Ambrus
-7 °C
3 °C

Külföldi zsűri dönt a legjobb magyar filmről

2006.01.24. 23:09
Izgalmasnak és a teljes filmes palettát bemutató fesztiválnak ígérik a 37. Filmszemlét a szervezők. A január 31-től február 7-ig tartó szemlén minden műfajban és minden generációtól láthatunk majd alkotást. A reformoknak köszönhetően állítólag valódi verseny zajlik majd.
A magyar filmes szakma belterjes smúzolása, tapintatos kritikák és kölcsönös vállveregetés helyett progresszív, valódi megmérettetést jelentő filmfesztivált ígértek keddi sajtótájékoztatójukon a filmszemle szervezői.

Nincs több magyar szépség

A reformok közül a leglátványosabb a játékfilmes zsűri felszabadítása volt. Gothár Péter 2004-es, fődíjas remake-je, a mozikban soha be nem mutatott Magyar szépség, vagy a tavalyi nyertes, az első héten ötven ember által megnézett Janisch Attila rendezte Másnap után már nem csak szerkesztőségünk vélhette úgy: a szűk magyar filmes rétegből válogatott, lekötelezett zsűritagok nehezen hoznak független döntést.

Az előbb említett Janisch vezetésével felállt szemletanács így a legnépszerűbb szekció, a játékfilmek zsűrijébe több külföldi szakembert hívott meg, mint hazait. Így lett a zsűri elnöke a görög származású Dimitri Eipides, aki 14 évig volt az általa alapított, montreáli New Cinema fesztivál igazgatója. A filmkritikus Mike Goodridge és a bikaviadal-szakértő Manuel Grosso Galvan (a sevillai filmfesztivál igazgatója) mellett Szász János és Balog Gábor működik még közre a legjobb magyar játékfilm kiválasztásában.

Janisch Attila elmondta, nem sztárzsűrit akartak felállítani, a válogatásnál fő szempontjuk a film, és ezen belül is a magyar film ismerete volt.

A tapintat korszakának végét jelentheti, hogy a díjazást megelőző, a hetvenes évekbeli kerekasztal-beszélgetések unalmát idéző programokat az elmondottak szerint valódi, nyílt viták váltják fel.

Minden eddiginél több film

Az újításoknak köszönhetően a közönség idén már nem csak az előzsűri által kiválogatott alkotásokat nézheti meg. Főleg a dokumentumfilm támogatása végett a szemlén látható lesz minden beküldött film, azok is, amelyek végül nem kerültek be a versenyprogramba. Az alkotások szerepelnek majd a katalógusban is.

"Minden eddiginél több vetítés lesz" - hangzott el a tájékoztatón. A Mammut, az Uránia és a Millenáris összesen nyolc termében így 460 filmet láthat az, aki több helyen is képes egy időben mozizni, és nem riad vissza napi 6-8 órás filmnézéstől sem. A versenyfilmek közé a fentiekből 103 alkotást válogattak be.

Az eddigi szekciók, a játékfilmes, a dokumentumfilmes és kísérleti- és kisjátékfilmes kategóriák mellett az idei fesztiválon először mérkőzhetnek meg a tudományos- és ismeretterjesztő filmek.

A tavalyi viták ellenére sem választották ugyanakkor szét a kísérleti- és a kisjátékfilmeket, noha alkotóik szerint egyedül a két műfaj hasonló mellőzöttsége szól a közös szekcióban szerepeltetés mellett. Janisch elismerte a felvetés jogosságát, de mint mondta, nem lett volna pénz két külön zsűri felállítására. Díjat viszont külön osztanak.

Új kezdeményezésként szerveznek partikat is a Millenárison, ahol a főszerep nem a dj-ké, hanem a visual jockey-ké lesz, mivel "intenzív, provokatív" filmnyelvük megtermékenyítőleg hat a modern filmnyelvre", vélte Janisch.

A közönség - szintén újdonságként - a vetítések közti időt a filmművészeti egyetem hallgatói által készített, zártláncú adón vetített híradó nézésével vészelheti át.

Díj racionalizálás

A szemle megreformálta a díjakat is, egyeseket eltöröltek, másokat összevontak. Kérdésünkre nem derült ki, pontosan milyen díjak lesznek, így ez a kérdés valószínűleg még nyitott. Biztosan megszüntették a látványtervezői díjat, viszont 2006-tól a legjobb filmzenéért is jár elismerés. Így a játékfilmes kategóriában összesen mintegy tíz díjat osztanak ki.

Janisch tervezi, hogy jövőre a legjobb zsánerfilm is díjat kap, hogy "ne csak elvont filmek nyerjenek", mondta dicséretes önkritikával az elnök.

