Tekla
9 °C
16 °C

Gyilkossal kell idén ünnepelni

2011.12.22. 08:39
4 hozzászólás
Idén még csak nyálas karácsonyi film sem lesz a mozikban az ünnepi hétvégén, be kell érnünk a tahó humorral, a városromboló űrlényekkel, a táncoló pingvinekkel meg egy rákos Heath Ledger-hasonmással.

Táncoló talpak 2

A Mad Max-filmek rendezője, George Miller évek óta csak ígérgeti a trilógia folytatását. Viszont a 384,3 millió dollárt kaszáló, Oscar-díjas Táncoló talpakhoz sikerült összehoznia egy második részt 3D-ben, ami már 114,7 milliónál jár a novemberi bemutatója óta. A sztori évekkel az első rész után játszódik: a rongylábú pingvin főhős, Topi már apuka, épp repülni akar megtanulni és a fiókáját pátyolgatja, mert az semmit sem örökölt a szteptánc-tehetségéből. A sztori nem győzte meg a kritikusokat: bár a Time azt írta, a Táncoló talpak 2 "97 percnyi nonstop röhögés", a New York Post szerint "az előzmény az egyik legjobb és legeredetibb animációs film volt, itt viszont látványosan rossz az első 40 perc", a Boston Globe pedig felteszi a szokásos "Mit szívhattak az alkotók?" kérdést. Az eredeti pingvinhangokra olyan sztárokat szerződtettek, mint Elijah Wood, Pink, Brad Pitt, Matt Damon és Robin Williams, akivel Londonban interjúztunk. (IMDb: 6,6 pont, Rotetntomatoes: 43 százalék)

A legsötétebb óra

A Fox karácsonyra olyan ufóinváziós filmet ad nekünk, ahol a láthatatlan űrlények a washingtoni Fehér Ház helyett végre Moszkvát rombolják le. Az energiaelnyelő ufók invázióját csak egy csapat tinédzser fékezheti meg gányolt fegyverekkel, őket természetesen túlkoros huszonévesek alakítják, többek között Emile Hirsch a Speed Racerből és Olivia Thirlby az Író és kamuhősből. A rendező a Harcosok klubja és a Különvélemény látványtervezője, Chris Gorak volt, a producer pedig a kazah Timur Bekmambetov, aki már a Zúg a Volgában is a hollywoodi sci-fis közhelyeket tette át orosz környezetbe. Az amerikai premeir december 25-én lesz, így a bevételi adatokról és a kritikai visszhangról még semmit sem tudunk. (IMDb: -, Rotetntomatoes: -)

Trancsírák

Ezzel az hülye címmel és a még idiótább Egy kis hétvégi kipurcanás tagline-nal kerül karácsony előtt a mozikba a tavalyi év legjobb horrorparódiája, az öt fesztiváldíjat is besöprő Tucker & Dale vs Evil. Az elsőfilmes rendező-író Eli Craig kellemesen vérgőzös hangulatban fordította ki a mészárolós filmek kliséit: a dögös csajok és a macsó srácok berúgós-szexelős kirándulást szerveznek egy Isten háta mögötti helyre, ahol aztán szépen sorban meghalnak, de nem a láncfűrésszel rohangáló redneckek, hanem a saját hülyeségük miatt.  A filmről mindenhol jókat írtak: "A horrorklasszikusok kellemesen szemtelen kifigurázása" (Hollywood Reporter), "Jó forgatókönyv és ismeretlen színészek szerencsés találkozása" (Washington Post), "A vidéki sorozatgyilkos kliséje sosem volt még ennyire vicces" (New York Times). (IMDb: 7,6 pont, 85 Rotetntomatoes százalék)

Fifti-fifti

Seth Rogen szexcentrikus Judd Apatow-vígjáték és félresikerült szuperhősfilm helyett most régi írókollégája, Will Reiser rák elleni harcából hozott össze egy morbid vígjátékot, aminek a producere és egyik főszereplője is lett. A beteg haver szerepét a Heath Ledger-hasonmás Joseph Gordon-Levittnek adták az Eredetből, aki a történet szerint nem fordul a be a betegségétől, hanem inkább rástartol a pszichológusára, akit az Alkonyat-széria mellé egyre jobb filmeket bevállaló Anna Kendrick alakít. A Fifti-fifti négy fesztiváldíjat és kiváló sajtóvisszhangot kapott: "A cinizmus jól feloldja a kliséket, ezen a filmen egyszerre sírunk és nevetünk" (Globe and Mail), "A tévés sitcomok receptjével készült, hihető érzelmeket bemutató film" (Roger Ebert). (IMDb: 8,1 pont, Rotetntomatoes: 93 százalék)

Elena

Skandináv filmek helyett a héten be kell érnünk egy orosz drámával, a Cannes-ban különdíjjal jutalmazott Elenával. A filmben a posztkommunista rögvalóságot mutatja be Andrej Smirnov színész-rendező, akit a kritikusok az orosz filmgyártás egyik legsikeresebb állócsillagának tartják. A sztori röviden: Vlagyimir és Elena idős házaspár: a férfi gazdag és rideg, a nő családcentrikus de a mélyszegénységből jöt. Elena fia tartozásokat halmozó munkanélküli, Vlagyimir lánya bulizós fiatal, aki az apa vagyonának egyetlen örököse, míg Elena csak életjáradékot kapna Vlagyimir halála után, és ez a felállás természetesen radikális változásokhoz vezet. (IMDb: 7,7 pont, Rotetntomatoes: -)

Életrevalók

A Fifti-fifti mellé íme még egy film, amiben egy súlyos beteg ember boldogabb lesz a tragédiája után, mint előtte. Olivier Nakache és Eric Toledano történetében a siklóernyős baleset után lebénult milliomos (François Cluzet) arisztokrata a barátai legnagyobb megdöbbenésére egy börtönből frissen szabadult, notórius gyorshajtó fekete fickót vesz fel maga mellé inasnak, örökre megváltoztatva mindkettejük életét. A filmet tíz nap alatt két és fél millióan látták Franciaországban, Tokióban pedig a főszereplők és a rendezők is díjat kaptak. (IMDb: 8,1 pont, Rotetntomatoes: -)