Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Vox cikkek
Ha már három nagy nevet megemlítettük, ne menjünk el a háttérmunkások mellett sem! A történethez nagy reményeket fűzhetünk, hiszen a forgatókönyvet Bill Marsilii mellett az a Terry Rossio jegyzi, akinek A Karib-tenger kalózainak második részét és a zseniális Shreket köszönhetjük. Története most is cselesebb, mint első pillantásra tűnik, hiszen a thriller műfaji keretein belül egy szép szerelmi szál adja a film valódi magját. Külön érdekesség, hogy a forgatókönyv minden idők egyik legmagasabb jogdíj-áráért, ötmillió dollárért kelt el.
A déja vu érzése vezeti el az ATF (alkohol-dohány-és lőfegyver) -ügynököt, Doug Carlint (Washington) egy megrázó bűntényhez. Egy New Orleans-i komp felrobbantása után hívják a helyszínre, hogy bizonyítékokat keressen. Az ügy viszont olyan óriási méretűre duzzad, hogy ártatlan életek százait kell megmentenie.
Katrina közbeszólt
Ahogy Carlin egyre jobban belemerül a nyomozásba, mind az idő, mind a tér megkérdőjeleződik. A történet egyúttal egy visszafelé elmesélt love storyvá is válik. Felfedezi ugyanis, hogy valamiféle rejtélyes kapcsolatban áll azzal a nővel, akinek a múltja a jövőt szétromboló katasztrófa megállításának kulcsa. Denzel WashingtonA 2005-ös New Orleans-i forgatás meghatározó momentuma volt a Katrina hurrikán tragédiája. A katasztrófa pár héttel a gyártás kezdete előtt történt, a produkció ekkor úgy döntött, új helyszínt keres, végül három hónappal a hurrikán után mégis New Orleansban kezdték meg újra az előkészítést. Sőt az alkotók, Tony Scott, Denzel Washington, Val Kilmer és James Caviezel sajtótájékoztatón tették közzé, hogy szeretnének munkalehetőséget nyújtani a lakosságnak és szándékukban áll a Katrina-sújtotta New Orleanst a filmbe is beépíteni. "A Katrina hurrikán minden képzeletet meghaladó tragédia volt. Először megrettentünk a várható körülményektől, de hamar beláttuk, nekünk is segítenünk kell a bajbajutott embereken. Ennek egyik lehetséges módja volt, hogy a filmet az eredetileg elképzelt helyszíneken forgassuk le" - emlékezik vissza Washington.
Denzel egója működésbe lép
A Déja Vu a producer és a rendező hatodik közös munkája, olyan előzményekkel, mint a Top Gun vagy a A közellenség. A producer szerint a film ötlete mellett egyszerűen nem lehetett elmenni: "Úgy éreztük - magyarázza Bruckheimer -, hogy a Déja Vu óriási drámai lehetőségeket rejt a szerelmi történetet körülölelő bonyodalmak miatt. Az ötlet, hogy valakit visszahozhatunk az életbe, csodálatos. Tony Scott rendezői jelenléte pedig biztosíték az izgalmas akciójelenetekre. Tony óriási művészi ambícióval fordul a film vizuális megformálása felé. Ezért is kértem fel - mondja, majd hozzáteszi - Úgy alkalmaztuk filmre a forgatókönyvet, hogy az autós üldözéseknél és a kompos jeleneteknél megmutathassuk a legizgalmasabb New Orleans-i helyszíneket."Ezt maga Denzel Washington is igazolja, amikor a forgatáson megtapasztalt félelmeiről mesél: "Egyszer a Mississippi-híd alatt forgattunk. Ahhoz, hogy lejussunk, át kellett másznunk a korláton, mindezt százhét méteres magasságban. Láttam, ahogy Tony Scott is átmászik a szélén, de persze sziklamászói tapasztalattal. Ekkor lép működésbe az ember egója, a hitemet tettem ekkor próbára, de jó szórakozás volt és nagyon izgalmas."
Szerelem, nyomozás, időutazás
A nyomozás később elvezeti Doug Carlint a film legérdekesebb helyszínére, a titkos időlaboratóriumba, ahol különleges eseményekről tárolt anyagokat nézhet meg. "Los Angelesben építettük meg a labort - magyarázza Bruckheimer - és azt kértem Chris Seagers látványtervezőtől, hogy legyen high-tech hangulata, de ugyanakkor kábelek meg drótok szőjék be." A különleges labor ötlete azon a jövőre vonatkozó elképzelésen alapul, mely szerint életünk sok helyszínén megfigyelőrendszer rögzíti az eseményeket. A hurrikán előtt New Orleans számos pontján adottak is voltak a térmegfigyelő kamerák.A laboros jelenethez rengeteg, összesen ötszáz órányi anyagot használtak fel. Különböző alapanyagok és kamerák használata tette lehetővé, hogy a sztori különböző szintjei vizuálisan és stilárisan is elkülönülhessenek, és ezáltal mégis egységet alkossanak. Egy szerelmi dráma, egy nyomozás és egy időutazás egyetlen történetben. Bruckheimer egyszerűen fogalmazza meg a filmmel kapcsolatos elvárásait: "Mindketten ugyanazt a célt tűztük ki magunk elé a filmmel. Hogy amikor a fények kialszanak, a néző egy másik világba merüljön, a déja vu világába."
A cikk - Vörös Adél írása - a VOX mozimagazin decemberi számában olvasható