Hámori András producer a díszbemutatón
Tekintse meg képeinket!
Az előbbi szerint a stáb addig forgat, amíg tart a keret, aztán leállnak, újabb források után néznek, majd folytatják a munkát. Az angolszász szisztéma szerint viszont előbb összegyűjtik a szükséges pénzt, a szerződésekre bankból hitelt vesznek fel, és egyetlen menetben forgatják le a produkciót.

Hámori, felkérése után első lépésben leállította a forgatást és áttekintette a szerződéseket. Az Indexnek elmondta, hogy a koprodukciós partnerek már adottak voltak, de a szerződések újratárgyalásával elérte, hogy az addig "előnytelen helyzetben lévő NKÖM, MMKA előre került, az angolokat hátra, a németeket pedig oldalra" tolták.

A Sorstalanság teljes költségvetése a hányattatások végén 2,7 milliárd forint lett, tudtuk meg a mindeddig bizonytalan összeget a legilletékesebbtől. Ebben egyébként nincs benne a marketingre szánt összeg.

Hámori szerint az olasz Medusa filmforgalmazóval kötött szerződésük optimizmusra ad okot, és nem csak azért, mert ők a film első külföldi vevői, hanem mert az olasz piac filmes szempontból az egyik legnagyobb Európában, így a cég bizalma referenciaként szolgálhat más országok számára is.

Pados: Borzalom és szépség

"A borzalom a szép képeken keresztül kúszik be a filmbe" - mondta a Sorstalanság látványvilágáról a film operatőre. Pados Gyula meglepő módon a szépség megteremtését emelte ki egyik fő céljának. Az operatőr szerint semmi meglepő nem volt a Koltai Lajos által megfogalmazott koncepcióban, hiszen a regénynek is fontos eleme volt, hogy az ember még a koncentrációs tábor embertelen körülményei közt - akár akarata ellenére is -, de átéli a boldogság és a szépség érzését.


Pados Gyula a forgatáson
Kikk a képre!
A Sorstalanság színes, életteli képekkel indul, "ez az aranykor", ami a fiú leépülésével párhuzamosan lassan elszíntelenedik, eltűnnek a fények, míg végül szinte fekete-fehérré válnak a képek, vázolta fel a film vizuális ívét az operatőr. "Köves Gyuri megmenekülésével visszatérnek ugyan a színek, de már közel sem teremtettük meg azt a világot, amiből elindultunk."

A forgatás során az éjszakai koncentrációs tábor bevilágítása jelentette a legnagyobb operatőri kihívást, emlékezett vissza Pados. A véleménye szerint világszínvonalú végeredményhez pedig az a Panavision rendszerű kamerarendszer járult hozzá, amelyet jobbára nagy költségvetésű, hollywoodi produkciókhoz használnak, és amellyel a legjobb minőségben lehet szuper szélesvásznú filmeket készíteni. A rendszer ára többszöröse az európai Ariflex szisztémának, de ahogy Pados elmondta, az ő és Koltai ismeretségei miatt a piaci ár töredékéért jutottak hozzá.

Kinek a szava érvényesült a látvány megteremtésében? - próbáltuk feltérképezni a helyzetet, amikor két nemzetközileg elismert operatőr kerül össze egy produkcióba úgy, hogy egyikük a rendező. Pados szerint azonban konfliktusról szó sem volt, mivel "az operatőr feladata, hogy maradéktalanul megvalósítsa a rendező instrukcióit". Az operatőr magát amúgy is "kaméleonnak" tartja, szereti, ha stílusa nem ismerhető fel a filmről, ha a vásznon az látszik, amit a rendező megálmodott. Így lehet az is, hogy teljesen más látványvilág jellemzi az általa forgatott három magyar nagyjátékfilmet, a Terézanyut, a Kontrollt és a Sorstalanságot.

Pados egyébként nem tartja élete fő művének a Sorstalanságot. "Minden filmet teljes erőbedobással csinálok, a Terézanyuba ugyanúgy beleraktam mindent, mint ebbe."

Tervezi már nyaralását?

Segítünk! Válasszon célpontot nyárra útjaink közül! Tengerparti apartmanok előfoglalási kedvezménnyel!

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.