Megélhetési szinkron ötszázezerért

Az egész szinkronügyet Galbenisz Tomasz robbantotta ki a Madagaszkárban felénekelt dallal, amiért csak húszezret kapott, ahogy a szerződésben állt, de plusz jogdíjt a siker miatt sem adtak. A papíron 1000-1500 színészt érintő, április 10-én kezdődő szinkronsztrájk idején hívták fel a figyelmünket többek között a titokzatos nagyváradi szinkronstúdióra, ami "elviszi a színészeket Magyarországról". Ezt mindjárt az elején pontosítanánk: heti rendszerességgel tizenöt-húsz ember megy le, hogy kétszer-háromszor nyolc órát dolgozzon a Nagyváradon található stúdiókomplexumban.

A feszültség oka az ellenoldal, pontosabban az általunk megkérdezett budapesti stúdióvezető, Völgyi László szerint, hogy személyeskedő hangvételben követelnek magasabb gázsit maguknak a magyar szikronszínészek, pedig, mint mondja, a gyártók adott költségvetéssel dolgoznak: tévéfilmnél 300 ezer forintból, mozifilmnél 1,2 millióból. Az egyik szinkronszínész elárulta, valóban van olyan budapesti stúdió, ahol nem nézik jó szemmel, hogy Nagyváradon is dolgozik, de olyanról is hallott, aki ultimátumot kapott, döntse el, Nagyváradon vagy Budapesten szinkronizál.

"Kezdetben baráti alapon segítettünk az igazgatónak rendezőket, dramaturgokat és technikai szakembereket szerezni Nagyváradra - mondta Völgyi, aki annyira felháborodott a szinkronosok követelésein, hogy összehozott nekünk egy találkozót Nagyváradon a Zone-stúdió igazgatói szobájába az igazgatóval, Bárány Sándorral és a művészeti vezetővel, Tarján Péterrel, aki egyben szinkronszínész is. Völgyi az utazás alatt elárulta: "a nagyváradiak nagyon gyorsan leköröztek minket, mivel sokkal jobb körülmények között, sokkal profibban tudnak dolgozni".

"Az az érzésük, hogy elvesszük a munkát Magyarországtól, pedig mi munkát viszünk Magyarországra" - foglalta össze kávéosztás után Bárány Sándor, a Zone szinkronstúdiójának igazgatója, aki magyar színészekkel készítteti a Zonemedia Magyaroszágon sugárzott csatornáinak (köztük a Zone Romantica, Zone Reality, MGM, Cartoon Network, Discovery Channel) filmjeit. Az igazgató a kezdetek kezdetén saját kocsijával ment fel Pestre a színészekért, majd hozta őket Nagyváradra. "Most már buszokkal járnak, és jönnek rendesen, hisz csak három óra az út, és itt mindent megkapnak" - magyarázta.

Nincs felesleges fikusz

A nagyváradi stúdión kívülről nem látszik, hogy egy hatalmas szinkrongyár, és belülről is egy lepukkant irodaház benyomását kelti, amit mindenféle filmes plakátokkal és matricákkal ellensúlyoznak. Letisztult design - fogalmazhatnánk meg finoman, amit látunk, mivel minden irodában csak a legfontosabb kellékeket találjuk, sehol egy felesleges rádió, újság vagy fikusz. Megérkezésünkkor öt stúdióban dolgoznak párhuzamosan a színészek. És a beígért fiatal egyetemista lányok a szinkronrendező dolgát végezték: három műszakban instruálták a színészeket.

Nagy mosollyal és gyerekeiről készült képekkel érkezik meg a Nagyváradon aznap debütált Hámori Eszter az igazgatói szobába az első szinkronizálás befejezése után: "Sokkal kényelmesebben és gyorsabban lehet dolgozni, ráadásul emberszámba vesznek. Otthon belefásult a szinkronszakma - mondja, majd hozzáteszi a legfontosabb érvet: Ötezret kifizetek csak a parkolási díjért Budapesten." Hány filmet készít most a hétvégén? "Nyolcat és egy hangalámondást" - válaszolja a színésznő, aki Teri Hatcher magyar hangja a Született feleségeket kivéve, ugyanis a sorozat idején szült. "Amikor 18 évesen Sinkovits-csal és Bástival szinkronizáltam, akkor 200 forintot kaptam tekercsenként, most 300-at." Nagyváradon nem tekercsenként fizetnek, hanem karakterenként egy forintot kapnak a színészek, ami elsőre nem tűnik soknak, főleg, hogy egy főszerep tízezer karakter körül van, viszont egy nap képesek akár öt filmnyi szöveget is felmondani, amiért ötvenezer forint körüli összeg jár.

