Viktória
6 °C
13 °C

Miért a sok meztelen nő?

2011.09.27. 16:18
| Módosítva: 2011.09.27. 16:44

Jancsó Miklós a magyar film egyik legfontosabb alakja, ma 90 éves. Miért imádta Európa? Miért szeretjük a sokszor érthetetlen metaforáit? Miért jó, hogy Kapa és Pepe elordítja a nézőknek a magyar rögvalót? Hét pontba sűrítve mutatjuk be az óriási életmű szerintünk fontos részeit, a korai filmekről azonban külön cikkben írunk.

1. Mit csinált az első filmjéig?

Az Erdélyből származó Jancsó Miklós óriási és különös családból érkezett: a városi legenda szerint rokonságában megtalálható volt Vlad Tepes (vagyis Drakula) és a dákóromán kontinuitás elméletének kidolgozója is. A család egyik fele románnak, a másik magyarnak vallotta magát, amiből volt is nézeteltérés, ráadásul anyjáék tizenketten voltak testvérek. Amikor apját a románok halálra ítélték, Magyarországra menekült. Miklós már Vácon született 1921. szeptember 27-én, majd Fehérváron élt és tanult. Ha valaki nem tudta, mit akar csinálni, akkor jogra vagy bölcsészkarra jelentkezett már akkor is, hogy időt nyerjen - mondta Jancsó. Kolozsváron kapott diplomát 1944-ben, ehhez száz koronáért egy barátja segítette hozzá. Jancsó ugyanis tanulás helyett kirándult és néprajzi gyűjtéseken vett részt.

Később jelentkezett a színművészeti főiskolára, emlékei szerint Balázs Béla beszélte rá, hogy filmezzen. Máriássy Félixtől, Major Tamástól és Szőts Istvántól is tanult. Vizsgafilmet nem tudott készíteni, mert nem jött össze rá a pénz. Az iskola után a híradósokhoz került, akikkel a vidéket járták, dokumentumfilmeket készítettek  előre megírt forgatókönyvek, igények és megrendelések alapján 1955-ig. Készített filmet Derkovits Gyuláról, Goldmann Györgyről, de József Attila egyik verséhez (Város peremén) is forgatott, amíg el nem érkezett 47 évesen első nagyjátékfilmjéhez, A harangok Rómába mentekhez.

2. Jancsó Miklós szerelmei

"Amikor Monica Vittivel készítettem filmet, akkor sem én, hanem az operatőröm bújt vele ágyba. Nem egyszer megtörténik, hogy a jóképű operatőrök megkörnyékezik a főszereplőnőket" - mondta egyszer Jancsó, válaszolva a csajozásairól szóló legendákra. Legalább négy nagyon fontos nőről tudunk az életében, és vannak sztorik a "Jancsó Miklós szerelmei" című Hernádi Gyula könyvben, bár sajnos az ebben leírtak nem fedik teljesen a valóságot.

Jancsó filmes karrierjében fontos szerepet kaptak a nők, akikről azt gondolta, hogy "tízéves együttlétekre vagyok kalibrálva". Első feleségét, Wowesznyi Katalint 1945 után ismerte meg, közös gyermekeik az operatőr Nyika és a keramikus Babus. Később a filmgyárban ismerkedett meg a Napló szerelmeimnek című filmet rendező Mészáros Mártával, közös gyerekük nem született, de adoptálta a később fotóművésszé váló Zoltánt. Olaszországba egy Giovanna Gagliardo nevű olasz újságírónő miatt költözött ki tíz évre. Először a 68-as cannes-i filmfesztiválon találkoztak Gagliardóval, aki később Pesten látogatta meg a rendezőt. Kapcsolatuk akkor indult be, amikor hónapokig készítettek elő Rómában egy Mátyás királyról szóló filmet, később több közös forgatókönyvön is dolgoztak. Ekkor készült A pacifista, a Technika és rítus, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Róma visszaköveteli Cézárt című filmek. Jelenlegi felesége Csákány Zsuzsa vágó, több mint harminc éve élnek és dolgoznak együtt, közös gyerekük Dávid.

3. Az állandó társ: Hernádi Gyula

A Jancsó-filmek legfontosabb társalkotója Hernádi Gyula író volt, aki 2005-ben, 78 évesen hunyt el (közös filmjeikben rendszeresen viccelődtek saját halálukkal). Hernádit Nemeskürty István ajánlotta Jancsó figyelmébe, az Oldás és kötésben kezdtek el együtt dolgozni. Az orosz hadifogságot feldolgozó könyve, a Deszkakolostor volt az egyik legjelentősebb munkája, illetve a magyar egzisztencialista regény, a Péntek lépcsőin. Hernádi egy híres belvárosi asztaltársaság tagja volt, többek között Csoóri Sándorral, Konrád Györggyel, Orbán Ottóval és Mészöly Miklóssl együtt.

