Mit ne nézzen a szemlén? Útikalauz

Almási Tamás: Márió, a varázsló

"Mi lettünk legelőször kész, már novemberben megvágtuk a 92 perces filmet, a vágás után Dés László is elkészítette hozzá a zenét decemberben" - mondta Almási Tamás, a dokumentumfilmek mestere, aki 1980 óta nem forgatott játékfilmet, igaz első filmjét, a fiatal Szulák Andreával forgatott Ballagást egymillióan látták a mozikban ("17 hétig ment teltházzal az Új Tükörben, a mai Művész moziban"). Ezzel verte az egész mezőnyt, bár Sejtjeink című dokumentumfilmje is nézettebb volt a művészfilmes átlagnál. A Márió, a varázslóról nyáron cikkeztek sokat a júniusi forgatás idején Franco Nero miatt. "Nem, Franco Nerónak nincs szinkronhangja - válaszolta a rendező -, ő saját magát alakítja, a karrierjének zenitjén túljutott olaszt (annyi a különbség, hogy a filmben cipőkonszernje van), akinek épp a mássága okoz relevációt az abaújvári környezetben." A főszereplő Nyakó Juli egy csoda volt a rendező szerint, és a stábba Szirtes Ágin és Monori Lilin kívül csupa ismeretlen színészt választott, olyanokat, "akiknek az arca belesimul a falusi környezetbe". A 350 milliós költségvetésből 188,5 millió az állami támogatás, a főszereplő pedig az olasz forgalmazási jogokért cserébe ingyen vállalta a forgatást. Magyar forgalmazó még nincs, előzetes már van.

Nézetlen művészfilmesek:

Mundruczó Kornél: Delta

Jelenleg a hangutómunkáknál tart Mundruczó Kornél Delta című filmje, a rendező nem is nagyon ért ránk, épp csak egy pletykát cáfolt: "Nem kaptunk egymillió forintot az MMK-tól a szemlés speciális vetítésre". Egyébként a producert, Petrányi Viktóriát faggattuk, első körben a nehézségekről: "Négy éve dolgozunk rajta, és kétszer kezdtük teljesen elölről". 2005 novemberben kezdték a munkát, 2006 júliusában hagyták félbe a főszereplő Bertók Lajos halála miatt. Akkor 45 percnyi hasznos anyag állt a rendelkezésre. Az új főszereplővel, Lajkó Félixszel 2007-ben három részletben forgattak (tavasszal, nyárron és ősszel) Romániában. "A karakter megváltozott, a szereplőket Tóth Orsin kívül lecseréltük, csak a helyszín maradt azonos" - mondta még a producer a 360 millió forintnyi költségvetésű filmről, amit 191 millió forinttal támogatott az állam. "A Duna-delta nagyon drága helyszín, minden máson próbáltunk spórolni" - tette még hozzá. A film 110 perc hosszú, ősszel kerül magyar mozikba. Mundruczó előző filmjét, a Johanna című fesztiválokon futtatott operafilmet 2005-ben, a nemzeti filmiroda adatai szerint 2 066-an látták.

Fliegauf Benedek: Tejút

"Fordított természetfilm, mintha az emberek lennének a hangyák" - mondta Fliegauf Benedek asszisztense, Simon András, de később a rendezőt is elértük, hogy a Tejútról kérdezzük, ami Milky Way címmel már Arany Leopárd-díjat is nyert Locarnóban idén augusztusban. "Februárban kezdik el forgalmazni itthon és Can Togay felkérésére a Berlini Filmfesztiválon is ekkor fogják vetíteni a kinti magyar kultúrházban" - mondta. "Benedek úgy szokta a film műfaját megfogalmazni, hogy ambient-movie, ami nem egy populáris valami, hanem minden érzékszervre egyaránt hat, számomra meg olyan a film, mintha titkokról mesélne" - fejtegette az asszisztense. 2006 végétől 2007 tavaszáig forgott a film Budapest vonzáskörében, többek között a Velencei tónál Nadapon, és egy szászhalombattai panelház tetején. A Tejút a rendező eddigi filmjeihez képest szokatlanul rövid lett, 82 perces, de előzetese nincs. "8 perc hosszúságú, vágás nélküli beállításokból nehéz trailert vágni" - mondta erről a rendezőaszisztens. Azt meg, hogy a low-budgetes költségvetés mennyi volt, nem tudtuk meg Muhi Andrástól, a film producerétől: "Miért nem azt kérdezed, hogy milyen fantasztikus filmnyelvi újítás a Milky Way, miért nem esztétikai kérdésekkel hívsz fel? - kérdezett vissza. - Én egy komoly producer vagyok, 150 filmet készítettem, úgyhogy ilyenekkel keress majd meg légyszíves". Az MMK honlapja szerint mindenesetre 47 millió állami támogatást kapott a film. "Szűk rétegnek szól" - tette még hozzá Fliegauf, akinek 2004-es, Tarr Bélá-s Dealerét - amit bevallása szerint halott barátainak csinált - 12 557-en nézték csak meg itthon.

Tolnai Szabolcs: Fövenyóra

A harmadik filmjénél tartó, vajdasági származású Tolnai Szabolcs nyáron fejezte be Fövenyóra felvételeit, ami 2006 októberben kezdődött. A forgatás egy évvel elhúzódott. A rendező volt a film szerb koproducere egyben, így a kinti forgatás alatt szervezője is volt a filmnek. 100 millió forintból hozták össze az alkotást (ebből 70 állami), ahogy a rendező-producer fogalmazott, a köszönőlista lesz a leghosszabb. A második világháborúban és a hetvenes években, három országban játszódó mozi a vajdasági Danilo Kis életrajzi műve, aki a régi Jugoszláviában a legnépszerűbb író, Tolnai szerint Nobel-díj várományos is volt, ezért sem akarta a filmet elhülyéskedni. A rendező filmjei nem voltak eddig Magyarországon nézettek, inkább A-kategóriás fesztiválokra koncentráltak. A Fövenyóra előzetese már megtekinthető.

