Scorsese visszavette a Keresztapát Hongkongból

A 2004-es év egyik legnagyobb durranása volt a hazai mozikban a Szigorúan piszkos ügyek című hongkongi film: nagy nemzetközi diadalút után érkezett Magyarországra, és itt is sokakat lenyűgözött csavaros sztorijával. Az év végi toplistákon szinte minden mozis lapnál ott szerepelt 2004 legemlékezetesebb filmjei között. Sőt, még - a hazájában elért siker következtében készült - két folytatása is bemutatásra került itthon, mégha kevesebb visszhanggal is tették. Így sokan nagy lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy maga a nagy Martin Scorsese készíti el az amerikai remake-jét. Ráadásul nem is akármilyen szereplőgárdával, ugyanakkor jó néhány dologban nem az eredeti film nyomvonalát követve. Scorsese ezzel tulajdonképpen visszavásárolta Francis Ford Coppola Keresztapját a hongkongi filmipartól Hollywoodnak, mondták többen, hiszen ez volt a Szigorúan piszkos ügyeket ihlető film, ami a maffia, vagyis a triádok területén játszódik.

Tégla a tégla ellen

A tégla című film története szerint egy fiatal bostoni ír maffiózó, Colin (Matt Damon) felvételizik a rendőrakadémiára, és így épül be hosszú évek munkájával a szervezett bűnözés elleni ügyosztályra. Ugyanakkor a rendőrség is beépít egy téglát az ír maffiába: Billy (Leonardo DiCaprio) feladata az ördögi gengszterfőnök, Costello (Jack Nicholson) felügyelete. Mindketten példásan teljesítik a tőlük elvártakat, és hamar magasra jutnak a ranglétrán a két szervezetben. Mindkettejükről csak a főnökük tudja, valójában kicsodák, és olyan hosszú éveket töltenek már el téglaként, hogy néha maguk sem biztosak abban: zsaruk-e, vagy gengszterek. Egy akció során azonban mindkét helyen világossá válik a vezetők számára, hogy beépített kém került a szervezetbe, és ki mást bíznának meg a megtalálásával, mint a legjobb embereiket? Így Colin és Billy feladata: egyszerre keresni az új "munkahelyükön" a beépített embert (azaz saját magukat), és régi megbízóik parancsára rájönni, kit épített be az ellenfél a túloldalra (azaz megtalálni a másikat). Aki előbb sikerrel jár, az életben maradhat.

Az amerikai forgatókönyv elkészítője, William Monahan (író-újságíró, eddigi egyetlen filmes munkája a Mennyei királyság szkriptje) a Szgiorúan piszkos ügyek mindhárom részének cselekményét beépítette kisebb-nagyobb mértékben a saját verziójába, és amerikai viszonyokra ültette át a történetet. A forgatókönyv pedig hamar megtalálta Martin Scorsesét, aki a kezdeti ódzkodása ellenére a teljes könyv áttanulmányozása után lelkesen igent mondott. "Nem rendezek semmilyen remake-et, mondtam, de aztán elolvastam, és annyira más volt, és annyira gyönyörűen volt megírva, és annyi mindent kezdtem el érezni rögtön a benne szereplő figurák iránt - még a rosszfiúk iránt is -, hogy nem volt kiút. Nem volt más lehetőségem" - meséli a rendező, aki ezzel a döntésével az életművében is egy érdekes fordulatot hajtott végre. Az utóbbi idők nagy költségvetésű, Oscarra pályázó szuperprodukciói (New York bandái, Aviátor) után visszatér ahhoz a műfajhoz, amelynek ő az Aljas utcákkal, a Nagymenőkkel, a Casinóval már igazi klasszikusa: a maffiafilmhez.

Scorsese részéről nem volt szándékos ez a visszatérés, sőt nem is nagyon akart már több gengszterfilmet forgatni. "De aztán rá kellett jönnöm, hogy még most is lenyűgöz annak a játéknak a természete, amely az ilyen típusú figurák között zajlik, legyenek akár rendőrök, vagy gengszterek, és az, ahogyan eljutnak a végzetükig - magyarázza. - Mindig is vonzódtam azokhoz a történetekhez, ahol a szereplők elkövetnek egy meggondolatlan hibát, mondjuk megölnek valakit, de az is lehet, hogy csak nem válaszolnak egy telefonra, és ez végzetesnek bizonyul. Egy rossz pillanat, egy rossz mondat, és a sztori hátralevő részében a hős már végig ezért fizet."

