Zsidók a Karib-tenger kalózai?

A holtak kincse

Index

2006. szeptember 18., hétfő 11:48

Múlt héten a Karib-tenger kalózai: A holtak kincse átlépte az egymilliárd dolláros bevételi határt, így a Disney családi moziját már csak James Cameron Titanicja és a Gyűrűk Ura: A király visszatér előzik meg a minden idők legtöbb bevételt elért filmjeinek listáján. A holnap esedékes "Beszélj úgy, mint egy kalóz" - nap alkalmából egy zsidó lap beszámol egy még kiadatlan könyvről, ami szerint a Karib-tenger kalózai a Johnny Depp által alakított Jack Sparrow-val az élen zsidók lehettek.

"A zsidó kalózokról szóló történetek ezer évre nyúlnak vissza, a hollywoodi filmek viszont úgy tesznek, mintha ezek meg sem történtek volna. Köztudott, hogy Hollywoodban elhallgatják a kalózok zsidó származását" - olvasható a Jewishjournal.com-on. A cikk szerint a filmekben a kalózok szereotípiájának a bogaras angol tengerész felel meg, akit gyilkos indulat fűt.

Ezzel a tévképzettel Ed Kritzler 2007 elején megjelenő könyve számol majd le, ami az inkvizíció miatt kalózkodásra kényszerült zsidókról szól. "Miután a zsidó kalózokat kirúgták Spanyolországból 1492-ben, a kalandvágyóbbak nekivágtak az új világnak" - nyilatkozta a még cím nélküli írás szerzője.

International Talk Like a Pirate Day

A nemzetközi "Beszélj úgy, mint egy kalóz" - napot 1995-ben találta ki viccből két amerikai John Baur és Mark Summers, akik erre a célra szeptember tizenkilencedikét jelölték meg. Az ünnepnek semmi köze az online kalózokhoz, hanem ahogy a neve is elárulja, ezen a napon mindenkinek úgy kellene beszélnie, mint egy kalóznak. A "Beszélj úgy, mint egy kalóz" - nap 2002-ben vált népszerűvé, amikor az ötletgazdák levelet írtak Dave Barry amerikai humoristának, és a Karib-tenger kalózainak megjelenése további lendületet adott a kamuünnepnek.

Kritzler negyven éve tanulmányozza a zsidó kalózok történetét, ami a keresztes háborúkig vezethető vissza. A szerző szerint a kalózok ma azért népszerűek, mert "a konformitás világában mertek a saját fejük után menni. Mindenkitől függetlenül alakították a saját identitásukat, fittyet hányva a társadalmi szabályokra és formaságokra." A zsidó kalózok pontos számának megállapítása azonban lehetetlen, ugyanis sokan közülük áttértek a kereszténységre, és a zsidó vallást csak titokban gyakorolták.

Bosszú az inkvizícióért

Míg néhányan közülük azért raboltak, hogy a száműzött spanyol zsidókon segítsenek, Kritzler szerint a többiek az inkvizícióért akartak bosszút állni. Egyikük Moses Cohen Henriques volt, aki segített megtervezni az egyik legnagyobb Spanyolország elleni rablótámadást. 1628-ben szállt hajóra a holland Piet Hein admirálissal, aki korábban négy évet töltött egy spanyol hajón rabszolgaként. Henriques és Hein Kuba mellett állomásozó spanyol hajókra szökött fel. Az új világból érkező aranyat és ezüstöt dézsmálták meg, aminek értéke a cikk szerint nem marad el a Disney kalózfilmjének egymilliárd dolláros jövedelmétől. Henrique később egy saját kalózszigetet alapított Brazília partjaihoz közel, és bár a rablásokban játszott szerepe lelepleződött, soha nem kapták el.

Egy másik zsidó kalóz, Jean Lafitte, kalózkirályságot alapított New Orleans mocsaraiban, és az 1812-es angol-amerikai háborúban ezer ember élén vonult a csatába. Később elkergeték New Orleansból, és Texashoz közel, Galvestone szigetén vert tanyát. A Mexikó függetlenségért folytatott háborúban a mexikóiak arra bíztatták Lafitte-et, hogy csapjon le a spanyol hajókra, és cserébe tartsa meg a zsákmányt. Ehhez képest a Lafitte történetét feldolgozó filmben, az 1958-es The Buccaneer-ben nyoma sincsen a kalóz zsidó származásának, jegyzi meg sajnálkozva a Jewish Journal.