Döcögős csapatépítés dögös dominával

A történet egyszerű, mint a faék: lemegy a vállalat középvezetése egy szállóba, és ott kimossa az agyukat egy angol szakember, meg a már említett segítője, aki ugyan nem visel se bőrruhát, és még korbács sincs nála, de mégsem mernék neki ellentmondani semmi pénzért. Fullajtár Andrea fickándozik a szerepben, teljesen elfelejtettem, hogy az életben minden bizonnyal egy iszonyú aranyos nő, itt pont annyira ellenszenves, amennyire kell.

Kell is, hogy jó legyen, mert rajta kívül a tréningen részt vevő középvezetőkről istenigazából nem sok mindent tudunk meg, az elsőfilmes rendező Almási Rékának nem sikerült az ilyenkor kötelezően feltűnő karaktereket igazán jól árnyalni. Van a két szocializmusból ránk maradt káder, a vagány csávó (Kamarás Ivánon a táncjelenetben sírtam a röhögéstől), az ezoterikában hívő kolléga, a Lábtörlő, a Nyalis, az Idétlen meg a Lázadó.

Ez utóbbit Nagy Zsolt alakítja, és ugyan ő a történések igazi mozgatórugója, és egy másik síkon a főszereplőnk is (a tréninget videóra vevő filmes sráccal iskolatársak voltak), valahogy az alakítása nem lépett túl egy rutinból lehozott szerepnél. Nem mintha a megírt mondatok annyira ütöttek volna, de magyar nyelvről angolra váltás láthatóan nehezére is esett, és ezekbe a dialógokba még nehezebb volt érzelmet vinnie.

A film ugyanis kétnyelvű, az angol tréner pár vicces magyar mondaton kívül csak anyanyelvén beszél, és a kollégáktól is elvárják, van akinek összejön, van akinek nem. Ez is hozzátesz egy réteget a tréningen egyre jobban kínlódó alkalmazottak és sokszor a színészek rossz közérzetéhez.

A film pont annyira vicces és tragikus, amennyire kell, néhol kicsit leül, és vontatott lesz, de Fullajtár Andrea és a különböző idióta csapatépítő feladatok miatt feltétlenül meg kell nézni. Értékelés: 10/7.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!