Mocskos zsaruk és tiszta gengszterek

Azok után, hogy elterjedt a hír, a filmet Scorsese rendezi, nyilván nem akadtak már különösebb anyagi gondjai a produkciónak. A gyártásba beszállt Brad Pitt filmes cége is, így sokáig terjedt a pletyka, hogy a két főszereplő egyikét a szőke sztár alakítja majd, de végül Pitt (ex-nejével és üzlettársával, Jennifer Anistonnal együtt) csak a produceri teendőket vállalta A tégla körül, azt is többedmagával. Így a két főszereplő személye nyitott kérdés maradt, igaz, inkább csak az egyiké, hiszen szinte mindenki biztosra vette, Scorsese ismét együtt dolgozik majd új kedvencével, Leonardo DiCaprióval, csakúgy, mint az elmúlt két filmjében. (Sőt, egy ideig úgy tűnt, a régi kedvence is beszáll a produkcióba, de aztán végül Robert De Niro ismeretlen okokból elállt a dologtól.) DiCaprio pedig nem habozott újra közös filmbe vágni Scorsesével, akinek sokat köszönhet: igazából az ő rendezései vezették át az egykori tinibálványt az érett színészek közé, és ez azóta már egy Oscar-jelölést is eredményezett. "A szerepem egy nagy sakkjátékosé: egy félig jó zsaru, aki beszivárog az alvilágba, és folyamatos játszmákra kényszerül mindkét irányba" - magyarázza DiCaprio. A másik főszereplőt az a Matt Damon alakítja, aki A tehetséges Mr. Ripley-ben már bizonyította, hogy jól alakít önmagukat álcázó, ártatlan tekintetű rosszfiúkat, és akinek ezúttal sem lesz más a feladata, hisz a rendőrségbe beépülő maffiózóként folyamatosan hazudnia kell a tisztes polgári életet.

Az első fontos eltérés az eredeti filmtől az, hogy míg ott csak kettő, addig A téglában három főszereplő van: a harmadik nem más, mint az ír maffia ördögi főnöke, Costello. (A Szigorúan piszkos ügyekben a maffiafőnök ugyanolyan párja és ellenfele a rendőrfőnöknek, mint a két főhős egymásnak - és ott mindketten csak mellékszerepet kaptak.) Az pedig, hogy ez a karakter ilyen kiemelt helyzetbe került, egyetlen dolognak köszönhető: az őt játszó színésznek, Jack Nicholsonnak. "Mikor először megkerestek, gyorsan nemet mondtam, mert nem tetszett a szerep - meséli Nicholson. - Aztán jött győzködni személyesen Marty (Martin Scorsese - a szerk.) és Leo, én pedig azt mondtam nekik: 'Szeretnék veletek dolgozni, mindig is szerettem volna. De nem vállalhatom el a munkát csak azért, mert tetszik a közös film ötlete. Ahhoz egy olyan szerep is kéne, ami megmozgatja a fantáziámat." Scorsese és DiCaprio pedig ennek hatására úgy döntöttek: átalakítják a forgatókönyvet, és helyet hagynak Nicholson számára egy nagyobb szerephez, amit már elfogadott a sztár. Annál is inkább, mert az utóbbi időben forgatott vígjátékai (Ki nevel a végén, Minden végzet nehéz) után vágyott egy igazán negatív szerepre, és mert még nem forgatott Scorsesével.. "Ahhoz pedig nem kellett túlságosan sokat játszanom, hogy megformáljak egy keleti parti, ír származású fickót" - nevet a New York-i születésű Nicholson, akinek ír felmenői is vannak.

De A téglában nemcsak a főbb, az apróbb szerepekre is jutott épp elég sztárszínész. Olyanok, mint a rendőrfőnököt alakító Martin Sheen, aki egykori nagy mozisikerei (Apokalipszis most, Tőzsdecápák) után mostanában tévében, Az elnök emberei főszerepében látható; vagy Alec Baldwin, aki már az Aviátorban is dolgozott együtt Scorsesével, és aki az Amerika kommandóban brillírozott. Baldwin a különleges ügyosztály egyik nyomozóját alakítja, csakúgy, mint Mark Wahlberg. "A szerepemről nem mondhatok még semmit - meséli Wahlberg, aki nem látta az eredeti hongkongi filmet. - De azt elárulhatom, hogy az általam játszott fickó az egyetlen igazán jó zsaru a filmben. És Marty teljes szabadságot adott a megformálásához, ami nagyon jól hatott rám Megkérdeztem, hogy megnézzem-e, de Marty azt mondta, nem sok köze van ahhoz, amit mi fogunk csinálni". Mindez csak azért érdekes, mert Scorsese is azt nyilatkozta, hogy nem nézte meg a Szigorúan piszkos ügyeket. ("Ez a film nem egy remake lesz, hanem egy eredeti alkotás, amely történetesen egy kínai filmtrilógia alapján készült.") Így nehéz viszonyítani.

