Kétperces előjáték százmilliókért

2005.07.11. 17:05
Ön is inkább egy későbbi előadást választ, minthogy lemaradjon az előzetesekről? Már a trailerek alatt magába tömi izgalmában a popcorn nagy részét? Furcsa bizsergés fogja el a "Coming soon" vagy a "This summer" kifejezések láttán? Gyakran azon kapja magát, hogy egy-egy élethelyzetet rövid tőmondatokban, trailerszerűen képzel el, mondjuk ebédnél hirtelen az jut az eszébe, hogy "Egy ember. Egy bécsi szelet. Egy nem mindennapi találkozás."?

Ha legalább egy kérdésre igennel válaszolt, Ön trailerfüggő, és itt az ideje, hogy megismerkedjen szenvedélye tárgyával, a másfél-kétperces filmelőzetesek világával. Ha nem fűzi szenvedélyes kapcsolat a filmelőzetesekhez, hát olvasson tovább, hogy megismerkedjen egy furcsa iparral, ahol rendezők, kreatívszakemberek és vágók hada dolgozik, hogy eladhatóvá tegye a más rendezők, kreatívszakemberek és vágók által végérvényesen elcseszett, nézhetetlen filmeket.

Száz felé

Az első filmelőzetest 1912-ben készítették a "The Adventures of Kathlyn" című filmhez, a reklámkampány pedig olyan jól sikerült, hogy négy év múlva már a Paramount filmstúdió összes új filmjéhez gyártottak rövid előzetest.

Az első, kifejezetten trailerek gyártására szakosodott cég pedig 1920-ban alakult National Screen Service néven, és ez a vállalat közel ötven éven át szinte monopolhelyzetben volt Hollywoodban, minden nagy filmstúdió tőlük rendelt előzeteseket.

A hetvenes évek közepén, a stúdiórendszer összeomlásával, szinte egyetlen nap alatt több tucat kisebb-nagyobb cégre esett a National Screen Service, és azóta is egymással versengő, független vállalkozások készítik a hollywoodi filmek előzeteseit. A gyors változásokat jól jellemzi, hogy például Mike Greenfield, aki a Gyűrűk Ura epizódjainak előzeteseit is készítette, a hetvenes években még a National Screen Service igazgatójának sofőrje volt csupán.

Előzetesek százmillióból

A Financial Times becslései szerint 2004-ben kilencvenmillió dollárt költöttek a nagy filmstúdiók trailerekre, és az összeg több mint kilencven százaléka tizenkét céghez vándorolt. A gazdasági lap számításai szerint egy-egy amerikai trailer átlagos költségvetése 300 ezer dollár körül lehet, de a nagyköltségvetésű szuperfilmeknél ez az összeg elérheti a 600 ezer dollárt is, vagyis egy pár perces előzetes árából Magyarországon akár egy egész estés művészfilmet is leforgatnának.

A trailereket gyártó cégek különböző módszerekkel dolgoznak, például a CM Productions közel száz embert alkalmaz, köztük vágókat, operatőröket és zeneszerzőket is, míg a szintén sok hollywoodi stúdiónak dolgozó, főleg művészfilmek előzeteseit készítő Grossmyth Co fellengzős neve csupán Dan Grosst és feleségét takarja.

Trailer-kritika, a félperces műfaj

Farkasok birodalma

Klikk a képre! A kilencvenes évek után elterjedt, új stílusú trailerkészítés egyik jellegzetes darabja. Egyre gyorsuló képekben először misztikus thrillernek, majd kemény akciófilmnek állítja be a Farkasok birodalmát, a legvégén pedig ott a kötelező hangrobbanás és a digitális tűzből előbukkanó cím is. Érezhető a Hetedik hatása, ráadásul a trailer készítői erősen rájátszanak arra, hogy a főszereplőnő, ha bánatosan néz, és hát mindig úgy néz, kifejezetten hasonlít a Mátrix Trinityjére. A két szálon futó történetre tett apró utalás, hogy a film címe is kétszer szerepel, először jeges majd égő betűkből kirakva. Igazi mestermunka ötletek nélkül, egy rutinos trailerrendező egy ilyet akár regresszív hipnózisban is összehoz két nap alatt, sőt közben még arra is marad ideje, hogy horgoljon egy sálat vagy kiolvassa a Pókember-összest. A trailerért kattintson a fotóra!