Dettre Gábor: Tabló

"Megállapodtunk a rendezővel, és a mozikba készül a kétórás verzió" - mondta Kántor László, a film producere a Tablóról, amit már tavaly be kellett volna mutatni a szemlén, bár akkor még Romazsaru címen futott, de akkor Kántor és Dettre összekülönböztek, hogy milyen hosszúságban mutassák be. Arra jutottak, hogy lesz egy rövidebb változat a moziba, egy hosszabb meg a tévére (200 perces), előbbi a rendező utóbbi a producer kívánsága szerint. Ehhez most készítik a labormunkákat, a forgalmazókkal csak ezután ülnek le tárgyalni. A 250 millió forintos költségvetéssel elkészülő film zenéjét Alexander Balanescu készítette, szerepet kapott még Molnár Piroska, Csuja Imre és Györgyi Anna. A minden előkészületet, pénzgyűjtést is beleértve hét éve készülő film egy roma rendőrről (Mucsi Zoltán) szól, aki egy roma bünöző ellen nyomoz. A rendező előző filmjének, a 2002-es Felhő a Gangesz felett-nek pár tízezer nézője volt, Európa díjra volt jelölve, mint legjobb rendező.

Elsőfilmesek:

Alföldi Róbert: Nyugalom

"Kész vagyunk vele, sírtunk, szerettük" - számolt be Alföldi Róbert a filmszemle előtt néhány nappal a Nyugalom című film előkészületeiről még a filmlaborból. A 202 millió forintból készült adaptáció Bartis Attila Nyugalom című regényéből készült. Az MMK először nem adott támogatást a filmre annak lehetséges obszcenitása és a forgatókönyv kiforratlansága miatt, később mégis megítéltek 63 milliót. Valamint "az MTV a Sorstalanság óta most először adott enni pénzt filmre" - mondta Bodzsár István, producer. Hogy ez pontosan mit takar és mennyi pénzt, azt nem tudtuk meg, mert a szerződések titkosak. A valaha ünnepelt színésznő, Rebeka (Udvaros Dorottya) már 15 éve ki sem mozdul a lakásából, ezért fia (Makranczi Zalán) az egyetlen kapcsolata az élettel, aki saját anya-fiú történeteit igyekszik megírni. Ebbe az egymásrautaltságba lép be Gryllus Dorka. A film plakátján látható, hogy Alföldi betartotta korábbi ígéretét, és erős, provokatív marketinggel próbálják megszólítani a nézőket. A film február 21-én indul 12-15 kópiával a filmszemlétől függően.

Gigor Attila: A nyomozó

"Tegnapelőtt érkeztem meg Svédországból, ahol a hangutómunkákat csináljuk, de a fényelést Írországban végeztük" - mondta a koprodukciós munka elsőfilmes rendezője, Gigor Attila, aki a krimit saját sztorijából írta. Az első verziót szombaton nézte meg az elégedett rendező, amiben egy boncmester (Anger Zsolt) készül gyilkosságot elkövetni, hogy édesanyjának életmentő műtétjére megszerezze a pénzt. A 130 millió forintos költségvetésből 91 milliós az állami támogatás. A film ír-svéd-magyar koprodukcióban készült: a Lars von Trier filmjeit is támogató és forgalmazó Film i waste nevű svéd filmalapítvány pénzzel is beszállt, valamint a nemzetközi forgalmazásban is segítenek. A mozikba a tervek szerint csak ősszel kerül.

Till Attila: Pánik

"Vadul a kommersz és az egyediség között lebeg" - állapította meg a Tv2 különböző műsoraiból ismert, elsőfilmes rendező. Éppen Zányi Tamás, hangmérnökkel dolgozott: "a sound designt" csinálták. A 70 millió forintos állami támogatással készülő filmben a Karib-tenger kalózainak egyik maszkosa is besegített. "Ez egy pszichodráma lesz, aminek a középpontjában a pánik áll" - mondta korábban Till Attila a filmjéről, amiben Bánsági Ildikónak a kedvéért kell szörnynek kinéznie, ugyanis a történetbeli fia azt vizionálja sokszor, hogy az anyja egy gonosz szörny, és csak egyetlen módon kaphatja vissza, ha megöli a szörnyet. Ez csak az egyik szál a filmben, Ónodi Eszter például túlzottan félti a gyermekét, Bánsági Ildikó és Egri Márta hatvanéves nőket alakítanak, akiknek vásárlási- és kalandvágyuk csillapíthatatlan, ezért is bukkannak fel a szexshopban vibrátort venni. A filmszemle versenyprogramjában szereplő Pánik végleges előtti verzióját Schell Judittól Bánsági Ildikóig minden színésznek külön vetítette le, mivel "szinte családi életet élek velük, ami nem minden forgatáson bevett". A szemlés bemutatóra készül el egy kópia.

Lakatos Róbert: Bahrtalo! Jó szerencsét!

Az elsőfilmes Lakatos Róbert az Inforg istállójában készítette el 80 perces filmjét, ami egy 25 perces dokumentumfilmből nőtte ki magát. A dokus stílust megtartva folytatják 2,5 évvel később a történetet: Lali (erdélyi Gábor cigány) és Lóri (erdélyi magyar) nagy terve, hogy átmennek Ausztriába lomtalanítani. Ez a neorealista komédiának nevezhető dokumentum-játékfilmes road movie még Egyiptomba is követi hőseit. A film Muhi András támogatása mellett 40 millió forint állami pénzt kapott a 70 milliós büdzséjébe.