Xantus szerint a szadomazo mindenki életében benne van

Kisfilmekkel kezdeni a napot nem könnyű dolog, mert a magyar filmesek többnyire úgy vélik, hogy a kisfilm szükségszerűen emberi szenvedésről, szocionyomorról szól, ráadásul olyanformán, hogy a negyed órába ugyanannyi tipródást és elkeseredettséget kell belesűríteni, mint egy másfél órás nagyjátékfilmbe. 

Ezért aztán olyan hatással volt rám a bemutatott kilenc filmből három, amelyben a komolyság mellett az élet egyéb jellemzői is helyet kaptak, mint a Sátántangó vetítése közben egy dupla kávé. Lelkesültségemben ezért rögtön a vetítés után elkaptam az alkotókat. 

A vidéki Guy Ritchie

Az Ász Póker nevű vicces film esetében nem a rendező, hanem Pálfi György állt képzeletbeli mikrofonom elé, határozottan állítva: a filmet jegyző George Paulson kérte meg, hogy a nevében nyilatkozzon. Pálfi elmondta, hogy semmi köze rejtélyes nevű filmeshez, amiből arra következtettünk, hogy nyilván együtt élnek, sőt, semmi titkuk egymás előtt, mert nem volt olyan kérdés, amire Pálfi ne tudott volna válaszolni. 

A rendező egyébként a magyar vidék Guy Ritchie-jeként forgatott humoros szociobörleszket a tehetségtelen vidéki pókerőrültről. A HBO Született lúzerek sorozatának egyik darabjából megismerhetjük, hogyan zúzza magát halálra a szerencsétlen pókermániás a parabola szerelése közben, míg felesége nagy gázzal hagyja ott őt egy életre. A csatorna az akár Darwin-díjra is érdemes lúzerekről készülő sorozatának további darabjait Erdélyi Dániel, Fischer Gábor, Vécsei Márton és Bartos Péter rendezték. 

Következő filmjéről Pálfi sajnos nem tudott konkrétumokat mondani, mivel terveihez nagyságrendileg több pénzre van szüksége, mint akár a 2 millió euróból készülő Taxidermiához. A hírnek annyiban örültem, hogy a tapasztaltok alapján a rendező tud mit kezdeni a nagyköltségvetésű filmekkel. Szomorúságra csak az adott okot, hogy sem mesefilmjének terve, sem a Rejtő egyik regényéből készülő projektje nincs még a munka kezdésének közelében sem. 

Ollóval a fehérnemű felé

Szintén pozitív tapasztalatokról, és bizonytalan terveiről számolt be Xantus Jánost is, aki Szily László kollégám Etetés című könyvéből forgatott remek, ugyanakkor szürreális elemekkel dúsított filmet. Kérdésemre, hogy saját speciális érdeklődése miatt került-e a szadomazo szál a történetbe, a rendező elmondta: valóban érdekli a téma. De nem azért, mert szeretné, ha valaki bőrruhában elfenekelné, hanem mert foglalkoztatja a fájdalom és a gyönyör furcsa, de szükségszerű kapcsolata. Amely szerinte hozzátartozik az emberi természethez, és minden emberi kapcsolathoz. Szerintem is. 

Mindenesetre ollóval közelíteni egy női fehérneműhöz (hogy abból legyezőcsalit gyártson az ember) amúgy is erős szadomazo szimbólum, állította. A női bugyiból készült csali sztoriját a rendező egyébként évtizedekkel ezelőtt hallotta Jozef Króner színésztől, és örült, hogy a remek történetet beépítheti a filmjébe. Igaz, Szily László később elmondta neki, hogy klasszikus városi legendáról van szó, ami számtalan változatban létezik. 

Firtattam azt is, hogyan jutott eszébe egy olyan szórakoztató, de nem éppen megfilmesítésért kiáltó könyvet választani, mint az Etetés. Aminek kapcsán megtudtam, hogy mindez véletlenül történt. Xantus ugyanis úgy emlékezett, a beadás előtt álló pályázatához valamilyen magyar művet kell választania, és mivel a nyakán volt a leadási határidő, hirtelen ötlettől vezéreltetve leemelte Szily könyvét a polcról. 

Később kiderült ugyan, hogy választhatott volna bármilyen művet, de a rendező szerint ez pont jó volt így, mert inspirálóan hatnak rá a kényszerhelyzetek. 

Xantus egyébként sikernek értékeli a film fogadtatását, amihez hozzájárult, hogy egyetlen hétvége alatt 60 ezren nézték meg az Indexen. Ezt a nézettséget moziban sosem érte volna el, jelentette ki büszkén. De így bevételt sem produkál, jegyeztem meg, amire a rendező annyit mondott, ez a film amúgy sem a pénzről szólt. 

Érzelmek 

Lelkes voltam még Esztergályos Krisztina Variációk című filmjétől is. Különösen, hogy a kihalt szocreál szállodában játszódó sztori a hazai kisfilmes hagyományoknak megfelelően intenzív szenvedéssel kezdődött ugyan, de a második fejezetben hirtelen érdekes fordulatot vett a történet. Az Illúziók című részben a szereplők hirtelen teljesen más kapcsolatokban jelentek meg, hogy beteljesedhessenek az előzőleg elfojtott vágyaik. Az Ideál című lezáró részben pedig egy harmadik felállásban mentek végig ugyanazon a történeten a szereplők, hogy a ködös Balaton-parton végül akaratlanul is az eredeti párok és családok sodródjanak egymás mellé. 

A rendezőnő elmondta, tervezi, hogy kibontja a történetet, és nagyjátékfilmet forgatna belőle. 

A nap végén még beültem a Prima Primavera című Edelényi János-filmre, amiről a tavalyi Konyec jutott eszembe, egy kalandba keveredő öregúrral, de kevesebb akcióval, és sokkal, sokkal több érzelemmel. Mivel egy interjúidőpontom miatt a film utolsó negyed órájában távoznom kellett, nem lenne tisztességes többet mondani annál, hogy a film mélyen emberi történetet mutat be. Egy csodás utazást a bűnből a szükségszerűen tájszólásban beszélő jó emberek közé. 

Mindenesetre a film után szóba elegyedtem az ukrán kurvát alakító főszereplőnővel, az amúgy bolgár Vesela Kazakovával, hogy a szemle egyik legnagyobb megrökönyödését éljem át. A filmben akcentussal beszélő színésznőtől azt tudakoltam, hogy miként került a magyar produkcióba, de ő csak értetlenül nézett rám, míg ki nem derült: egyetlen szót sem ért magyarul. A szövegét mégis ő mondta, tudtam meg a tolmácsa révén. Egyszerűen bemagolta az egészet előre. Részt vett egy három hónapos tanfolyamon, hogy helyesen tudja olvasni a magyar szavakat, majd a tolmácsa segítségével memorizálta a szerepét, amelyet aztán esténként is átvettek a következő napi forgatásra. 

Kazakova mégsem tartotta megerőltetőnek a módszert, csak azt sajnálta, hogy így ki volt zárva az improvizálás lehetősége. Igaz, hasonló módszerrel forgatott már török nyelven is. 

A nyelvi nehézségeket enyhítette egyébként, hogy a film nagy részét Bulgáriában forgatták, mivel az egyik fő kooprodukciós partner bolgár volt. (A többi résztvevő magyar, angol és holland volt.) 

A fiatal színésznő a forgatókönyv alapján akciódúsabb filmre számított, és közben jött rá, hogy valójában egy mesés, emberi történetben szerepel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!