Lagzi-randi

Klikk a képre! Finom zene, a szingliélet apró örömei, majd jönnek a pikáns poénok, verbális kefélés, meztelen testek családbarát zuhanyfüggöny mögött, és persze a romantikus vígjátékokban elengedhetetlen megdöbbent női arc, amihez a nézőknek kell odaképzelniük a döbbenetet kiváltó méretes péniszt. A trailer tulajdonképpen mindent elmond a filmről, a gazdag szingli és a jóképű hímringyó egymásba szeretnek egy családi esküvőn, de hát romantikus filmekre nem azért járunk, hogy váratlan fordulatokkal etessenek minket, hogy kiderüljön, hogy a főszereplők mégsem illenek egymáshoz, vagy hogy a nő valójában egy hormonkezelésen átesett kamionsofőr. Rossz pont viszont, hogy a trailer végén elsütik azt a kifejezetten ócska poént, amire tulajdonképpen az egész film épül. A trailerért kattintson a fotóra!

Egyenhang

A nyolcvanas évek végéig szinte minden trailer alatt egy ember hangját lehetett hallani, ő volt Don LaFontaine, akit a szakmán belül csak Isten hangjaként emlegettek. Lafontaine még a hatvanas években kezdett trailereket rendezni, később költséghatékonysági okokból ő írta már a filmelőzetesek szövegeit is, és ha már ott volt, rögtön fel is mondta szlogeneket. Több mint négyezer filmelőzeteshez adta a hangját, ha egy trailerben valaki mély hangon azt mondta, hogy "Egy világ, amit a félelem ural", vagy "Egy nyár, amikor a szerelem végtelen", na akkor az biztos ő volt.

LaFontaine olyan nagy hatással volt a filmiparra, hogy azóta is hozzá hasonló hangszínű embereket keresnek ehhez a munkához, sőt még egy a hangját utánzó beszédszintetizáló szoftvert is kifejlesztettek pár éve. A kilencvenes évek elejére azonban annyira elterjedt a Lafontaine-stílus, hogy marketingkutatások szerint az emberek már érzéketlenné váltak a tőmondatokban, határozottan előadott szlogenekre, ezért a filmstúdióknak váltaniuk kellett. Ekkor jelentek meg a nagyon gyors vágásokkal manipuláló, egyre gyorsuló ritmusú trailerek, amelyek gyakran irtózatos erejű hangrobbanásból előtörő "In the theater soon"-feliratban végződtek.

Érdekessé tenni az unalmat

A traileripar bennfentesei szinte mind egyetértenek abban, hogy a hollywoodi filmek nagy többsége egyszerűen pocsék, ezért a munkájuk tulajdonképpen abból áll, hogy a rossz nyersanyagból izgalmas előzetest készítenek. Az első teaserek, azaz a trailereket is megelőző rövid ízelítők már akár a film bemutatása előtt háromnegyed évvel a mozikba kerülhetnek, ezért a filmelőzetesek készítői gyakran nyers, utószinkron nélküli felvételeket kénytelenek használni.

Éppen ezért gyakori, hogy az előzetesek alatt egy régebbi film kölcsönzenéje szól, példuál a A szökevény egyik üldözési jelenetének zenéje számos előzetesben, többek közt a Rés a pajzson című John Travolta-film trailerében is feltűnik. De olyan is megesik, hogy a végleges filmből kimaradt jelenetek szerepelnek a teaserben. Például Mel Gibson Visszavágó című filmjének előzetese hosszan időzik egy tűzpárbajon, amit a filmből végül teljes egészében kivágtak, de a Hatodik érzék első ízelítőjében is volt autós akciójelenet, pedig a filmben ilyesmiről szó sem esett.

A legjobb egypercesek

A traileriparnak megvan a maga kitűntetése is, a Golden Trailer Award elnevezésű díjat idén májusban már hatodszorra adták át ünnepélyes keretek közt Los Angelesben. Az elismerést tizenhét különböző kategóriában osztják ki, így többek közt külön díjat kap a legjobb romantikus film, illetve a legjobb akciófilm előzetese, de a legjobb eredeti, csak az előzeteshez készülő filmzene szerzőit is jutalmazzák.

A Golden Trailer Award egyik legérdekesebb kategóriája a Golden Fleece, amely a legrosszabb filmekből készült legjobb előzeteseket díjazza. Idén egy heveny fejfájást és aluszékonyságot okozó unalmas thriller, a Fehér zaj előzetese nyerte ezt a kategóriát, míg tavaly például a Titanic Filmfesztiválon is bemutatott, szürrealista mese, a Northfork trailere diadalmaskodott.

Idén a nyertesek közt volt még a Világok harca, a Nyílt tengeren-, a Collateral - A halál záloga-, A hosszú jegyesség-, és a Fahrenheit 9/11 című film előzetese is, a legjobb külföldi trailernek járó kitűntető címet pedig a Repülő tőrök klánjának előzetesét készítő csapat vihette haza.

Cikksorozatunk második részében a magyar filmelőzetesekről lesz szó.