Natália
-3 °C
8 °C

Vader élt, Vader él, Vader élni fog

2004.10.02. 14:35
Akár szégyen, akár dicsőség, be kell vallanom, hogy a Csillagok háborúja főcímzenéje sokkal inkább megindít, sokkal inkább előhozza belőlem az egyenes gerincű pátoszt, mint mondjuk a Himnusz. Ez van. Gyanítom, hogy ezzel nem vagyok egyedül, sőt hogy sokan vagyunk, és az ilyen emberek nyilván szeretnék birtokolni valamilyen adathordozón a magánhimnuszukat, vagy még inkább az egész eposzt, amit jelöl, tehát azzal nem lehet mellényúlni, ha kiadják a trilógiát DVD-n, díszdobozban.

kell-e a háztartásba SW-trilógia, ha amúgy nem álmodunk fénykarddal?
Azok az emberek, akiknek szokásukká vált, hogy némelykor, például DVD-bemutatókon buckalakónak öltöznek, sőt az egész családjukat annak öltöztetik - ők egész biztosan megveszik az árut, úgyhogy velük külön nem is foglalkozunk többet, nem mintha lenézendő volna az ilyen hobbi, de hát őket már nem kell meggyőzni semmiről. Emiatt aztán az úgynevezett bónuszlemezt sem elemezzük, azon pont az ilyen embereknek való dolgok vannak, werkfilmek, interjúk a színészekkel, játékdemók meg effélék.

A kérdés az, hogy kell-e a háztartásba SW-trilógia, ha amúgy nem álmodunk fénykarddal.

Tekintse meg képeinket!

Jelentem, kell. Mindjárt kiderül, hogy miért. Először azonban a formátumról.

Merthogy elképzelhető, hogy van már ilyenünk videokazettán. Nos, éppenséggel nem égetően szükséges a kazettát DVD-re cserélni, az előnyök triviálisak: megfelelő hangrendszerrel nagyszerűen kihasználható a surround, rendesen követhető füllel is a csata, és természetesen a részletek is jobban látszanak - ennek azonban az az ára, hogy a számítógéppel átdolgozott tárgyak és szereplők majdnem úgy ugranak ki a képből, mint Pumukli. Az határozottan pozitív, hogy a magyar szinkrontól megszabadulhatunk, az viszont kevésbé, hogy a feliratozás hemzseg az elgépelésektől és a félrefordításoktól: a csillagromboló nem cirkáló még akkor sem, ha a Csillagok háborújának hajóosztályai eredetileg is össze vannak zavarva, és a csillagrombolókat igazából csatahajónak kéne hívni.

A Csillagok háborúja nem a jövőről szól, hanem arról, mit gondoltak a jövőről a múltban.
De ez mind nüansz. A Csillagok Háborúját időről időre meg kell nézni újra, mert egy egész világ értékrendjét tartalmazza (ez különben az eposzok feladata), és igen ajánlatos néha összehasonlítani a jelent a múlttal. Például elég sanszos, hogy ma a Birodalom szemszögéből forgatnák le az egészet, és a lázadók szövetségét, ezt a gyanús alakokból, csempészekből, szerencsejátékosokból és sivatagi parasztfiúkból verbuvált, galaxisszerte robbantgató terrorszervezetet a végén joggal és dicsőn taposnák el a lépegetők. A rend nevében. Berepülni egy katonai bázisra, maroknyi csapattal szembenézni a túlerővel, egy egész világgal, és aztán felrobbantani a főreaktort, pláne nekivezetni egy kicsi hajót egy nagyobbnak... ez ma nem hőstett, hanem terrorizmus. Casus belli. És akkor még a nőábrázolásról nem is szóltunk, pedig az is megérdemelné az alapos feminista kritikát - most. De akkor ez volt a módi, az ügyes, férfias, de mégis gyámoltalan nő. Leia Organa.

A Csillagok háborúja nem a jövőről szól, hanem a múltról, amennyiben arról szól, mit gondoltak a jövőről a múltban. És míg a távoli jövővel nem kötelező foglalkozni, addig a közelmúlttal igenis muszáj, mert aki elveszíti a múltját, az elveszíti a jövőt, sőt eltéved a jelenben. Ezért tehát akár DVD-n, akár VHS-en, akár illegálisan is, de legyen kéznél a Csillagok háborúja, és évente egyszer tessenek tartani egy sabbatot a családnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!