Rómeó és Gyula

Szorongtam kissé a filmtől, mert az elvi és emberjogi állásfoglalások árnyékában el kell mormognom az igazságot: két férfi szexjelenete nem olyan látvány, amit okvetlenül látni akarnék, sőt rendre rosszul leszek már attól is, ha elképzelem. Ettől még, persze, ha ők óhajtják, hát kedves egészségükre, engem ugyan nem izgat annyira, mint Semjén Zsoltot. Neki meg majd csak megmutatja valaki végre, istenigazából. Az öregszex sem kenyerem, de mégiscsak fura volna betiltani vagy akár cikizni.

Túl a barátságon
Klikk a képre!

Hála istennek, a Túl a barátságon hangulatos, szolid buzifilm, a minimumon és jótékony sötétségben tartja az ágyjeleneteket, és csak ott fordulnak elő, ahol dramaturgiailag szükségesek. Ahol muszáj megmutatni, hogy miután egy nyarat tölt az erre hajlamos férfiember háromezer birka és szintén erre hajlamos barátja társaságában, nos, elkapja a szenvedély és a magány, és bizony fenekére néz a pohárnak, majd a barátjának.

Innentől aztán, a hatvanas-hetvenes évek Amerikájában, egymásnak adják a kilincset a lehetőségek, a két szerelmes titkolt viszonya melegágya a shakespeare-i, klasszikus, letisztult drámának. Ez a történet nem a Gay Pride transzvesztita bohócairól szól, hanem a buzilélekről, ami, és nyilván ez a lényeg, eléggé hasonlít a nembuzi ember lelkéhez. Dilemmák, vágyak, emlékek, bűntudat, ragaszkodás, fájdalom, féltékenység, gyász. A Túl a barátságon sztorija és megvalósítása simán működne heteroszexuális szerelmesfilmként. Rómeó és Júlia, csak itt nem a torzsalkodó családok, hanem a homofób világ szolgáltatja a pressziót. Rendesen, érzékenyen megcsinált Love Story lenne, sőt valójában az is, azzal a melléküzenettel, hogy a buzi is ember. Ő is lehet boldogtalan, és neki is fáj, ha meghal a szerelme.

Aki ennyit nem hajlandó elhinni, nem képes felfüggeszteni a gyűlöletét és undorát, és akit nem érdekel a tőle különbözők sorsa, annak nem való a film. Kizökkentené, aztán még a végén kiderülne, hogy a maga gyűlölködő, egyszerű kis világa undorítóbb, mint megannyi kovbojsegg. Mindenki másnak erősen ajánlott. Hogy legalább tudja, miről beszél, aki buzizik.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!