A szexi ex-junkie dala

2005.06.10. 12:43
Kapcsolódó cikkek (1)
Heroinista énekesnő önmegvalósítása a méltatlan halállal és a száraz családjogi törvényekkel szemben. Olivier Assayas hangulatos, finoman árnyalt filmje időnként lelapul, de Maggie Cheung konok varázsa a legkeményebb ásítást is elnyomja. Junkie-mozi hideg veríték nélkül.
Emily junkie plusz reménybeli énekesnő, a férje, Lee lecsúszott rockzenész plusz junkie, aki egy veszedős éjjelen túladagol és a nő egyedül marad. Van egy fiuk, Jay, akit Lee szülei nevelnek, őt akarja visszaszerezni Emily, de előbb le kell jönnie a heroinról.

A Tiszta a kanadai Hamiltonban indul. Az ipari táj légies egyszerűsége a daruk árnyaival, a kikötők fényeivel szíven üt - Tony Scott indította ilyen bátran a lerohadt Detroit képeivel a Tiszta románcot. A végzetes, túlnyomott éjszakán Emily idejön, ezeket a fényeket nézve lövi be magát a kocsiban, amíg Lee a motelszobában, az ágyon fekve csendben meghal.

Az erős kezdésbe belejátszik még a kanadai indie zenekar, a Metric, az ő fellépésüket látjuk egy hamiltoni klubban. Hitelesen, jól nyomják a Dead Disco-t, miközben Emily és Lee megérkeznek. Assayas jó érzékkel választja ki épp a Metric-et és épp ezt a számot, és aztán jó ritmusban vágja össze a koncertet a sztorival.

Tiszta
Klikk a képre!

A zene és a zenészek szerves részei a filmnek: Maggie Cheung énekel, Lee-t James Johnstone alakítja, aki az életben Nick Cave-et kíséri, fontos szereplő David Roback a Mazzy Starból, a film zenéjét meg Tricky rakta össze. Tricky egyébként magát játssza a Tisztában - Lee halála után Emily nála próbálkozik, hogy segítse őt az énekesnői pályán (a kérést Tricky szokatlan élethűséggel, lazán lesöpri magáról, az özvegy mehet vissza pincérkedni a kínai étterembe.)

A film Emily Wang (Maggie Cheung) története. Minden a hongkongi színésznő körül forog, akár az Irma Vepben az öltöztetőlányok rebbenő ujjai, úgy tapogatja le Eric Gautier légies kamerája Cheung törékeny alakját. Szinte folyamatosan kézikamerán keresztül látjuk a filmet, de ahelyett, hogy az ingázó, lebegő képbe belefájdulna a fejünk, Gautier kezében mindez természetessé és hatásossá válik. Itt van, itt lélegzik Emily, övé ez a film; őt látjuk szinte minden pillanatban, ahogy Londonban, Párizsban, Kanadában vándorol, és angolul, franciául, kínaiul próbálja helyrehozni az életét.

Emily egyszerre küzd a leszokással, a szegénységgel, a karrierálmaival, és közben még a fiát is megpróbálja visszaszerezni. Cheung pontosan eltalálja Emily szívósságának és törékenységének izgalmas keverékét, ez az ellenállhatatlan mix a nő szexepilje. A történet helyenként lelapul és lassú unalomba fullad, de az ember mégsem hagyja ott az egészet. Kíváncsi a hősnőre, kíváncsi a sorsára, bár a Tiszta nem Trainspotting: a címmel ellentétben érdekes módon nem is próbálja meg bemutatni a leszokás poklát - inkább Emily szomorú mandulaszeme dominál, nem a remegő kéz vagy az izzadt émelygés.

A film ezért aztán nem is merül mélyre, de nem is süllyed el. A happy end sem katarzis, csak csendes derű. Feltűnik még a remek Nick Nolte is Lee apjának szerepében, itt van a bettyblue-s Béatrice Dalle és a nagyszerű Jeanne Balibar, de ez Maggie Cheung jutalomjátéka, az első perctől az utolsóig. Jól csinálja, érdemes megnézni.