További Kritika cikkek
Pixar rövidfilmek (1984-2006) Pehelysúlyú
Optimistán első résznek nevezte el a Pixar ezt a dvd-t, amire minden idők első Oscar-jelölt 3D-s animációjától kezdve húsz év rövidfilmjeit pakolta fel. Csak arra tudunk gondolni, hogy a töretlenül fejlődő stúdió már beütemezte 2027-re a következő adagot. Ez az összeállítás megmutatja, hogyan jutottak el 3D-animációban a Toy Story fröccsöntött műanyagkaraktereitől addig a szintig, amit Michael Bay lenyűgöző, egészestés Transformers-reklámja is képvisel.
A rövidfilmek azzal játszanak, hogyan lehet minél több geget beépíteni egy egyszerű helyzetbe, legyen az csecsemő elől menekülő játékkatona, csupaszra borotvált táncoló bárány, vagy egy kíváncsi állólámpa. Az Odeonban állítólag nagyon viszik a dvd-t, annak ellenére, hogy a tizenegy film jó része megtalálható Youtube-on is. Mi egyedül azt hiányoltuk, hogy nem tudtak többször elszakadni a 3D-s megjelenéstől, pedig itt bőven lett volna lehetőség kísérletezni. Komoly Pixar-rajongóknak emellé még ajánlanánk azt a dokumentumfilmet, amit a Mikiegér rajzolójának unokája készített a stúdió történetéről.
Az idő urai (1982) Középsúlyú
Hogy mi a közös a behéliumoztatott Haumann Péterben és az Alien látványtervezőjében? Mindketten benne voltak az egyetlen (részben) magyar egészestés scifi-rajzfilmben, mert azért nem álltunk meg Mézga Aladárnál és Mikrobinál. Mivel Az idő urait a franciák és a Pannónia közösen hozták össze, néha kicsit el is ütnek egymástól a karakterek, de tényleg ez a legnagyobb hibája. A háttereket és a legszebb szereplőket az a Moebius rajzolta, aki az Alien mellett az Ötödik elem látványvilágát tervezte, és a Csillagok háborúja is máshogy mutatna nélküle.
Mai szemmel viccesek a műfaj hőskorának franciás scifi-kifejezései, a frölonok meg dolongok. Kedvenceink viszont a jin-jang mintás Miki, a főszereplő kisfiú beszélő adóvevője, és a gondolatolvasó kisgömböcök, főleg, hogy egyikük Haumann Péter torzított hangján beszél. A gyerekbarát mese azért tartalmaz sokkoló jeleneteket, például mikor a kisfiút a tóparton bekeríti egy sereg gonoszan zizegő óriásrovar. A pszichedelikus üzenetek és a társadalomkritka meg inkább csak felnőttfejjel fogható, de nincs is annál szebb, mint amikor tíz-húsz év után újranézve összeáll a kép. Az Idő urai 25 év után szeptembertől végre miénk lehet dvd-n.
Nauszika- A szél harcosai (1984) Könnyűsúlyú
Innen nyúlták a Mátrix őrszemeit a Watchowskik, és a Final Fantasy-játékok japán programozóinak már az ereiben is ez a scifi csörgedezett. A Nauszika minden idők 30. legjobb scifije az IMDb-n, különben meg elég, ha annyit mondunk, hogy Chihiro szellemországban, és sokan már tudják, milyen extra látványvilágra számíthatnak. A rendező életművének egy része most nálunk is megjelenik dvd-n, és bár a Nauszika 84-es, ez az egyik legzseniálisabb rajzfilmje.
Mivel a főszereplő még csak kislány, szexi jelenetekre senki ne számítson, hiába több a felnőtt tartalom a japán animációban. Miyazakira amúgy is inkább a környezetvédő és pacifista agymosás jellemző. De ezt olyan szelíden csinálja, hogy a filmjei végére úgy megszelídülünk, mintha zen buddhistákkal töltöttünk volna egy hétvégét. Nem véletlen, hogy John Lasseter, az egyik Pixar-guru szerint ő a "világ legnagyobb élő animátora". Aki nem hiszi, nézze meg, milyen elsöprő szeretethullámot váltott ki belőle, mikor a japán mester ellátogatott a Pixarhoz. A Disney 97 óta futtatja Amerikában Miyazakit, és ez a 2003-as Oscar-díjjal ért be, amit a Chihiróért kapott. Pedig mostanában a 3D fut, és ő főleg hagyományos animációval dolgozik. Korábban azt is elérte, hogy az amerikaiak ne vágják újra a rajzfilmjeit. A Nauszika ottani kiadása előtt például az egyik producere egy szamurájkardot küldött Harvey Weinsteinnek, plusz egy cetlit, amin az állt: "Nincs vágás."
Paprika (2006) Nehézsúlyú
A szexuális töltet, ami Miyazaki rajzfilmjeiből hiányzik, bőségesen megtalálható a Paprika című animációban, ami különböző japán férfiak álmaiban játszódik. Egy találmány segítségével a pedáns kutatónő belép a páciensek álmaiba, és ott olyan simulékony szexilánnyá változik, amilyennek Roger Vadim álmodta meg a nőit, első körben Bridget Bardot-t. A szerkezet aztán terroristák kezére jut, és az álmok elkezdenek egymásba folyni és pusztítani. Innentől kezdve nincs ami visszafogja a nálunk is megjelent Tokiói Keresztapákat jegyző Satoshi Kon cerkáját, és a hárommillió dollárból készült hagyományos animáció gyönyörű rajzai az anime régebbi klasszikusaival, a D, a vámpírvadásszal, vagy a Ninja Scrollal vetekszenek. Még a borzalmas gumipopzenét is megbocsátjuk.
Frank és Wendy (2005) Középsúlyú
Ha Jason Bourne James Bondra hoz szégyent, akkor Frank még ennél is messzebb megy. Mulder-ügynök észt karikatúrája a CIA-nak dolgozik a "világ legveszélyesebb országában", Észtországban, és lógó mellű partnernőjével az amerikai szuperügynökös filmek egyik legjobb paródiáját nyújtják. Scully melle csak akkor nem lóg, ha lehajol, vagy ha izgalomba jön, de ilyenkor visszaigazítja. Még jobb, hogy mindezt egy észak-európai országból nézve teszik, mert így néhány EU-s poén is becsúszik, még a filmtámogató Eurimage-szervezet is kap egy pofont.
A különálló epizódokból összefűzött rajzfilmben gonosz náci törpék darálják hurkába Franket, de ennyi nem elég, legközelebb globális hamburgerlánncal igázzák le az emberiséget. Szerencsére ügynöktársa esze és szíve helyén van, az észt Scully néhány rúgással minden bonyolult szituációt meg tud oldani. Készüljünk rengeteg beteg poénra, Alienes és David Lynches csavarokra, és a Donnie Darko képzelt nyulára, akinek a világvége helyett a szexen jár az esze. A szándékosan béna rajzfilmfigurák meg már a Beavis és Buttheadnél és a South Parknál is beváltak.
Rovataink a Facebookon