James Bond szerint dugóízű a Tokaji

2007.12.15. 11:59
Az arany iránytű után a folytatásért nem Nicole Kidman és Daniel Craig csókjelenete miatt aggódunk. Az új, trilógiának szánt fantasy akár a finnugoros dizájnt is divatba hozhatta volna, ha nem lengené körül a buktaszag. Hogy erről tényleg az egyházi ellenlobbi tehetne? Olvassa el kritikánkat!

Darth Vadert Nicole Kidmanre, Tolkien gyűrűjét arany iránytűre, a Karib-tenger kalózait cigányokra cserélték, majd hozzáadtak egy kis port a Dűnéből, és beszélő állatokat a Narniából. De még mielőtt a többi idevágó fanatsyadaptációból visszafejthettük volna Az arany iránytű receptjét, egy párhuzamos világból gyorsan a fejünkhöz vágták az idegen szavak szótárát. A daimónokkal, az aleitométerrel, a Magisztrátussal, és a később bevetett intercíziós eljárással meggyőztek minket, hogy most valami újat látunk.

Kislányos Harry Potter állatkákkal. Klikk!

Mert Az arany iránytűt eredeti alapanyagból gyúrták, Philip Pullman magyarul Északi fény címmel megjelent regényéből. A film alapján a könyv ráadásul jóval értelmesebbnek tűnik a két évvel később megjelent Harry Potternél. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a vetítésen feltűnően magas volt a húszon túli nézők aránya. Csakhogy a moziverzióról ugyanezt nem mondhatjuk el, mivel az alkotók nagyjából a Harry Pottert szerették volna megcsinálni kislányos-állatkás verzióban. Nyilván ennek jegyében kukázták a zseniális angol drámaíró, Tom Stoppard forgatókönyvét, és helyette a Bölcsek kövére 2. sztoriját is jegyző Chris Weitz a saját átiratát rendezhette meg.

A mesét az iránytűnek is becézett aletiométer hozza lendületbe, ami leginkább egy óraműbe integrált tarotpaklira hasonlít: a számlap szimbólumai segítségével megmutatja az igazságot rátermett gazdájának. A Magisztrátus totális kontrollra törekvő fejesei persze tűzzel-vassal irtják ezt a kütyüt, ezért a sztori kezdetére egy kivételével már az összeset kivonták a forgalomból. Az utolsó darab egy Lyra nevű kislány (Dakota Blue Richards) kezébe kerül, aki így elindulhat az Északi-sarkra, hogy egy hajós cigánytörzs segítségével megkeressék az elrabolt gyerekeket.

Az egymásnak feszülő ellentéteket, a Magisztrátust és a tudomány embereit a két ügyeletes sztár, Nicole Kidman és Daniel Craig testesíti meg, akiknek így egy darab közös jelenetük nincs a filmben. Pedig egy csókjelenetet is leforgattak velük, csak ezt a fináléval együtt végül átmentették a korábban betervezett második részbe. Annyi azért most is kiderül, hogy régebben sokat beszélgettek a svarbaldi jegesmedvék társadalmi rendszeréről.

Kidman az eredetileg a katolikus egyházról mintázott Magisztrátus szívtelen kulcsembereként végre hálás szerepet kapott. Utoljára az Invázióban láttuk szintén Craig oldalán, de az aggódó anyaszerep helyett sokkal jobban fekszik neki ez a Miss Coulter, akiről a látványos külső ellenére is sugárzik, hogy ártatlan kisgyerekeket vacsorázik. Akkor is képes ellenszenvet ébreszteni, amikor csak bájolog, és elegáns ruhakölteményekben riszálja magát. Mi ezt a Guardian kritikusával ellentétben pozitívumként értékeltük.

Elegáns és ellenszenves. Klikk!

Bár keveset mutatja magát, a szezonra igazított, télies filmmel jól járt Daniel Craig is, aki most a titokzatos por után kutat. Az Északi-sark például kimondottan jól áll neki a hideg kék szemeivel, pedig a sármőrt korábban hiába kerestük benne. Az új James Bond a szamojéd banditák mellett még a magyar országimázsnak is lekever egy pofont. "A Tokaji dugóízű. Nem ajánlom, uraim!", mondja diadalmaskodva a kamerába, miután a Magisztrátus egy mérgezett 98-as Tokajival próbálja megölni. De nincs harag, megértjük, hogy ő most a poron kattog.

Az arany iránytűben az a legfurcsább, hogy az elején még rengeteg ígéretes ötletet bedobnak, de a nagy részükről elég hamar meg is feledkeznek. Amint beindulnak az események, egy hollywoodi szabályok szerint precízen kivitelezett kalandmoziba váltanak. Innentől inkább a látványelemek viszik a filmet, és a díszletesek meg a jelmeztervezők tényleg fantasztikus munkát végeztek. A havas tájon felvonuló tatár fantasyharcosok, a páncélos jegesmedvék, a keresztény építészet legváltozatosabb korszakaiból felhasznált elemek, és a finnugorokkal rokon szamojédok ruháinak ismerős motívumai jólesően kényeztetik a szemet az ezekben a filmekben már megszokott látványelemek után.

Emiatt kicsit sajnáljuk is, hogy a soványka bevétel miatt a folytatás talán el sem készül. A buktaszagot mondjuk sokan a mese keresztényellenes hátterére fogták, de aki ilyesmire vágyik, az inkább nézze meg az Oscarra is jelölt Jesus Campet. Ez a dokumentumfilm tényleg azt mutatja be, hogyan ültetik el újabban amerikai keresztények a vallási fanatizmus magjait a kisgyerekekben.