Dr. House-t azért szeretjük, mert akkora görény

Rossz doktor?

"Szeretném megköszönni ezt a díjat a főszereplőnek, Hugh Laurie-nak, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tehetségesebb íróként tűnjek fel, mint amilyen valójában vagyok, és azoknak az embereknek, akik cinikussá, dühössé és frusztrálttá tettek. Nélkülük nem születhetett volna meg Doktor House karaktere" - ezzel a nem éppen mindennapi kommentárral vette át 2005-ben az Emmy-díjat a hajdani ügyvéd, David Shore, a Doktor House című tévésorozat ötletgazdája.

Az író-producerben akkor fogalmazódott meg a széria alapszituációja, amikor - az orvosi szakzsargont mellőzve - "bekattant a csípője", és fájdalmait kivizsgálandó egy neves specialistához jelentkezett be. Lévén az orvos igencsak felkapott szaktekintély hírében állt, már az időpont egyeztetése is eltartott egy jó darabig. Csak három héten belül tudott konzultálni vele, addigra azonban a panaszai megszűntek. Ezek után Shore szükségtelennek érezte, hogy megjelenjen a rendelőben, ahová azonban - adott szó kötelez alapon - mégiscsak ellátogatott. "Az orvos hihetetlenül udvarias volt velem - emlékszik vissza a történtekre. - Eszébe sem jutott, hogy "mi a fenét keresek ott, lopom, a drága idejét, ha nem fáj semmim?" Akkor futott át az agyamon, hogy mi lenne, ha egyszer kifognék egy olyan dokit, aki mindezt a szemembe is mondaná."

Így született meg Dr. Gregory House figurája, akit kiagyalójánál, David Shore-nál jobban talán senki sem jellemezhetne: "Doktor House-nak bizonyára nagyon jót tenne, ha pszichiáterhez járna, a nézőknek azonban semmiképp. Mondhat bárki bármit, pont azért szeretjük őt, mert akkora görény." Egy másik nyilatkozatában hasonlóan kíméletlen: "Bosszant, amikor azt hallom az emberektől vagy a rajongóktól, hogy "zsémbes pasi ez a Dr. House, de aranyból van a szíve". Ezúton jelezném, hogy olyan nincs neki."

És hogy mégis miért viseli el az epés megjegyzésekkel, cinikus beszólásokkal büszkélkedő, a rendelési időben kórházsorozatokat bámuló, pácienseit gyakorta lesajnáló dokit a képzeletbeli New Jersey-i ispotály? Természetesen azért, mert zseniális koponya. "Szerintem minden, amit a doktor a sorozatban tesz, igazolható, a páciensei javát szolgálja - magyarázza a széria egyik írója, Lawrence Kaplow egy interjúban. - Cinikus megjegyzései nem feltétlenül vannak összefüggésben az orvosi tevékenységével. Nem számít, hogy mennyire szélsőséges figura, ha életeket ment." Dr. House személyében felülírja a jóságos, megértő, együttérző doktor bácsikról a közvéleményben élő képet; nem annyira a betegért küzd, mint inkább a betegségekkel szemben száll harcba, ha csatát nyer, a páciens is meggyógyul. Igaz, csak mellesleg.

A Fox tévécsatorna a figurát eredetileg egy harmincas évei elején járó, vonzó ifjúban szerette volna viszontlátni, így a gyártócég és a pilot rendezőjének, Bryan Singernek a Bad Hat Harry Production névre keresztelt vállalata is ez irányban kezdett tapogatózni. Az X-Men direktorának nagyon is határozott elképzelése volt azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a szarkasztikus dokit életre keltő színész: "Elég volt a britekből - adta ki a rendező munkatársainak a sorozat szellemiségéhez méltó utasítást - már így is épp' elég van belőlük Hollywoodban, ráadásul képtelenek rendesen elsajátítani az amerikai akcentust." Követendő példaként pedig egy, a namíbiai napsugár beszűrődő fényében, a fürdőszobában felvett videofelvételre hivatkozott, amin egy jellegzetesen "amerikai", markáns arcú negyvenes színész, Hugh Laurie szerepelt.

Az angol beteg

Aki persze születését tekintve brit, méghozzá - külföldiek számára - nagyon is klasszikus értelemben. Az evezésben olimpiai bajnokságot nyerő orvos apától származó, skót ősökkel is büszkélkedő Hugh Laurie elit neveltetésben részesült. Előbb a híres etoni középiskolát, majd az előkelő Cambridge Universityt abszolválta antropológia és régészet szakon. Elmondása szerint az említett szakpárra csupán azért esett a választása, mert elég könnyűnek tűntek ahhoz, hogy mellettük büntetlenül napi nyolc órát tölthessen a vízen a cambridge-i evezősök oszlopos tagjaként. A később hivatását képező színházzal az egyetemi színpadon ismerkedett meg, aminek előbb állandó szerzője, majd színésze is lett olyan iskolatársakkal az oldalán, mint egykori szerelme, Emma Thompson vagy gyermekei keresztapja, Stephen Fry.

Laurie-t - bár Amerikában teljességgel ismeretlen volt - hazájában, Nagy-Britanniában az egyik legnépszerűbb komikusként, a Fekete vipera című széria sztárjaként jegyezték. Amikor a Dr. House szerepére jelentkezett, nem táplált túlzott reményeket, amit mi sem bizonyított jobban, mint hogy szent meggyőződése volt, tulajdonképpen az egyik mellékszerepre castingol; egy olyan kellemetlen figura, mint a New Jersey-i orvos csak szárnysegédje lehet a szimpatikus főszereplőnek, Dr. Wilsonnak. Hogy "túlkorosként" és britként Laurie mégis bekerült a Doktor House produkcióba, nem kis színészi teljesítményre vall. A lelkendező kritikák is elsősorban az ő személyének tudják be, hogy a széria ekkora sikert aratott. "Egy rakás orvosi szakkifejezést kell eldarálnia tökéletes amerikai angolsággal - indokolja Katie Jacobs, a show egyik producere Laurie 2006-os Golden Globe-díját -, ráadásul egy mankóval a hóna alatt rohangál le-föl." Merthogy Dr. House karakterének egyik szembeötlő vonása a sántasága. Egy a combját érintő érelzáródást követően az izmai teljesen elhaltak, így fájdalomcsillapítókon tengődik, hatás(talanság)uk nem kevés szerepet játszik abban, hogy mikor, mit és éppen kinek szól be. Ennek köszönhetően a rendező, Bryan Singer Laurie-t állítólag csak úgy instruálta a felvételek alatt, hogy "ez most egy olyan jelenet, amiben egy Vicodin van benned, itt viszont kettő, ebben pedig még nem vettél be egyet sem."