Egy keresztapa visszautasíthatatlan ajánlatai

A film cselekménye Bostonban játszódik, így a forgatást is itt tervezték lebonyolítani. Úgy tűnt tehát, Martin Scorsese egyetlen film erejéig elhagyja imádott szülővárosát és örök múzsáját, New Yorkot. Végül a kedvezőtlenebb bostoni adóterhek miatt csak a legszükségesebb részeket vették fel ott, a film nagyobbik részét New Yorkban. A 2005 áprilisától szeptemberéig tartó forgatás során csak kétszer három hétre költözött át a stáb Bostonba: egyszer június elején, és egyszer augusztus végén. Ám mielőtt még a felvételek megkezdődtek volna, Matt Damon kutatásokat végzett a szerepéhez: egy rövid ideig a Massachusettsi Állami Rendőrség bostoni rendőrirodáján dolgozott, és részt vett járőrözésben, drograzziában, továbbá megtanítottak neki néhány alapvető viselkedési szabályt, és olyan módszereket, mint hogy miképpen lehet leghatékonyabban ártalmatlanná tenni egy gyanúsítottat.

Damonnal nem is volt baj a forgatáson, annál inkább Nicholsonnal: állítólag szinte mindennap átíratta a forgatási naplót, és sokszor nyomást gyakorolt Scorsesére, hogy az ő elképzelései szerint alakítsák a figuráját, és annak befolyását a többi karakter életére. Nicholson ugyanis Costellót a megtestesült gonoszság mintaképeként akarta megjeleníteni, és ennek eléréséhez semmilyen eszköztől nem riadt vissza. Például szexjeleneteket rakatott be magának a filmbe, mégpedig durvákat: elképzelése szerint az ilyesfajta gonoszokat sosem látjuk szex közben, pedig az is ugyanúgy jellemző rájuk, abban is ugyanúgy megmutatkozik a brutalitásuk. Szexuálisan is gonosz akart lenni, Scorsese pedig törhette a fejét aztán, hogyan vágja meg a "pucér táncosnők seggéről kokaint szívunk" típusú jeleneteket. Az utókor persze könnyen lehet, hogy igazolni fogja Nicholsont, de tény, hogy tönkrevágta az eredeti film tökéletesen kidolgozott viszonyrendszereit.

Ami még további gondot okozott a forgatáson, az Scorsese maximalizmusa: nála minden egyes háttérben álló lámpavasnak pontosan a helyén kell lennie, és akárhányszor képes újra felvenni egy-egy jelenetet, ha nem elégedett vele. Emiatt néha időzavarba is került a stáb, no és a tervezett költségvetést is sikerült túllépni (végül kilencvenmillió dollárnál állt meg a végösszeg). További érdekesség, hogy a film technikai tanácsadója rendőrügyekben az a Tom Duffy volt, aki korábban harminc évig dolgozott a szervezett bűnözés elleni osztályon Bostonban, és aki maga is részt vett a Costello mintájául szolgáló legendás dél-bostoni gengszter, Whitey Bulger elleni nyomozásban.

Scorsese hatvannégy évesen (és továbbra is Oscar nélkül) ismét letett az asztalra egy maffiafilmet, mint alkotói pályája szinte minden évtizedében, de nemcsak emiatt érzi úgy, hogy nem változik a rendezői személyisége: "Azt szokták mondani, az ember egyre egyszerűbben dolgozik, ahogy öregszik. Látom is ezt jó néhány rendező életművében: John Huston, Luis Buńuel, Robert Altman, Woody Allen. De ha magamra nézek, nem látok változást. Nincs még egy olyan dolog, mint az egyszerűség. Az egyszerűség a legnehezebb." Talán ha idén egyszerűen csak nyerne egy Oscart.

A cikk - Villányi Dániel írása - a VOX mozimagazin októberi számában olvasható