Nagyváradi know-how

A Zonemedia saját szinkronstúdiót épített Nagyváradon, hogy a Magyarországon és Romániában működő 12-12 csatorna szinkronjait és feliratozásait olcsóbban végezze. Romániában csak a mesecsatornákat szinkronizálják, minden mást feliratoznak. A stúdió nem nyereségérdekelt, így önköltségi áron gyártják le a munkákat, sok pénzt megspórolnak azon, hogy nem külsős cégeket dolgoztatnak. Egy film szinkronja ezért itt legrosszabb esetben 175 ezer forint, ez Magyarországon 300 ezerbe kerülne.

Havi 14 000 percet szinkronizálnak hat stúdióban, amit csak három nyolcórás műszakban lehet megoldani. A stúdió teljesen alárendeli magát a Magyarországról érkező színészeknek, akik akkor dolgoznak, amikor csak akarnak: míg Vári Attila megérkezik este, és reggelig folyamatosan dolgozik, majd hazamegy, a kényelmesebbje megjön pénteken este, elfoglalja a számára fenntartott szállodai szobát, és vasárnap estig dolgozza le a kétszer-háromszor nyolc órát. "A seggünket is kinyalják" - mondta az egyik mellékszerepeket felmondó színész a nap végén: az utazási költségeket, a szállodai szobát és az étkezéseket is állják. (Ezt mi is tanúsíthajtuk: részünk volt egy nagy halászlés, haltepertős kajálásban mézes pálinkával kísérve.)

Egy hétvége: 15 film

A stúdiót öt éve építették fel, miután a Zone megkereste Bárány Sándort, aki új gyártási folyamatot dolgozott ki a szinkronhoz. A próbamunka után minden pénzt megadtak ahhoz, hogy beinduljon a stúdió. Azóta Törökországban is épített szinkronstúdiót Bárány, de hasonló rendszerben dolgoznak Varsóban, Prágában, Szófiában, és nemsokára Budapesten is. Ez utóbbiban csak a hanganyagot rögzítenék, míg a vágást és az utómunkát a nagyváradiak készítik majd el.

"Elkezdtünk fejleszteni egy technológiát, amivel elértük, hogy gyorsabban tudunk dolgozni, így a színésznek sem megy el várakozással az egész napja" - mondta Bárány, aki szerint kevesebbet kapnak itt, mint Magyarországon, de mivel karakterre fizetnek, így jobban járnak. "Magyarországon egy nap alatt egy filmet tudnak leszinkronizálni, itt ötöt minimum" - teszi hozzá az igazgató.

A pesti színészek lejönnek Nagyváradra, és megcsinálnak egy hétvégén 10-15 filmet (száz-százötvenezer forint). És hogy érik ezt el? A színész egyedül dolgozik, nem kell összehangolni a felvételeket a kollégáival, mint itthon, hanem bemegy, és felmondja a saját mondatait, a többit megoldják az utómunkálatok során. "Ha a londoni filharmonikusokat össze lehet tenni hatvan hangsávból, akkor mi ezt is megoldjuk" - jegyzi meg Bárány.

Hangot cserélsz

A magyar szinkronosok egyik alapvető követelése (a többi a keretesben), hogy csak harmincmásodperces tekercsekkel szeretnének dolgozni. "Tényleg van olyan stúdió, ahol játszanak a tekercsek számával, és 30 másodperc helyett 45-70 másodpercre szedik szét a filmet, de így is 20-25 tekerccsel végeznek egy óra alatt, ami átlagban 4000-5000 forintos óradíjat jelent" - ismerteti a másik oldal érveit Völgyi. A nagyváradi módszer ennél tisztább viszonyokat teremt, hiszen karakterre fizet és nem tekercsre, mindenki annyit kap, amennyit dolgozik, magyarázta Völgyi.

A szinkronszínészek követelése ellen a másik érvük: a világon sehol sem fizetnek a szinkronosoknak jogdíjat a munkájukért: "A Warner Bros minden filmjét mi szinkronizáljuk, és itt mindenkinek alá kell írnia egy papírt, amiben le kell mondania a szerzői jogáról" -mondja Bárány. - "A filmgyártóé a jog. Ők matematikailag veszik a művészetet: te csak egy hangot cseréltél le."

"Aki sokat szinkronizál, az nagyon jól megél belőle" - állítja a stúdió egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínésze, a Zone művészeti vezetője, Tarján Péter. A pontos számot firtató kérdésünkre nem válaszolt, de a havi ötszázezer forintos tippünkre rábólintott. De persze ez messze van a magyar szinkronosok átlagfizetésétől. "A szinkronosok hierarchiájának a legalján lévő tömegesek százezer forintot keresnek, mivel ők 1500 forintot kapnak egy órára. Az átlag kétszázezret keres egy hónapban" - állítja Völgyi, aki szerint 250-300 használható szinkronszínész van Magyarországon. Nos, abban igazuk van, hogy hetente 10-15 színész így megkeresi Nagyváradon mások egyhavi bérét, de a színészek is cserélődnek, átlagban 60-80 színész megy le havonta a Zone-stúdióba.