Az idei versenyfilmek összese 4,5 milliárd forintból készültek, tudtuk meg a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkárától, Tóth Erzsébettől. A filmekre fordított összeg 40 százalékát az MMK adta, 20 százaléka befektetési kedvezmény, koprodukciós támogatás volt, 25 százalék pedig szponzoroktól érkezett.

A 37. Filmszemlét január 31-én Szabó István Rokonok című filmjének bemutatója nyitja meg a Budapest Kongresszusi Központban. Itt adják át az életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere elismeréseket is.

Válogatás a filmszemle premierjeiből:

A 37. Magyar Filmszemle nyitófilmje lesz az Oscar-díjas rendező Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből készült adaptáció. Szabó István tizennégy év után készített ismét magyar filmet. A forgatás július 4-étől szeptember 26-áig tartott. Csányi Sándor (Kopjáss István) feleségét Tóth Ildikó alakította, nagyobb szerepet kapott még Eperjes Károly, Marozsán Erika, és kisebb szerepekben feltűnt az Oscar-díjas Jirí Menzel és a Nyikita Mihalkov-filmekben ismertté vált Oleg Tabakov. A forgatókönyvet Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea írta Szabó Istvánnal. A 370 millió forintos költségvetésbe a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) 120 milliós támogatás mellett 150 milliós normatív támogatást is megítélt előző filmjének, a Csodálatos Júlia sikerének köszönhetően.

Versenyprogramban lesz a Taxidermia is, amivel Pálfi György 2004-ben megnyerte a Sundance európai forgatókönyvkategóriáját. Három férfin keresztül három generáció történetét meséli el a film az unoka szemszögéből. A Hukkléval szakmai sikereket halmozó Pálfi klasszikus családtörténetnek nevezte a Parti Nagy Lajos könyvéből készült Taxidermiát, de az Index kérdésére leszögezte, ez fikciódúsabban és groteszkebben áll a témához, mint Szabó István a szintén családregényen alapuló Napfény íze című filmjénél tette.

A De kik azok a Lumnitzer nővérek? című film a Népszabadság áprilisban leköszönt híres étteremkritikusainak, a Wittman fiúknak a búcsúztatása. A tanút és a Te rongyos életet jegyző Bacsó Péter új filmje két elkötelezett étteremkritikusról szól. Olivér és Ficskó "Lumnitzer nővérek" álnéven publikálják vitriolos hangú étteremkritikáikat. A sértett vendéglősök bosszút esküsznek ellenük, megbíznak egy talpraesett menedzserasszonyt, hogy tegye őket ártalmatlanná. A két étteremkritikust Alföldi Róbert és Rudolf Péter alakítja, a menedzsert Hegyi Barbara. A film a Hunnia Filmstúdió, a Tivoli Filmprodukció Kft, és a tv2 koprodukciójában készült. A forgatás 29 munkanapos volt, június 15-ig tartott. Az MMK 120 millió forinttal támogatta a filmet.

Hajdu Szabolcs, a Macerás ügyek és a Tamara rendezője ezúttal tornász öccséről, Hajdu Zoltánról és annak kanadai olimpiai bajnok tanítványáról, Kyle Shewfeltről forgatott életrajzi sportjátékfilmet Fehér tenyér címmel. A mozi érdekessége, hogy Hajdu és Shewfelt főszereplőként el is játsszák saját magukat. A kevés pénzből, 230 millió forintból készülő produkcióban a kanadai tornász is csak "magyar gázsit" kapott. A nyolcvanas években játszódó játékfilmet februárban kezdték el forgatni. A film negyven munkanap alatt több helyszínen készült: a dunaújvárosi sportcsarnoktól a Las Vegas-i Cirque du Soleil látványos show-jáig.

A költői, érzelmes filmek (mint az Esti Kornél utazása, A boldogság színe) készítőjeként ismert Pacskovszky József ezúttal kukkolós home-videót forgatott Bánsági Ildikóval és Andorai Péterrel 35 mm-es filmre. A Lopott Képek forgatókönyve szerint a szereplők rögzítik dv-re a jeleneteket. Három epizódból áll az ősszel forgatott dokumentumfilmszerű mozi. Bár a film költségvetéséről a rendező nem beszél, de annyit elárult, hogy home-videóhoz illően egy átlagos mozinak a nyolcadából kijöttek, a színészek pedig saját ruhájukban, baráti alapon vállalták a szerepeket. A helyszín: budapesti HÉV, pomázi temető és lepattant balatoni vonatok.