Focista az űrben

Nehéz elhinni, hogy van, aki komolyan veszi ezt a filmet. Igen, ez egy képregényadaptáció, igen az eredeti, 1936-os filmváltozatot követi, igen, gyárilag ilyen béna. A produkció a rajzolt történetekhez vonzódó, akarva-akaratlanul kultgyáros Dino De Laurentiis nevéhez fűződik. Ő volt a producere egyebek közt a "pénzes szemét"-műfaj keresztanyjának számító Barbarellának, de a Conan a barbár és a Dűne is neki köszönhető.

Flash Gordon valamilyen misztikus okból többször megmozgatta a filmesek fantáziáját. A barátnőjével és tudóstársával az űrbe szabadult focista kalandja rögtön a képregény megjelenése után filmre kívánkozott. Később hétvégénkénti folytatásos mozisorozatok, rádiójátékok, regények és rajzfilmsorozatok örökítették meg a debil hős munkásságát (aki ügyes elcsípheti a Flesh Gordon néven futó szoftpornóparódiákat is).

Tisztelgés a papírmasé előtt

Az 1980-as Flash Gordon látványa megejtően durva. Annyira közel áll az 1936-os változathoz, a 35 millió dolláros költségvetés töredékéből ki lehetett volna hozna ezt a filmet (az első Star Wars volt ugye 11 milla). A dvd polírozott képminősége rendesen odatesz a kartonhatásnak, mintha a Szentivánéji álom általános iskolai előadását néznénk belecsózva.

A készítők nagyon érezték az ősscifit, szellemiségre és látványra egyaránt hűek maradtak az eredetihez. Minden jelmez és díszlet végtelenül naív, a speciális effektusok gurgulázóan röhejesek, a nagy műgonddal készített lávalámpa-felhők előtt cikázó bádogűrhajók szívbemarkolóan szépek. Ugyanennyi figyelemmel vágták egyszerre élvezhetően és "feledékeny amatőrösen" a filmet, az irreális beszólások pedig a végső lökést adják meg a visítva földön hempergéshez.

Precízen gagyi

A 30-as években a kommunisták előtt terítéken lévő rasszista para Amerikában a "sárga veszedelem" volt. Hatására az univerzum rettegett uralkodója Ming névre hallgat, akit a ceruzával kíhúzott szemű Max von Sydow alakít zseniálisan. Az épp vakációjára induló sztárfocista, a saját nevét hirdető pólóban feszítő Flash a Föld ellen irányuló intergalaktikus támadás hatására űrutazásra kényszerül, majd csírájában fojtja el hazai pályán a gonoszt.

Az összes színész a helyén van: a szexéhes hercegnő (Ornella Muti), hősszerelmes alattvalója (Timothy Dalton), a megszállott tudós, a jéghideg tábornok, a kőgeci uralkodó, a bamba focista és naív barátnője. A Shakespeare-re és Bergmanra optimalizált sztárok ugyanúgy halálosan komolyan veszik magukat, mint elsőfilmes partnereik, ami a habszivacs fantasy-díszletek között nem kis derűre ad okot.

A vidámság netovábbjaként ebben a filmben figyelhetők meg a modern hollywood-i filmgyártás legnyomibb földönkívüli teremtményei, a gumisapkagyárból szalajtott gyíklények. Mindezt a Queen pszeudo-pszichedelikus űrrockparódiája festi alá, amitől kikerekedik a gyöngyöző debilitás.

A szélesvásznú DVD-kiadás külön tréfából "5.1-es hanggal" örvendezteti a házimozi-barátokat, ami a valóságban annyit tesz, hogy kábé 5-ször áthúzták a leghangosabb effekteket a hátsó csatornákra is. Extraként mindössze az eredeti előzetes érhető el, de még így is a május-júniusi időszak magasan kiemelkedő kiadványának mondható.