4. A filmfesztiválok kedvence

Jancsó Miklós a hetvenes-nyolcvanas években a nagy európai filmfesztiválok egyik kedvenc rendezője volt. Öt filmje indult Cannes-ban az Aranypálmáért: 1966-ban a Szegénylegények volt az első, amit a 72-es Még kér a nép követett, ezzel el is hozta a legjobb rendezőnek járó díjat. (Csak összehasonlításképpen: többek között Bergman, Truffaut, Tarkovszkij, Kusturica, a Coen testvérek, David Lynch, Haneke vagy idén a Drive-ot jegyző Nicolas Winding Refn nyerte el ezt a díjat.)

Később a Szerelmem, Elektra, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Magyar rapszódia is eljutott az Aranypálma-jelölésig. Az Ellie Wieselről szóló "Hajnal" Berlinben indult, a Szörnyek évadja pedig Velencében. Ezeken kívül számtalan díjat kapott, és még színészként is díjazták a magyar filmkritikusok a Macerás ügyekben nyújtott alakításáért.

5. Meztelen nő=Jancsó

Az első, ami egy átlagos filmnéző eszébe jut, ha Jancsó-motívumok felsorolását kérik tőle, az a meztelen nő. Az anekdota szerint Jancsó felesége, Mészáros Márta rendezőnő nagyon sokat húzta a rendezőt, hogy nem tud nőkről filmet csinálni, ezért megfogadta, hogy a következő munkájában mindenképp lesz nő, de meztelen. Az 1958-as filmjében, A harangok Rómába mennekben és az 1963-as Oldás és kötésben is voltak nők, de az első meztelen nőt a második világháború végéhez közeledő Magyarországon játszódó Így jöttemben mutatja meg. A film egy magyar diák, egy szovjet katona és a gulya közös története. A pusztában játszódó Szegénylegényekben a meztelenség már a hatalom és az elnyomás eszköze lett. Amikor mások is használni kezdték a motívumot, akkor Jancsó elkezdte hanyagolni, ahogy fogalmazott, egyszerű dekorációként használta. Későbbi interjúiban megjegyezte, hogy kicsit leegyszerűsítve gondolnak az emberek az ő meztelen nőire, és ennek nem örül.

6. Visszatérő motívumok, nem meztelen nők

Jancsó filmjeiben nagyon sok visszatérő motívumot, metaforikus elemet használ a meztelen nőkön kívül is. Rendszeresen szerepelnek például lovak a filmjeiben, amik nála hagyományosan a hatalmat és annak embertelenségét jelképezik. A Csillagosok, katonákban, a Szörnyek évadjában, az Allegro Barbaróban vagy az Így jöttemben repülőgépekkel próbálja kifejezni ugyanezt. Ugyanilyen fontos az Így jöttem záróképétől kezdve filmjei végén a főhős visszanézése a kamerába. Ez a motívum feltűnik az Égi bárány és az Allegro barbaro végén is, vagy még hangsúlyosabban, de részben átalakítva a Kapa-Pepe sorozat filmjeiben. Jancsó alkotásaiban fontos szerepet kapnak a gyerekek, a természeti erők (tűz, víz, köd, füst), a fegyverek, a gyilkosság és a feltámadás is. Ezeknek a metaforáknak elképesztően sűrű használata jellemzi a Kapa és Pepe-sorozatot,  ami épp ezért olyan, mintha Jancsó önmagát és életművét figurázná ki.

7. Kapa és Pepe-sorozat: Jancsó rombol és újragondol

Jancsó nagy visszatérése volt az ezredfordulón a Mucsi Zoltánt (Kapa) és Scherer Pétert (Pepe) a történet középpontjába helyező sorozata. Jancsó ebben mintha saját magáról forgatna, bármiről is szóljon a történet: elmeséli, ki ő, milyen Magyarország, milyen Budapest, milyen a történelmünk, mik a lelki bajaink. A háttérben egy fontos dolog történik: Jancsó újra élvezi a filmezést, és az öregséggel megérkező életvidámságának köszönhetően a rendező önmaga pályáját, motívumait és metaforarendszerét lerombolva, vagy azzal eljátszva újul meg.

Minden a Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten című filmmel kezdődött, ami óriási siker lett, nehéz történetmesélése és a rengeteg metafora ellenére néhány hónap alatt ötvenezren látták, és elsősorban nem azok, akik a Szegénylegényekért szeretik Jancsót. A megújuló rendező két remek színészének pontosan megfogalmazott kereteket és nagyvonalúan elképzelt forgatókönyvet adott (a Kelj fel, komám, ne aludjál című darabban Kapáék szóvá is teszik ezt Jancsónak), valamint behozta a kortárs underground kultúrát (Lovasi András, Belga, Sickratman). A kilencvenes évekről sokat mesél a Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, az Utolsó vacsora az Arabs szürkénél és az Anyád! A szúnyogok.

Jancsó Miklós filmjei megvásárolhatók és kölcsönözhetők az Odeonban.

Ajándékozzon utazást karácsonyra!

Nem tudja mivel lepje meg kedvesét? Válasszon szállásutalványaink közül egyet!

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!