Judit
-2 °C
8 °C

Spielberg zsidó darázsfészekbe nyúl

2005.07.05. 11:07
A rendező következő munkája sokak szerint karrierje legrizikósabb húzása lehet. Vérengzés, terroristák, Moszad-ügynökök, történelem és világpolitika.
A mozik még a Világok harcától hangosak, Steven Spielberg pedig már következő projektjén dolgozik: Magyarországon, Máltán és New Yorkban forgatja egyelőre címnélküli filmjét, amit a szakma csak 'Bosszú' (Vengeance) néven emleget. A New York Times szakírója, David M. Halfbinger hosszú cikkben foglalkozott a készülő filmmel "Következik Spielberg legrizikósabb munkája" címmel.

A DreamWorks-produkció, melynek amerikai bemutatóját a Universal december 23-ára tervezi, Halfbinger szerint olyan kényes témát boncolgat, aminek komoly hatása lehet a palesztin-izraeli békefolyamatra és ezért Spielberg rendkívül óvatosan fogott hozzá a megvalósításhoz.

München, 1972

A Bosszú az 1972-es müncheni nyári olimpia eseményeit eleveníti fel, amikor palesztin fegyveresek az olimpiai faluban meggyilkoltak két izraeli sportolót és túszul ejtettek kilencet. A német rendőrség a túszok kiszabadítására tett kísérlete nem járt sikerrel és mind a kilenc túsz életét vesztette.

Gideon kardja, a tévéfilm - 1986.
Gideon kardja, a tévéfilm

A nyolc palesztin terroristából ötöt agyonlőttek a rendőrök, hármat foglyul ejtettek, de alig egy hónap múlva szabadon engedték őket, amikor társaik eltérítettek egy Lufthansa gépet és a szabadon bocsátásukat követelték a német kormánytól. Itt kezdődnek a film eseményei. Az izraeliek egy képzett brigádot indítanak útnak, hogy nyomozza ki a gyilkosok búvóhelyét és bosszulja meg a müncheni vérengzést. A hírek szerint Eric Bana játssza majd a különleges alakulat vezetőjét.

1984-ben George Jonas Bosszú címmel megírta a túszejtés és az utána következő hajtóvadászat történetét. A könyvből két évvel később tévéfilm készült Gideon kardja címmel, Michael York főszereplésével - elképzelhető, hogy a Bosszú forgatókönyvírói is merítenek majd a nagysikerű regényből.

A rizikó

A készülő filmet az teszi különösen izgalmassá, hogy Jonas regényével ellentétben, ami az izraeli osztag szemszögéből mesélte el a történetet, a kiszivárogtatott hírek szerint Spielberg arra törekszik, hogy mindkét oldal, így a palesztinok motivációját is bemutassa. Tony Kushner neves amerikai drámaíró dolgozza át Eric Roth korábbi forgatókönyvét, amiben szó lesz az izraeli terroristavadász egység tagjainak az akcióval kapcsolatos kétségeiről is.

Az "izgalmas" persze a jelenlegi amerikai közhangulatban ugyanúgy jelenthet "felháborítót" vagy "hazafiatlant"; Debbie Schlussel, a konzervatív nézeteiről ismert politikai kommentátor a napokban ahhoz hasonlította Spielberg filmtervét, mintha valaki megpróbálna a szeptember 11-ei terrortámadás elkövetőiről filmet csinálni azzal a nem titkolt céllal, hogy bemutassa a terroristák világát, érzelmeit, céljait, azaz mindent, ami az ikertornyok és a Pentagon megtámadásához vezetett.

"El tudják képzelni, hogy valaki filmet forgasson Mohammed Attáról, hogy jobban megértsük, miért tette, amit tett? Talán Spielberg leforgathatná "Schindler másik listáját", amivel emberibbé, megérthetőbbé tenné a nácik rémtetteit? Hihetetlen" - írja a dühöngő Schlussel, aki a Bosszút Spielberg "Stockholm-szindrómás" filmjének nevezi.

Óvatosan

Valószínűleg éppen ezektől a reakcióktól tartva Spielberg alaposan körüljárja a témát: a rabbijától kezdve, neves diplomatákon át Bill Clinton volt amerikai elnökig mindenkit megkeres, aki megnyugtató tanácsot adhat neki a Bosszú filmtervével kapcsolatban. A zsidó származású rendező, aki nagy tekintélyre tett szert hét Oscarral díjazott Holocaust-filmjével, a Schindler listájával, a New York Times cikke szerint a Bosszúval könnyen elveszítheti akár az Amerikában élő, akár az izraeli zsidók elismerését.

München, Olimpiai Falu, 1972. szeptember 5.
München, Olimpiai Falu, 1972. szeptember 5.

Bár Spielberg eddig nem foglalt állást a hosszú évtizedek óta tartó arab-izraeli konfliktusban, új filmje miatt most minden bizonnyal megszólaltatják a témában. A Bosszú a tizenegy izraeli sportoló meggyilkolásával indul, de a hangsúlyt igazából az izraeli vezetés válaszára helyezik.

A tragikus eset után Golda Meir, a zsidó állam akkori miniszterelnöke rendelte el az életben maradt terroristák felkutatását és kivégzését, még azokét is, akik nem vettek közvetlenül részt a müncheni vérengzésben. Vannak, akik a mai napig bírálják Izrael eljárását és éppen emiatt feszeget különösen kényes témát Spielberg filmje.

"Meghatározó pillanat"

Úgy tűnik, a rendező megpróbál elébe menni a támadásoknak és nemrég rövid nyilatkozatot adott ki a filmről. Spielberg írása egyszerre jelent meg a New York Times-ban, a Ma'ariv izraeli napilapban és az Al Arabiya tévécsatornán. Ebben kifejti, hogy a müncheni merénylet "meghatározó pillanata" volt a Közel-Kelet mai történelmének.

Spielberg hangsúlyozza, milyen komoly szerepet kap majd a filmben a terroristák nyomába küldött izraeli ügynökök lelkivilága, különösen a kétségeik, amikkel meg kellett küzdeniük a feladat teljesítése során.

"Izrael válaszát Münchenre azoknak az embereknek a szemszögéből mutatjuk be, akiket azzal bíztak meg, hogy megbosszulják a tragédiát. Ezzel egy olyan konfliktus emberi oldala tárul fel, amiről általában poltikai vagy katonai kontextusban beszéltünk eddig és így talán többet is megtudhatunk a tragikus patthelyzetről, amiben a mai napig vergődünk" - tette hozzá Spielberg a ma is megoldatlan közel-keleti konfliktusra utalva.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!